Kétségkívül úgy marad meg kollektív emlékezetünkben 2020, mint az az év, amikor eljött közénk a koronavírus és szétzilálta életünket és világunkat.
Hetek alatt hatalmába kerítette és gyökeresen megváltoztatta az egész világot. Olyan dolgok, amelyek mindennapi életünk részei voltak, hirtelen elérhetetlenné váltak. És olyan dolgok, melyek addig elképzelhetetlenek voltak, mindennapjaink részei lettek. A világ megváltozott, és még ma sem látjuk át teljesen, hogy milyen mértékben.
A globális koronavírus-járványra az emberiség fő válasza a mozgáskorlátozás volt, ami feltárta globális világunk törékenységét. Államhatárok záródtak le az egyik napról a másikra, és az utasok millióit szállító repülőgépek még ma is a földön vesztegelnek. A nemzetközi turizmus szinte teljesen megszűnt, és munkahelyek milliói tűntek el vele együtt. Az elsődleges pánik miatt a világgazdaság az elmúlt évtizedek legmélyebb recessziójába süllyedt és ez a világ összes országát érintette.
Tavasz óta már megtanultunk valamilyen szinten együtt létezni a vírussal, de ennek ára van. Ezt az árat közösen fizetjük, emberéletekben, kihagyott tanórákban vagy elvesztett megélhetésben. A legnagyobb árat ezúttal is a fejlődő országok lakói fizetik, a Világbank adatai szerint a globális koronavírus-járvány miatt körülbelül 100 millió ember esik vissza a mélyszegénységbe világszerte.
Mindezek ellenére a világ nem esett teljesen szét körülöttünk. Az ipar a koronavírus ellenére is működik és a globális vállalati láncok is ellenállóbbak, mint azt a járvány első heteiben hittük. Sokat köszönhetünk a modern technológiáknak, melyek lehetővé tették, hogy a vállalatok a mozgáskorlátozás ellenére is működőképesek maradjanak. A nagy sebességű internet-hozzáférésnek köszönhetően a vállalati tevékenység nagy része átkerült az online térbe, és több vállalat azt fontolgatja, hogy alkalmazottainak egy része már sosem tér vissza az irodaházakba.
Hasonló változáson ment keresztül az oktatás is, minden probléma ellenére a távoktatási eszközök többet fejlődtek az elmúlt pár hónapban, mint az elmúlt évtizedben. A világjárvány ebből a szempontból szerencsés időpontban tört ki, egy-két évtizeddel ezelőtt az életmentő és egyéb technológiák nagy része még hiányzott a vállalati szférában és az oktatásban is.
Szlovákiáról is elmondható, hogy a gazdaság jobban átvészelte a globális járványt, mint azt annak első heteiben gondoltuk. A kulcsfontosságú autóipar a vártnál gyorsabban tért magához, és a munkahelyek fenntartásában sokat segített az állam pénzügyi támogatása is. A Szlovák Nemzeti Bank decemberi előrejelzése szerint a szlovák GDP várhatóan 5,7 százalékkal fog visszaesni, ami nagyjából megfelel a 2009-es gazdasági válság visszaesésének. Jó hír azonban, hogy a munkanélküliség most sokkal kisebb mértékben növekedett, mint egy évtizeddel ezelőtt. A jövő évet a nemzeti bank elemzői pozitívan látják, 5,6 százalékos gazdasági növekedést várnak.
Nemcsak Szlovákiában tekintünk optimistán a jövő évre, az egész világ sokat vár 2021-től. Ha 2020 a koronavírus éve volt, az elkövetkező év az oltóanyagok éve lesz. 2021 elején már több vakcinával is számolhatunk, köztük olyannal is, amely a szegényebb országok számára is elérhető lesz. Megvan tehát a remény, hogy a jövő év folyamán fokozatosan beoltsuk a világ lakosságát koronavírus ellen, köszönhetően a tudósok példa nélküli sikerének, és visszatérjünk egy korlátozások nélküli világba. Nem kétséges, hogy hatalmas logisztikai kihívás előtt áll a világ, de biztos vagyok benne, hogy jövőre ilyenkor sokkal pozitívabb sorokat fogok a papírra vetni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
