Május 6-án koronázták meg III. Károlyt, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, valamint további tizennégy nemzetközösségi állam uralkodóját, aki egyben az anglikán egyház feje is. Az alkalomból több sajtótermék említette a király erdélyi felmenőit, ősanyját, Rhédey Klaudia grófnőt, néhol meseszerű történetekkel fűszerezve az ismertetőt (a román sajtóban a király felmenői közt Vlad Țepeș havasalföldi fejedelmet is emlegették). Mai Történelmünk rovatunkban vázlatosan ismertetjük III. Károly király felmenőit, és hosszabban időzünk kisrédei gróf Rhédey Klaudia Zsuzsannánál, ugyanis ő az utolsó magyar a sorban, akinek már négy brit koronás fő leszármazottja van.
Rhédey Klaudia
1812. szeptember 17-én született Erdőszentgyörgyön, gróf kisrédei Rhédey László (1775–1835) helybeli földbirtokos, diplomata és báró váradi Inczédy Ágnes (1788–1856) egyetlen felnőttkort megért gyermekeként. Szeptember 21-én keresztelték meg az erdőszentgyörgyi református templomban, ugyanott konfirmált 1826. május 14-én. 1835. május 2-án Bécsben férjhez ment Sándor Pál Lajos Konstantin württembergi herceghez (Alexander Paul Ludwig Konstantin von Württemberg, 1804. szeptember 9. –1885. július 4.), aki a fiatal württembergi királyság uralkodóházának tagja volt. I. Vilmos württembergi király unokatestvéreként a grófkisasszonnyal kötött házassága rangon alulinak számított, emiatt kikerült a trónutódlási sorból, s feleségének nem járt ki a hercegi cím. I. Ferenc császár 1835. május 16-án Klaudiának és leszármazottjainak Hohenstein grófnője, illetve grófja címet adományozta. A párnak három gyermeke született, Klaudia a negyedikkel volt terhes, amikor 1841. október 1-jén elhunyt (egyes források szerint Pettauban, mások szerint Grazban). 1841. október 21-én helyezték örök nyugalomra, végakarata szerint az erdőszentgyörgyi templom kriptájában.
Klaudia életéről legendák keringenek. Világszépségnek tartották. Arról is írnak, hogy Sándor herceggel bécsi sétalovaglás közben ismerkedett meg, továbbá hogy Klaudia apja, László gróf első kérésre nem adta lányát, mert Sándor nem tudott magyarul. Klaudia haláláról több változat kering. Férje főtisztként szolgált az osztrák hadseregben, és épp Pettauban (a mai Ptuj Szlovéniában) állomásozott. Klaudia oda igyekezett, s Graz előtt kocsija felborult. A nehezen hihető változat szerin a sérült, terhes asszony innen lóháton folytatta az útját, majd nyolc napi szenvedés után, gyermekét is elvesztve, elhunyt.
A párnak három gyermeke született. 1836-ban Klaudina Henrietta Mária Ágnes (Claudine Henriette Marie Agnes, 1836–1894), 1837-ben Ferenc Pál Károly Lajos Sándor (Franz Paul Karl Ludwig Alexander, 1837–1900), 1838-ban Amália Jozefin Henrietta Ágnes Zsuzsanna (Amalie Josephine Henriette Agnes Susanne, 1838–1893). A gyermekek a Hohenstein grófja, illetve grófnője címet örökölték. Ferenc 1863-ban megkapta a Teck hercege címet, melyet apai nagyapja Württembergi Lajos is viselt.
Klaudia utódai
Ferenc Eszéken született, apja akkor épp ott állomásozott, s Klaudia is ott tartózkodott. Ferenc, Teck hercege 1866. június 12-én feleségül vette apja harmad-unokatestvérét, Mária Adelaida Vilhelmina Erzsébet cambridge-i hercegnőt, akivel Angliában éltek. Frigyükből négy gyermek született. Az első Mária tecki hercegnő (Victoria Mary Augusta Louise Olga Pauline Claudine Agnes, 1867. május 26. – 1953. március 24.). Máriát eljegyezte Albert Viktor, Clarence és Avondale hercege, Eduárd brit trónörökös (a későbbi VII. Eduárd király) legidősebb fia, ám ő hamarosan elhunyt. Ezután öccse, György yorki herceg vette őt feleségül 1893. július 6-án. 1910. május 6-án elhunyt VII. Eduárd király. Apját a trónon György herceg követte V. György néven, míg Máriából Nagy-Britannia királynéja és India császárnéja lett. Teck hercegnőjeként, illetve York, Cornwall, majd Wales és Rothesay hercegnéjeként Mária hivatalosan első két keresztnevét, a Viktória Máriát (Victoria Mary) viselte, majd férje trónra lépése után csak a Máriát használta. Nagyanyja emlékére két emléktáblát helyeztetett el az erdőszentgyörgyi templomban. Az elsőt angol és magyar nyelven, még Viktória Mária néven, mint walesi hercegné, a másodikat már csak angolul, Mária királynéként (Queen Mary).
