Némi gúnnyal mondhatnánk azt is, hogy az USA nem csak az utolsó ukrán katonáig hajlandó harcolni az oroszok ellen, de az utolsó megtakarított eurónkig hajlandó vállalni a háború gazdasági következményeit is. Az orosz-ukrán háború miatt nem csak Európa geopolitikai struktúrája alakul át, de megtalálták az új indokot arra, hogy az EU ismét irdatlan költségekbe verje magát természetesen az adófizetők, bérből és fizetésből élők kontójára.
Az Európai Unió már figyelmeztette a tagállamokat, hogy bármennyi is marad Ukrajnából, az újjáépítést az EU-nak kell finanszíroznia, legalábbis erről írt nemrég cikket a Bloomberg amerikai hírügynökség. Ebből a célból egy, a koronavírus miatt létrehozott újjáépítési alaphoz nagyon hasonló keretet hoznának létre.
Bár Brüsszel azt már tudni véli, hogy a tagállamokat terheli meg az újjáépítés költségeivel, azt még nem tudni, hogy az összeg mekkora lesz, ahogy azt sem, hogy abból mennyi lesz a segély és mennyi a kölcsön.
Fő probléma a korrupció
Az EU mindenesetre arra számít, hogy több százmilliárd dollárt kell majd beletuszkolni a keretbe az előttünk álló évtizedben. Természetesen az EU, az IMF, a Világbank és az USA részéről is megy az ígérgetés, hogy majd őrködnek a pénz megfelelő felhasználása mellett. Merthogy Ukrajna, amelyet egyébként soron kívül akarnak felvenni az EU-ba, súlyos korrupciótól szenved.
Az ukrán kormány szerint az orosz támadások eddig (húsvétig bezárólag) mintegy 1000 milliárd dollárnyi anyagi kárt okoztak.
A nyugati fősodor által gyakran emlegetett Transparency International korrupciós rangsorban Ukrajna a 122. helyen szerepel a 180 országból. Olyan országok is megelőzik, mint Algéria, Egyiptom, Sierra Leone, Malawi, Albánia, Kazahsztán, Gambia, stb.
A korrupció egy dolog, a másik, hogy a gyakorlatilag nulla a felügyeleti kapacitás az országban. Mivel a gazdasági és politikai élet saját ukrán összefonódása miatt itt is jelentős szerepet kapnak az oligarchák, nem nehéz kitalálni, hogy ez a hiányosság szándékosan nem volt orvosolva.
Ettől függetlenül, az ukránok számítanak a nyugat anyagi segítségére. Mikor Ursula von der Leyen legutóbb találkozótt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ez utóbbi elárulta, hogy a kijevi kormánynak havi 5-7 milliárd (!) dollárra lenne szüksége a munkabérek és szociális kiadások fedezésére.
Repkednek a milliárdok
Az EU eddig 600 millió eurós kedvezményes hitelt bocsátott az ukránok rendelkezésére (a legkisebb remény nélkül, hogy belátható időn belül vissza tudják fizetni), további egymilliárd euróra tehető a bevallott katonai támogatások értéke. Az IMF eddig 1,4 milliárd dolláros sürgősségi finanszírozást adott Kijevnek. A svédek és szlovénok azt szorgalmazzák, hogy az orosz oligarchák befagyasztott számláiból fedezzék az ukrán újjáépítést (az ötlet egyébként felettébb hangzatos, ám felvetődik ez esetben a kérdés, hogy az oligarchák ugyan miért fordulnának Putyin ellen – de hát hasonló logikai buktatókkal az utóbbi időben tele van az európai politika).
És ez csak a direkt támogatások és költségek egy része. Lehetetlen jelenleg megjósolni a háború gazdasági, élelmezési, energiaárakra gyakorolt hatásait. Jelenleg ott tartunk, hogy India próbálja betölteni azt az űrt, ami az orosz és ukrán gabona kiesésével a Közel-Keletet és Észak-Afrikát fenyegeti, de ez nem megy egyik évadról a másikra. Az élelmezési gondok migrációs áradatot indíthatnak meg. Nem lehet felmérni és még közel sem tartunk a szankciók okozta gazdasági károk végén, ahogy nem tudjuk azt sem, az infláció mekkora részéért felelős az orosz-ukrán háború.
A fentiek fényében az Európai Parlament jogállamisági, melegjogi és egyéb ideológiai provokációi nevetséges pótcselekvésnek hatnak. A fenti költségekre a brüsszeli bürokraták pedig valószínűleg ugyanott keresnek majd forrásokat, ahol az akadálytalan tömeges migráció esetén kerestek volna, ha az megvalósul: a pénzpiacról…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
