Pécs-Tettye sok vihart megért Mindenszentek-temploma, amely egy időre székesegyházi rangot is kapott, az év egyetlen napján kitárja kapuit, hogy falai között mutassák be a legszentebb áldozatot. November 1-jén, mindenszentek ünnepén Máger Róbert püspöki irodaigazgató celebrált búcsúi szentmisét a 12. században felszentelt templomban.
A tettyei kicsiny templom szinte észrevétlenül simul bele környezetébe – sokan még a helybéliek közül sem ismerik, pedig a mindenszentek tiszteletére 1157 tájékán felszentelt templom a székesegyház után Pécs második legrégibb temploma, mely a várost korábban körbevevő kőfalakon kívül állt.
Talán ennek köszönhető, hogy ma is szép állapotban van.
A török megszállás idején (1543–1686) ugyanis a törökök minden katolikus templomot leromboltak vagy dzsámivá alakítottak át a városban.
A falakon túli Mindenszentek-templomot ugyanakkor meghagyták a keresztények használatában, így lett a kicsiny katolikus templom a protestáns felekezetek istentiszteleteinek helyszíne is.
A katolikusok 1664-ben kapták vissza, és egy időre a jezsuiták temploma lett. Amikor 1704-ben a kuruc, majd rác pusztítások következtében leszakadt a székesegyház főhajójának teljes boltozata, az újjáépítés idejére Radanay Mátyás pécsi püspök a Mindenszentek-templomot tette meg székesegyháznak.
Északi oldalához 1935-ben karmelita kolostor épült, majd később a papi szeminárium temploma lett.
Az idén november 1-jén bemutatott szentmisén Máger Róbert püspöki irodaigazgató szentbeszédében azon keresztény elődöket méltatta, akik a történelmi nehézségek és szorongattatások idején is gondját viselték a Mindenszentek-templomnak. Akik ide betértek, a mindenszentek közösségéhez tartozónak vallották magukat. Úgy vélték, hogy
– mondta a plébános.
Mindenszentekkor azok győzelmét ünnepeljük, akik befogadták Isten irgalmasságát és kitartottak az evangéliumi úton. Ők a szentek közössége, akik már a mennyei dicsőségbe jutottak és a megdicsőült egyházhoz tartoznak.
Ugyanakkor a megdicsőült egyház közösségben van a küzdő vagy zarándok egyházzal, melynek tagjai a földön élnek, és mi mindannyian egy közösségben vagyunk a szenvedő egyházzal is, melynek tagjai azok a lelkek, akik már eltávoztak a földi életből, akik igent mondtak Istenre, az ő szeretetére, de még a tisztulás állapotában vannak.
Érdemeket az üdvösséghez már nem szerezhetnek, ezért mi, vagyis a küzdő Egyház és a már megdicsőült Egyház, a szentek közbenjárására szorulnak.
Isten minden embert meghívott az üdvösségre és az életszentségre. Kérdés, hogy elfogadjuk-e, igent mondunk-e rá az életünkben – hangsúlyozta a szentmise szónoka. – Mindenszentek ünnepe segít megérteni, hogy
Mindannyian arra kaptunk meghívást, hogy cselekvő és áldozatos szeretettel éljük meg a földi életet, hiszen itt fogadjuk be a kegyelmeket, itt ad erőt és reményt az Isten, itt szerezhetünk érdemeket.
Tetteink jutalma ugyanis az Istennel való közösség.
– zárta homíliáját Máger Róbert püspöki irodaigazgató.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
