Kiszámíthatatlan korunkban talán még fontosabb ápolni győzelmi örökségünk emlékét, kitartani az igaz hit és a szabadságszeretet mellett – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.
Berta Tibor dandártábornok, püspök, Magyarország Katonai Ordináriusa hálaadó szentmisét celebrál Buda török uralom alól való felszabadításának 336. évfordulóján a Budavári Nagyboldogasszony, Mátyás-templomban 2022. szeptember 2-án. MTI/Szigetváry Zsolt
Kiszámíthatatlan korunkban talán még fontosabb ápolni győzelmi örökségünk emlékét, kitartani az igaz hit és a szabadságszeretet mellett – jelentette ki a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken Budapesten.
Vargha Tamás a Mátyás-templomban mondott ünnepi beszédet abból az alkalomból, hogy a szövetséges seregek 336 évvel ezelőtt, 1686. szeptember 2-án – csaknem 150 év hódoltság után -, visszafoglalták Buda várát az oszmán seregektől.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára (j) beszédet mond Buda török uralom alól való felszabadításának 336. évfordulóján tartott hálaadó szentmisén a Budavári Nagyboldogasszony, Mátyás-templomban
A Honvédelmi Minisztérium katolikus tábori püspöksége a beszédet követően hagyományteremtő céllal katonai tiszteletadással egybekötött ünnepi hálaadó szentmisét mutatott be.
Vargha Tamás azt mondta: emelt fővel emlékezünk a budai Vár felszabadítóira, akik vállalták a fegyveres harcot, amikor a haza szólította őket. Hozzátette: a budai Vár évszázadok óta fontos helyszín a magyaroknak, és ez akkor sem változott, amikor Szulejmán szultán seregei élén 1541-ben elfoglalta.
„Elődeink is tudták, hogy nincs szabad Magyarország szabad Buda nélkül, és már akkor fogadalmat tettek arra, hogy fel fogják szabadítani a Várat. A fogadalom szülőről gyermekre szállva 145 éven át megmaradt, egészen addig, amíg 1686. szeptember 2-án sikerült a szövetséges seregeknek bevenniük a
Várat és letaszítani a Vár fokáról a lófarkas jelvényt” – jegyezte meg a politikus.
Véleménye szerint az oszmán elnyomás sok tanulsággal szolgált számunkra. Míg a 15. század végén Mátyás király katonai, gazdasági és kulturális értelemben is Európa egyik legerősebb államát hagyta hátra, az uralkodását követő évtizedekben, a 16. században az erőviszonyok megváltoztak, a hódító oszmán hadak olyan fölénybe kerültek elődeinkkel szemben, hogy az ország területi egységét már nem lehetett tovább megtartani, a hódítók sorra nyerték a csatákat és foglalták el a várakat.
„De a megszállás idején történtek fényesen mutatják, miért őrizzük ma is ellentmondást nem tűrően magyarságunkat. A magyar szív ugyanis nem elfoglalható. Kérlelhetetlen elszántságra volt szükség ahhoz, hogy 150 évnyi megszállás után is magyarnak vallják magukat őseink, vágyva a szabadságra, a rabigától szabadulásra. Hiszen generációk nőttek fel úgy, hogy csak történetekből tudták, milyen megszállók nélkül élni az országban” – hangsúlyozta Vargha Tamás.
A Budavári Nagyboldogasszony, Mátyás-templomban 2022. szeptember 2-án.
A Lotharingiai Károly által vezetett 65 ezres szövetséges sereg mintegy három hónapos harcot követően foglalta el a budai Várat, az ostromlott oszmán hódítókon a megérkező felmentő sereg sem tudott segíteni.
A szentmise előtt Vargha Tamás, Sándor Zsolt altábornagy és Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök, katonai ordinárius jelenlétében koszorút helyeztek el XI. Ince pápa Hess András téri szobránál. A török hadsereg elleni szövetséget Szent Liga néven XI. Ince felhívására hozták létre a Habsburgok, Lengyelország és Velence. A pápa az ostrom idején tábori szolgálatot teljesítő Avianói Márk kapucinus szerzetesnek írt levelében a „Beata Virgo Dabit Auxilium” (a Boldogságos Szűz ad segítséget; a latin kezdőbetűk a BUDA szót tették ki) jelszót adta ki Buda visszavételére.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
