A hazánkkal szomszédos országok közül egyedül a „nyugati tagállam” Ausztria átoltottsága magasabb az EU átlagánál.
Nemcsak az bizonyítja a kormány vakcinapolitikájának a sikerét, hogy – legyőzve a koronavírus-járvány harmadik hullámát – elértük az ötmillió beoltottat. Az adatokat vizsgálva kiderül, könnyen pórul járhattunk volna, ha csak a brüsszeli beszerzésre támaszkodunk, a régiónkban lévő országok átoltottsága ugyanis elmarad az unió átlagától. A hazánkkal egyszerre, vagy utánunk az unióhoz csatlakozó államok vesztesei az uniós vakcinapolitikának.
Magyarországon péntekig a lakosság 51,44 százaléka már megkapta legalább az egyik védőoltását. A Koronavírus.gov.hu oldal tájékoztatása szerint vasárnap reggel pedig már 5 005 682-en túl voltak az első adag vakcina beadásán hazánkban. Ezzel jelentősen jobban állunk, mint a kizárólag csak a nyugati vakcinákra támaszkodó Európai Unió, amelynek a tagállamaiban péntekig átlagosan csak a lakosság 34,46 százaléka kapott legalább egy védőoltást.
Még rosszabb a helyzet azonban a szomszédos országokban, amiből arra lehet következtetni, hogy az EU-hoz később csatlakozott közép-európai tagállamok vesztesei az uniós beszerzésnek, és hazánk is könnyen erre a sorsra juthatott volna, ha nem vettünk volna orosz és kínai vakcinákat is.
A Magyarországgal szomszédos uniós tagállamok közül egyedül a „nyugati” és az uniós klubhoz korábban csatlakozó Ausztria 36,53 átoltottsági százalékos adata haladta meg pénteken az EU átlagát. A többiek mind elmaradnak tőle.
Szlovéniában 30,16, Szlovákiában 28,31, Horvátországban 28,20, Romániában pedig mindössze 21,38 százalékos az átoltottság.
Ausztriát leszámítva a szomszédos uniós tagállamok mindegyike elmarad az EU átoltottsági átlagától Fotó: Ourworldindata.org
Érdekes, hogy a nem uniós tagállam Szerbiában is jobbak az átoltottsági adatok, mint az EU-s átlag. Déli szomszédunknál, ahol a keleti vakcinákra építették az oltási programot, a lakosságnak már a 34,84 százalékát beoltották a SARS-CoV-2 vírus ellen. Sőt a beadott második dózisok terén az összes Magyarországgal határos államnál jobban teljesítenek, és 27,5 százalékos adatuk közel duplája a 14,83 százalékos uniós átlagnak.
A velünk egyszerre, vagy utánunk az unióhoz csatlakozó tagállamok közül mindössze a félmilliós lélekszámú Málta és az 1,1 millió lakosú Ciprus átoltottsági adata jobb az uniós átlagnál. A később csatlakozó tagállamok tehát egyáltalán nem jöttek ki jól a brüsszeli beszerzésből.
Sőt, az átoltottsági adatok szerint az utolsó tízből nyolc helyen olyan országok álltak, amelyek 2004-ben, vagy azután csatlakoztak az unióhoz. Az utolsó öt helyezett – Horvátország, Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária – mind ilyen tagországok.
A régiónkban jellemző átoltottsági szint is azt támasztja tehát alá, hogy jól tette a kormány, hogy nem hagyta kizárólag az európai uniós bürokratákra a magyar lakosságnak szükséges oltóanyagok beszerzését.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