Györgynek és Máriának hat gyermeke született. Az első Eduárd herceg (Edward Albert Christian George Andrew Patrick David of Windsor, 1894. június 23. – 1972. május 28.), aki apja halála után VIII. Eduárd néven örökölte a trónt, 1936. január 20-tól uralkodott, ám 1936. december 11-én lemondott. A második a Bertie-nek becézett Albert herceg (Albert Frederick Arthur George of Windsor; 1895. december 14. – 1952. február 6.), aki fivére lemondása után VI. György néven uralkodott haláláig. Felesége Bowes-Lyon Erzsébet (Elizabeth Bowes-Lyon), két lányuk született: Erzsébet Alexandra Mária (Elizabeth Alexandra Mary, 1926. április 21. – 2022. szeptember 8.) és Margit (Margaret, 1930. augusztus 21. – 2002. február 9.) brit királyi hercegnő. Előbbi II. Erzsébet néven uralkodott több mint hetven éven át. Fülöp Edinburgh-i herceggel kötött házasságából négy gyereke született: Károly herceg 1948-ban, Anna hercegnő 1950-ben, András herceg 1960-ban és Eduárd herceg 1964-ben. Az elsőszülött Károly Fülöp Artúr György (Charles Philip Arthur George, 1948. november 14.) örökölte anyja halálakor a brit királyi trónt, III. Károly néven május 6-án koronázták meg.
Tehát, Rhédey Klaudiának négy leszármazottja koronás fő: VIII. Eduárd, VI. György, II. Erzsébet és III. Károly.
Klaudia ősei
Mint említettük, Klaudia szülei gróf kisrédei Rhédey László (1775. szeptember 29. – 1835. november 22.) és báró váradi Inczédy Ágnes (1788–1856). László anyja losonci báró Bánffy Terézia (1740 – 1807. március 11.), apja kisrédei Rhédey Mihály (1720 – 1791. szeptember 4.), aki 1744. november 13-án szerzett grófi címet. A Mária Terézia által erdélyi fejedelemi minőségben adományozott, Bécsben kiállított oklevél szerint kisrédei Rhédey János, testvérei, József és László, mindhárman az erdélyi gyalogezred századosai, további három fivérük, Mihály, Pál és Zsigmond, valamint feleségeik és gyerekeik részesültek rangemelésben és címerbővítésben.
Nem célunk a teljes családfát feltérképezni, a továbbiakban csupán a dokumentált háromszéki érintettséget írjuk le. Klaudia apai nagyanyja losonci báró Bánffy Terézia (1740–1807), akinek apai nagyanyja vargyasi Daniel Judit, akiről tudjuk, hogy losonci báró Bánffy László neje volt és 1751 után hunyt el. Judit apja vargyasi Daniel István (1639–1688), Udvarhelyszék főkirálybírája, aki 1669-ben kötött házasságot gyerőmonostori Kemény Zsófiával. István apja, Ferenc, szintén udvarhelyszéki főkirálybíró, neje uzoni Béldi Judit. Ferenc apja, Mihály Háromszék főkirálybírája volt, az ő apja, Péter Háromszék főkapitánya, felesége Mikó Borbála.
Klaudia felmenőinek másik ágán anyai nagyapja váradi báró Inczédy Gergely, akinek anyai nagyanyja ozsdolai Kuún Katalin, malomvizi Kendeffy Gáspár felesége. Katalin szülei galgói Rácz Krisztina és ozsdolai Kuún Miklós (meghalt 1717-ben). Utóbbi apja ozsdolai Kuún István (elhunyt 1690. augusztus 21-én), Hunyad, Zaránd és Küküllő vármegye főispánja, az ő szülei lekcsei Sulyok Klára és id. ozsdolai Kuún István (elhunyt 1659 májusában). Utóbbi szülei valkai Gyulai Erzsébet és ozsdolai Kuún Gáspár, Belső-Szolnok vármegye főispánja. Idősb István apja Lázár, nagyapja Antal volt.
A Rhédeyek korábbi háromszéki rokoni kapcsolataiban még megtalálhatók a sepsiszentgyörgyi Daczó, a zabolai Basa, a zabolai Mikes, a kőröspataki Kálnoky, a nyujtódi Imecs, az illyefalvi Mihálcz és a gelencei Mihálcz családok tagjai.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
