Brunszvik Teréz többek szerint nőként ő volt gróf Széchenyi István egyik szellemi párja, a “legnagyobb magyar” – nő. (Persze el nem vitatva például Zrinyi Ilona érdemeit.) A kiindulás: gróf korompai Brunszvik Teréz (1775-1861) magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.
Brunszvik Teréz többek szerint nőként ő volt gróf Széchenyi István egyik szellemi párja, a “legnagyobb magyar” – nő. (Persze el nem vitatva például Zrinyi Ilona érdemeit.) A kiindulás: gróf korompai Brunszvik Teréz (1775-1861) magyar grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója.
Az első kisdedóvót ő nyitotta meg az egész Habsburg Monarchiában, 1828. június 1-jén, Angyalkert név alatt, édesanyja budai házában, a Krisztinavárosban, a mai Mikó utca és az Attila út sarkán. Utóbb 1829-ben a cselédlányok oktatására cselédiskolát hozott létre, majd 1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére.
Végső soron egész életében 80-ra nőtt a közvetve vagy közvetlenül általa alapított intézmények száma, s unokahúgával, Teleki Blankával (Brunszvik Karolina és Teleki Imre gróf leányával) tevékenyen részt vett az első magyar nőnevelő intézet létrehozásában.
A tisztánlátás végett idézzük fel a National Geografic összefoglalóját:
Az Angyalkert néven közismertté vált óvodát 2 és 7 év közötti gyermekek látogathatták.
A kisgyermekekre nemcsak vigyáztak itt, hanem a játék mellett különböző alapismereteket is tanítottak nekik.
Később Pesten, Besztercebányán, Pozsonyban és Kolozsvárott is alakultak óvodák.
Annak ellenére, hogy Brunszvik Teréz a kezdetektől az óvónők fontossága mellett érvelt, férfiak látták el az óvó szerepet.
Az Európában elsőként létrehozott óvóképző intézetbe is csak férfiak nyerhettek felvételt: 1892-ben azonban komoly változások történtek, ekkortól kezdve már csak nők lehettek kisdedóvók.
Természetesen e kurta írás – terjedelmi okokból – sok fontos részletet is mellőz, például azt, hogy a papa akár külön cikket is érdemelne: alsókorompai Brunswick Antal gróf író volt – de tán több is ennél, ő adta az indíttatást leányának. Tudnivaló róla, hogy a bécsi Theresianum és a nagyszombati egyetem elvégzése után a kamara szolgálatába lépett. 1774-ben elvette a pozsonyi vár egyik udvarhölgyét, a szép és okos, de szegény Seeberg Anna bárónőt. Részt vett II. József közigazgatási reformjának bevezetésében. 1790-től Bars megye főispánja és a Helytartótanács pedagógiai referense – Mária Terézia, 1775. október 7-én kelt oklevéllel grófi rangra emelte. Gyermekei: Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina.
Nos, a gyermekek zongoratanára maga Beethoven volt, aki – tudjuk – ezer szállal kötődik Martonvásárhoz. Ám Beethoven nem csupán a zeneórára járt el Terézékhez, hanem az is előfordult, hogy a nap nagy részét ott töltötte a családnál. Akkoriban kötötték azt a szívélyes és bensőséges barátságot, amely Teréz életének végéig tartott. A kapcsolat a nagy művész és Brunszvik család között mély, erős barátsággá kovácsolódott az idők során.
Beethoven több művét ajánlotta valamelyik családtagnak, és az a hír is járta, hogy a muzsikus leveleiben emlegetett „halhatatlan kedvese” Teréz lett volna – ezt azonban a Beethoven-kutatók többsége nem osztja feltétlenül. Ne firtassuk… Emlékezzünk a magyar lelkű óvodaalapítóra és a nőnevelés nagyságára!
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
