A Kreml egy hatalmas, 9,2 milliárd dolláros szibériai bányászati projektet használna fel a Nyugattal folytatott béketárgyalások során. A ritkaföldfémek iránti globális éhséget kihasználva Oroszország engedményeket remél a szankciók terén és a politikai elszigeteltség feloldását. Ezt állítja az Európai Külkapcsolatok Tanácsa (ECFR) legfrissebb szakpolitikai elemzése.
Az Angara-Jenyiszej-völgy projekt célja a lítium, a germánium és más kritikus ásványok kitermelésének felfuttatása egy elszigetelt szibériai régióban. Moszkva ezzel a kínai monopólium alternatívájaként pozicionálja magát a technológiai ipar számára létfontosságú piacon. Kirill Samiev, az ECFR munkatársa szerint Oroszország kifejezetten geopolitikai ütőkártyának szánja a térség erőforrásait.
Putyin stratégiája láthatóan illeszkedik Donald Trump amerikai elnök ásványkincs-alapú diplomáciájához. A Fehér Ház az elmúlt évben több békemegállapodást is nyersanyag-koncessziókhoz kötött, Ukrajna támogatását is hasonló feltételekhez kapcsolta. Az Egyesült Államok és Európa is lépéskényszerben van, mivel Kína dominálja a feldolgozást és a termelést.
Az Európai Unió helyzete különösen nehéz, mivel saját készletei elenyészőek, a kínai exportkorlátozások pedig súlyos hiányt okoztak. Moszkva ezt a rést kihasználva 2030-ra a globális kínálat tíz százalékát szeretné ellenőrizni. A Kreml adókedvezményekkel csábítaná vissza a nyugati tőkét és technológiát a szankciók ellenére is.
A projekt felügyeletét Szergej Sojgu és Gyenyisz Manturov látja el, ami jelzi a kezdeményezés kiemelt politikai súlyát. A Kreml abban bízik, hogy a gazdasági pragmatizmus és a nyersanyaghiány végül felülírja a nyugati szankciós politikát. A végső cél az európai egység megbontása és a rezsim pénzügyi stabilizálása.
Körkép.sk, Intellinews
Nyitókép forrása: canva/illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
