A komáromi járás egyik legszebb fekvésű községe Bátorkeszi, amely a környék síkvidéki települései közül változatos dombságával emelkedik ki. A dombvidék tulajdonképpen a Garam-menti hátság folytatása, amely kissé benyúlik a Duna menti síkságba. A vonulat Bátorkeszi-hát megnevezéssel a nagyobb méretű földrajzi térképeken meg is található, Madar, Perbete és a névadó falu között.
A szomszédos község, Madar felől érkezve a dombságot három dűlő tagolja, amelyek kiválóan alkalmasak a szőlőtermesztésre, de számottevő itt a gyümölcstermesztés is, ami szintén meghatározza a táj jellegét.
A Galambos-dűlő talán legszebb helye a Bátorkeszi tájnak, hiszen a szőlőhegy az erdővel párhuzamosan, az egymással szembe helyezkedő domboldalakon húzódik, amelyeket csakis az ide vezető keskeny földút választ el. A szőlőültetvények hosszú sorát gyümölcsfák lombkoronái teszik változatossá. A megművelt földek végében, a pincék, a borházak közelségében hatalmas diófák biztosítják a pihenők számára az árnyékot, a napsütötte domboldalakon pedig cseresznye, meggy, sárgabarack, őszibarack, szilvafák kínálják termésüket, persze az évszaknak megfelelő sorrendben.
Napjainkban több gazdálkodó a gyümölcstermesztést részesíti előnyben a szőlővel szemben, és a régi, likvidálásra ítélt szőlőtőkék helyére gyümölcsfákat telepítenek, leginkább sárgabarackot, melyek termését értékesítik, vagy a család felhasználására szánják.
Ebben az esztendőben a helyi termés nagyjából csak 50 százalékos hozamot ért el, mert a tavaszi fagy, később pedig a jég megtette kártékony hatását, viszont a beérett mennyiség így is túlszárnyalta az előző esztendőt. A fagykár ellenére némelyik fa bő termést hozott, így befőzésre is adódott lehetőség. Mert a természet-közeli nép tudja, bölcs dolog, ha a nap érlelte friss gyümölcsből teszünk el a zimankós időre is, hiszen nincs a télnek elvetendő gyümölcse.
E gyümölcsfákban gazdag vidéken évszázadokon át anyáról leányra száll a befőzős tudománya, szinte minden háztartásban szívesen készítenek kompótot, lekvárt, dzsemet. Júliusban a sárgabaracknak volt a szezonja, később jön az őszibarack, a szilva és a dió.
Bár a nagyáruházak polcain egész évben kapható a legkülönfélébb gyümölcs, meg olcsó befőtt, de ezek nagy része külföldről származik, és össze sem hasonlítható hazai tájaink terméseinek zamatával. Az pedig külön öröm, ha tél idején saját kezünk munkája által varázsolhatjuk elő otthonunkban a nyár gyümölcseinek illatát.
A galambosi hegyhát lankái között, az erdei fuvallat frissességében a gyümölcs leszedése, kosárba rakása külön élmény, hiszen a táj szépsége, csendes nyugalma a kikapcsolódás, az aktív pihenés szemléletében is kiváló hely. Nem szükséges ahhoz többszáz kilométert utaznunk, ha távol szeretnének kerülni a világ minden zajától, és feltöltődni a szabad ég, a madárdal, a természet nyújtotta csöndes nyugalommal. Számomra a Bátorkeszi Galambos mindezt megadja, s a világ legszebb szegleteként tekintek rá, mert a szülőföldem.
Buday Mária
A képek a szerző felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
