Gulyás Gergely azt mondta, a nézetkülönbség mindeddig kezelhetőek voltak, de most azt látni, hogy nem a kompromisszumra törekszik a nagy tagállamok többsége, hanem a Magyarország elleni „zsarolás durva és elfogadhatatlan formáit próbálják meg alkalmazni”.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. február 1-jén. MTI/Kovács Tamás
Alapvető nézőpontbeli különbség van az Európai Unió tagállamainak többsége és Magyarország között, a nagy tagállamok azonban nem a megoldásra törekszenek, hanem a Magyarország elleni „zsarolás durva és elfogadhatatlan formáit próbálják meg alkalmazni” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón.
Gulyás Gergely közölte: Magyarország nincs egyedül az álláspontjával, de leghatározottabban mondja ki, a háború nem jelent megoldást, azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség Ukrajnában, az EU-ban azonban azok vannak többségben, akik a háború pártján állnak, akik úgy gondolják, hogy Európa biztonságát nem az orosz-ukrán háború mielőbbi befejezése, hanem annak folytatása szolgálja.
Úgy folytatta: ez még nem jelentené azt, hogy az egymással szemben álló felek számtalan kérdésben ne alakíthatnának ki közös álláspontot. Példaként az Oroszország elleni szankciókat említette.
Gulyás Gergely azt mondta, a nézetkülönbség mindeddig kezelhetőek voltak, de most azt látni, hogy nem a kompromisszumra törekszik a nagy tagállamok többsége, hanem a Magyarország elleni „zsarolás durva és elfogadhatatlan formáit próbálják meg alkalmazni”.
Az ügyek európai módon történő intézése nem ez – jelentette ki.
Úgy összegzett: Brüsszelben alapvető változásra van szükség, hogy a hangnem megváltozzon, a június 9-i európai parlamenti választás lehetőséget nyújt az európai és magyar polgároknak arra, hogy véleményüket kifejezzék.
A változás a demokratikus keretek között érhető el. Szerencsés az, hogy most, amikor Európa válaszútnál van, amikor háború és béke, a kontinens versenyképessége, a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartása kérdésében kell dönteni, néhány hónap múlva EP-választás lesz – mondta.
A miniszter elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli uniós csúcson folyamatos egyeztetéseket folytat, továbbra is igyekszik a nemzeti érdekek figyelembe vételével megegyezésre jutni, de ez nem biztos, hogy be fog következni. Jelezte, a kormányfő a csúcs után tájékoztatás fog adni.
Gulyás Gergely beszámolt arról is, a Belügyminisztérium megszervezte, hogy kevesebb, mint két hét alatt – január 30-ig – 140 ezer tanár megkaphassa a béremeléshez szükséges iratokat. Az állami fenntartású iskolák tanárai legkésőbb hétfőn a megemelt illetményeket kapják meg – rögzítette.
Azt mondta, világos a kormány szándéka, 32,2 százalékos béremelés történik, a kormány ennyivel növelte meg a bértömeget, amit csak béremelésre lehet költeni. Mindenkinek nőni fog a fizetése – tette hozzá.
Kitért arra, hogy a mesterfokozattal rendelkező pedagógusok két százalékkal több emelést kapnak, míg „a hiánytárgyakat” oktatók plusz négy százalékos emeléssel számolhatnak.
A mostani béremeléssel a pedagógusok átlagbére eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, ez bruttó 652 ezer forintot jelent – közölte.
Hozzátette: csak ebben a törvényhozási ciklusban 46 százalékkal nőtt a pedagógusbér, és bíznak benne, hogy tudják tartani azt a vállalásukat, hogy a diplomás minimálbér 80 százalékára emeljék a pedagógusok bérét. Beszélt arról is, milyen változásokat hozott a pedagógusok jogállásáról szóló törvény, amely alapján szerinte kiszámítható keretek között dolgozhatnak a tanárok.
Értékelése szerint a pedagógusok anyagi elismertsége esetében olyan nagyot sikerült előrelépni, mint a rendszerváltás óta soha.
A miniszter azt mondta, vannak, akik nem örülnek ennek és sokan vannak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ez a béremelés ne folytatódhasson, az EU ne járuljon ahhoz hozzá.
Gulyás Gergely közölte, a pedagógusok bérének emelése a magyar adófizetők pénzéből történik, az Európai Uniótól a kormánynak ígérete van az utófinanszírozásra. A kabinet 2030-ig vállalta, hogy a pedagógusok bére eléri a diplomások bérének 80 százalékát, az addig szükséges béremelések 12 százalékát fizeti az EU – részletezte.
Kitért arra, hogy egy részletkérdés maradt, amely néhány száz tanárt érint és a Belügyminisztérium megpróbál méltányos megoldást találni. Ismertette, a szakszervezetek azt kérték, hogy az a tanár, aki tavaly december végéig bejelentette nyugdíjba vonulási szándékát, ne kelljen nyilatkoznia az új jogviszonyról. A béremelés azonban az új jogviszonyhoz társul – jegyezte meg, így ennek a szakszervezeti kérésnek – bár teljesítették – látni, milyen kára van.
Elmondta, a szakszervezetekkel többszörösen is óvatosan kell bánni, mert nehéz felismerni, hogy ők a pedagógusok érdekeit képviselik, vagy az ellen lépnek fel. A béremelés ellen például mindent megtettek a nemzetközi fórumokon – tette hozzá.
Továbbra is lehetőség lesz az újszülöttek SMA-szűrésére, a költségvetés e célra idén 450 millió forintot biztosít – közölte Gulyás Gergely.
A tárcavezető elmondta: a szűréseket továbbra is a Szegedi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen és a Bethesda Gyermekkórházban végzik, igény esetén minden újszülött, minden várandósság esetén lesz rá lehetőség.
Emlékeztetett: zajlott egy 14 hónapon át tartó program, amelynek keretében 2022. november 1-től 2023. december 31-ig végeztek ilyen szűréseket. Ez lezárult, de a forrásokat ezután is biztosítják a szűrésekhez – jelezte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
