A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tart előadást jövő szerdán technológiai jellegű kérdésekről Martin Winterkorn, a Volkswagen egykori vezérigazgatója, aki a károsanyag-kibocsátási adatok meghamisítása miatt kirobbant botrány miatt volt kénytelen lemondani pozíciójáról.
A gépjármű jövője? – Kihívások és megoldások a Volkswagen szemszögéből – ezzel a címmel tart előadást jövő szerdán a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az a Martin Winterkorn, aki néhány nappal ezelőtt volt kénytelen távozni a VW vezérigazgatói székéből. Az eseményre a távirati iroda Agenda szolgáltatásában bukkantunk – ezen a felületen közli a hírügynökség az előrelátható sajtóesemények helyszínlét és időpontját. Az elmúlt hét híreinek tükrében lapunk érdeklődését is felkeltette Winterkorn, az intézmény tiszteletbeli professzora által tartott előadás, ezért felhívtuk a szervezőket. Mint megtudtuk, nem félreértésről van szó, valóban az egykori VW-vezér tart többek között a technológiai jellegű kérdésekről előadás. Ugyanakkor értetlenségüknek adtak hangot, mivel az eseményt nem a széles nyilvánosságnak és így a sajtónak szánták, hanem egyetemistáknak, és a helyek különben is beteltek.
A meghívóból egyéb érdekesség is kitűnik: Winterkorn-t a VW igazgatótanácsának elnökeként említi. Valószínűleg nem elírásról van szó, hiszen Winterkorn „csak” a vezérigazgatói posztról mondott le, ráadásul jelenleg is ott ül a VW-ben többségi tulajdonos Porsche SE igazgatósági elnöki székében, valamint az Audi felügyelőbizottságának elnökeként is őt jegyzik. Közben kiderült, nemcsak személygépkocsik, hanem a kisebb haszonjárművek károsanyag-kibocsátási adatait is meghamisította a Volkswagen.
Csalt a Volkswagen
Mint ismert, az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) egy héttel ezelőtt azzal vádolta meg a legnagyobb európai autógyártó vállalatot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
A Volkswagen elismerte a csalást, és jelezte, hogy világszerte mintegy 11 millió autóját érintheti az ügy. Lapértesülések szerint a VW 2014-es beszámolója alapján a távozó Martin Winterkorn minimum 28,5 millió eurót kap nyugdíjba vonulása esetén, ám elméletileg akár 60 millió euró landolhat a bukott vezér számláján. Ekkora – két évi fizetésnek megfelelő – végkielégítés akkor jár, ha a megbízás megszűnését nem olyan ok idézi elő, amelyért az érintett vezetőt terheli a felelősség.
Hatalmas veszteség
A csalási botrány egyébiránt óriási, több tíz milliárd eurós veszteséget jelenthet a VW-nek: az EPA által maximálisan kiszabható bírság 18 milliárdra rúg, a konszern frankfurti tőzsdén jegyzett részvényei pedig csütörtök estig több mint 31 százalékkal gyengültek. A társaság adóskockázati mutatói jelentősen romlottak és a három nagy hitelminősítő leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a vállalat elsőrendű adósbesorolását. Az MTI beszámolója szerint David Haigh, a Brand Finance értékelemző cég igazgatója a CNN kérdésére arról beszélt, hogy 2014 végén 27 milliárd dollárra, az idei év elején pedig már 31 milliárd dollárra értékelték a VW márkanevet, a botrány után azonban várhatóan 10 milliárd dollárral csökkentik. A szakértő szerint 5–10 évbe telik, míg a márkanév ismét eléri a dízelbotrány előtti értékét.
A botrány eközben tovább gyűrűzik: idő közben kiderült, hogy a személygépkocsik mellett a kisebb haszonjárművek károsanyag-kibocsátási adatait is meghamisította a Volkswagen. A gyanú árnyéka vetült a többi német gyártóra, a BMW-re, a Daimlerre és az Opelre is. Előbbi társaságot a Auto Bild szaklap hozta hírbe, amely egy ellenőrzés alapján azt állította: az X3 xDrive modell nitrogénoxid kibocsátása a közúti közlekedésben 11,88-szorosan haladta meg az európai normát, majd utóbb az újság közölte, félreértették a cikkben leírtakat. A Német Környezetvédők (Deutsche Umwelthilfe, DUH) nevű szervezet csütörtökön közölte: részletes információi vannak arról, hogy szinte minden német autógyártó, azaz nemcsak a Volkswagen, hanem a Daimler, a BMW és az Opel is meghamisította dízelmotoros autók károsanyag-kibocsátási értékeit. A vádat a BMW csütörtökön, a Mercedeseket gyártó Daimler pedig tegnap tagadta.
A platina is megsínyli
A botrány nemcsak a német autóiparra vet árnyékot, hanem – mint arról korábban lapunk is beszámolt – a platina árát is hat éves mélypontjára lökte. (Ezt a nemesfémet használják az autók katalizátorához.) Emellett pedig már a biztosítási piacot is elérte: a távirati iroda összeállítása szerint elsősorban azok a biztosítók aggódhatnak, amelyek a vállalatok igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjai ellen benyújtott kártérítési igények esetére kötnek úgynevezett Directors & Officers (D&O) vezetői felelősségbiztosítást.
Ez a bíróság által megállapított kártérítés összegét, továbbá a per- és ügyvédi költségeket fedezi egy bizonyos határig. Szakértők szerint egy Volkswagen méretű óriásvállalat esetében ez 500 millió euró körül lehet. Az igazgatóságoknak és felügyelő bizottságoknak olyan szabályszegések esetében lehet benyújtani a számlát, amelyeknek részesei voltak vagy amelyekről tudomásuk volt. Akkor is fizetniük kell azonban, ha elmulasztották megfelelő ellenőrző mechanizmusok működtetését a visszaélések feltárására.
Az Európai Parlament zöld frakciója eközben vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi. Jávor Benedek EP-képviselő az Országos Sajtószolgálaton keresztül kifejtette: a német autógyártók nemcsak a fogyasztókat verték át szánt szándékkal, hanem a környezetet és az emberi egészséget is súlyosan károsították. Brüsszel korábban elutasította a közösségi szintű fellépést, mondván a tagországok hatáskörébe tartozik az ellenőrzés.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
