Budapest élni kíván a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogával

Budapest élni kíván a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogával

A fővárosi önkormányzat érvényesíteni kívánja a rákosrendezői területre vonatkozó elővásárlási jogát a BKM Budapesti Közművek Zrt.-n keresztül – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdán.

Az erről szóló, Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett javaslatot a képviselők – név szerinti szavazással – 23 igennel, a Fidesz-KDNP képviselőinek 10 nem szavazata ellenében fogadták el.

A határozat értelmében a testület felhívja a BKM vezetőjét, hogy a társaság a magyar állam és az Eagle Hills Hungary Zrt. között 2025. január 16-án kötött szerződéssel összefüggésben, az abban foglalt feltételekkel és a tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában az elővásárlási jogát gyakorolja, az elővásárlási jog megsértése esetén pedig éljen jogorvoslattal. A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy a BKM-mel együttműködve dolgozza ki az adásvételi szerződéssel érintett ingatlanok hasznosításának „olyan városfejlesztési és üzleti koncepcióját, amely a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendeleteinek és határozatainak megfelel”.

A javaslatban emlékeztettek rá, a rákosrendezői területet az állam versenyeztetés nélkül nettó 51 milliárd forintért eladta az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek, a vételárat 2039-ig kell megfizetnie a vevőnek, ugyanakkor a vevő már az első 25 százalékos részlet megfizetésével tulajdonjogot szerez az ingatlanokon. Az adásvételi szerződés beruházások elvégzésére vagy kármentesítésre vonatkozó kötelezettségvállalást nem tartalmaz, a szerződésben ezeket a kérdéseket későbbiekben megkötésre kerülő, külön megállapodásokra utalták a felek. Az adásvételi szerződésben az állam tájékoztatta a vevőt, hogy egy ingatlan vonatkozásában a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt.-nek, jelenlegi nevén BKM-nek elővásárlási joga van – olvasható.

Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének kezdeményezésére a képviselők rögzítették: ellenzik és elítélik, hogy a kormány által megkötött szerződés figyelmen kívül hagyja a Fővárosi Közgyűlés korábbi határozatában foglalt városfejlesztési elveket, mindössze 10 százalék zöldfelületi arányt határoz meg; rendkívül nagy számú gépkocsi-parkolóhely létesítését irányozza elő; valamint akár 250-500 méter magas toronyház létesítését is megengedi. A Fővárosi Közgyűlés megállapította, hogy a tervezett beruházás a kormány és az arab befektető által ma tervezett formájában ellentétes Budapest épített örökségének megőrzésével, világörökségi státuszának fenntartásával, zöldfelületi arányának növelésével, közlekedési rendszerének fenntarthatóbbá tételével és a megfizethető lakhatási kínálat bővítésére vonatkozó városfejlesztési célkitűzésekkel, ezáltal a fővárosi lakosság érdekeivel.

A több mint háromórás vitában Karácsony Gergely arról beszélt: történelmi kihívás, hogy a városban lehessen minőségi életet élni a következő évtizedekben, ehhez pedig minőségi lakóövezetre és zöldövezetre van szüksége. Nem pedig arra van szüksége Budapestnek, hogy azzal vonuljon be a történelemkönyvbe, hogy itt épült a Közép-Európa legmagasabb épülete, vagy hogy további hárommillió turista jöjjön Budapestre „dubajozni”, vagy hogy tönkretegyék a történelmi városképet – sorolta.

Hírdetés

„Mi, pesti libsik állunk ki Gábriel arkangyal szentsége mellett” – jegyezte meg.

Úgy vélekedett, a kormány által dédelgetett projektnek nincs olyan eleme, ami ne lenne ellentétes Budapest és az ország érdekeivel. Hozzátette: a szerződés, amit az állam megkötött az arab befektetőkkel, nem szól másról, mint Magyarország legértékesebb telkét hogyan lehet versenyeztetés nélkül eladni. A köz érdekét képviselő állam letette az összes fegyvert a beruházóval szemben; „ingyen nem lehet valaki ilyen hülye” – mondta. Megjegyezte: a főváros elővásárlási jogát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) nem kérdőjelezte meg, és 30 napot adott arra, a főváros cége nyilatkozzon, él-e elővásárlási jogával.

Karácsony Gergely kiemelte: az elővásárlási jog nemcsak jogi eszköz, hanem a jogos igény megvalósítása, hogy a köz érdekét kell képviselni a magánérdekkel szemben. A köz érdeke pedig az, hogy a terület köztulajdonban maradjon, és olyan fejlesztés valósuljon meg magántőke bevonásával, ami a köz érdekét szolgálja. Nem 500 méteres felhőkarcoló fogja ezt a várost naggyá tenni, hanem, ha olyat építünk, ami a budapestiek életminőségét javítja – fogalmazott.

Emlékeztetett rá, a főváros 2019-ben kidolgozta a Parkváros koncepciót. Hozzátette: a rákosrendezői fejlesztés arról szól, hogy a város és az ország megtanulja, hogyan kell hasznosítani az egykori vasúti területeket. Nem túlzás, Budapest jövője múlik rajta – fogalmazott.

Arra a sajtóhírre reagálva, hogy a főváros „megint ingatlanspekulációba kezd”, Karácsony Gergely megjegyezte: a Wallis cégcsoportot az MNV már korábban meghívta, hogy alakítson ki koncepciót Rákosrendező fejlesztésére. Mi még nem tartunk itt – mondta a főpolgármester, hozzátéve: a főváros nemzetközi pályázat révén fogja a területet fejleszteni.

Rózsa András (Momentum), Zugló polgármestere az ülésen arról beszélt, ismét a nagypolitika áldozatává válik a XIV. kerület, Zuglót „játszóterének” tekinti a kormány, és a területét „ajándékba osztogatja”, a területet „fillérekért” adták el, ami „disznóság, vélelmezhetően a magyar történelem legnagyobb ingatlanmutyija”. Úgy fogalmazott, a Fidesz húsz éve hitegeti a kerület lakóit fejlesztésekkel, de az állatkert bővítéséből csak a Biodóm roncsa maradt, lebontották a Petőfi Csarnokot, nincs Közlekedési Múzeum, és a Vasúttörténeti Parknak is „búcsút inthetünk”, miközben nem hosszabbították meg a 4-es metrót.

A kormány egy rémálmot akar Zuglóra erőltetni – fogalmazott a polgármester, majd hozzátette: támogatják, hogy a rákosrendezői terület fejlesztése legyen konszenzusos, közérdekű és zöld.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »