Amint arról már írtunk, a „nemzeti“ kormányzás 12. évében eljutottunk oda, hogy tilos köztéren megemlékezni a budavári kitörés hőseiről. Amennyire valóban nemzeti a Fidesz, sajnos annyira nem meglepő, hogy ez a fajta tiltás természetesen nem vonatkozik mindenkire.
Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége elnevezésű csoportosulás vezetője büszkén jelentette be, hogy hazánk tönktretevőire, a szovjet vörös hadseregre fognak emlékezni a kitörés évfordulóján.
A program alább látható:
Lesz tehát országgyűlési képviselő is. És, ami gyomorforgató, hogy egy volt jobbikos, aki tavaly el akart már menni – még jobbikosként – a megemlékezésre, szintén ott lesz. Akkor állítólag nem engedték, de most, hogy az elvtársak kirúgták, majd a pártból is kilépett, mehet hazánk megszállóira emlékezni Honti Vilmosék nemzetellenes gittegyletével.
Ezt ő maga is megosztja büszkén:
Természetesen mindannyian tudjuk, a magyar nép számára ez nem volt felszabadulás.
„Az államszocializmus évtizedeiben április negyedike „Magyarország felszabadulásának” ünnepe volt, amelyet évről évre fényes külsőségekkel, közösségi rendezvényekkel ültek meg. Köztéri szobrok, emléktáblák, utcanevek és egyéb monumentumok is megörökítették az ország szovjetek általi „felszabadítását”. Ezeket a hazug emlékjeleket az ötvenhatos forradalom néhány szabad napján országszerte rendre lerombolták. A Rákosi Mátyás, majd Kádár János vezette kommunista diktatúra idején az embereket külön dühítette, hogy a szovjet megszállókról nemhogy nem lehetett elmondani az igazat – nyíltan beszélni a nagyszámú rablás és fosztogatás, a tömeges nemi erőszak és elhurcoltatás okozta testi és lelki traumákról –, de megszállóinkat mint „felszabadítóinkat” és „jótevőinket” kellett ünnepelni. Rákosi országában 1954. április 4-én az Operaházban volt megemlékezés a „felszabadulás” évfordulóján, amelyen Apró Antal kommunista szakszervezeti vezető – akkoriban éppen a minisztertanács elnökhelyettese, később a parlament elnöke – áradozott a szovjetek „hősiességéről” és a „szovjet–magyar barátságról” – olvashatjuk egy korábbi, Magyar Nemzetben megjelent cikkben, s úgy tűnik, még mindig vannak, akik a bolsevik narratíva mentén értékelik az akkori eseményeket, és ami még szomorúbb, a „nemzeti“ kormány ezt hagyja.
Ellenben a Budapest hős védőire még emlékezni is tilos. Itt tartunk ma.
Lantos János – Kuruc.info
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
