Caroline Cox bárónő, a Lordok háza független tagja, emberi jogi aktivista kérte az UNESCO-tól a hegyi-karabahi keresztény helyek védelmét február 15-i levelében, melynek Audrey Azoulay főigazgató a címzettje.
„Szeretném kifejezni mély aggodalmamat az örmény keresztény templomokért, hacskárokért (kereszteskő) és a kulturális örökség helyszíneiért, amelyek most azeri ellenőrzés alatt állnak” – írta Caroline Cox.
„A területen 161 templom található, köztük Dadivank történelmi jelentőségű monostora, a Szent Megváltó (Ghazanchetsots)-székesegyház Susiban, Tigranakert ősi városa, Azokh paleolitikumbeli barlangja és a Nor Karmiravan-i sírok” – sorolja a bárónő.
Caroline Cox, a Humanitarian Aid Relief Trust alapítója és elnöke megemlítette, hogy a 2020. novemberi tűzszünet óta az UNESCO többször is megpróbálta felkeresni ezeket a helyeket, ám sikertelenül.
„2021 decemberében a Nemzetközi Bíróság kijelentette, Azerbajdzsánnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy megelőzze és megbüntesse a vandalizmust és megszentségtelenítést, amelyet az örmény kulturális örökség, többek között templomok és más istentiszteleti helyek, emlékművek, temetők és műtárgyak ellen követnek el” – részletezte Caroline Cox.
„Azonban 2022 februárjában Azerbajdzsán újabb munkacsoportot állított fel, amelynek feladata »kitörölni a koholt nyomait annak, amit örmények írtak [kaukázusi] albán templomokról« … Ez történelmi revizionizmus – kisajátítási kampány, amely az 1950-es évekig vezethető vissza, az azeri hatóságok továbbra is újra akarják írni a történelmet, és az Örményország/örmény szavakat a „kaukázusi Albánia/kaukázusi albán” szavakkal helyettesíteni.
A helyi média február 3-án adott hírt arról, hogy Anar Karimov azeri kultuszminiszter bejelentette annak a munkacsoportnak a létrejöttét, amelynek feladata az „armenizált” kaukázusi albán istentiszteleti helyek helyreállítása.
Az ACI Stampa, a Catholic News Agency újlatin nyelvi partnere elmagyarázza, hogy ezek a kijelentések Ziya Bunyadov azeri történész ’50-es évekbeli elméletén alapulnak, aki szerint az Azerbajdzsánban található templomokon látható örmény nyelvű feliratok a 19. században kerültek oda, és valójában ezek a templomok a Kaukázusi Albánia ősi királyságának idejéből származnak, amely a mai állam területén a 9. század elejéig létezett. Bunyadov elméletét a történészek többsége elutasítja, az azeri kormány azonban rajong érte.
———————————–
Kaukázusi Albánia a Szászánidákig maradt független, majd azok vazallus állama lett 252-ben. Umayr király a 4. században hivatalosan áttért a kereszténységre, államvallássá tette azt, és Albánia keresztény jellegű állam maradt a 8. századi iszlám hódításig. A Szászánidák és a bizánciak számos hódítási kísérlete ellenére Kaukázusi Albánia fennállt a régióban a 9. századig.
(Forrás: Wikipédia)
————————————-
Az UNESCO igazgatójához intézett soraiban Caroline Cox rendkívül aggasztónak nevezte a munkacsoport létrejöttét, és utalt a korábbi hasonló törekvésekre, amikor szisztematikusan semmisítettek meg évszázados múltú örmény vallásos helyeket az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseván exklávéban.
„Jelen voltam Nahicsevánban az 1990-es évek elején, amikor azeri katonai alakulatok örmények tízezreit űzték el ősi hazájukból; vallási-etnikai jellegű tisztogatás zajlott, ami újrakezdődött 2020 őszén” – írta.
„1997 és 2006 között Azerbajdzsán több tízezer UNESCO-védelem alatt álló örmény műemléket rombolt le Nahicsevánban. Az örmény jelenlét minden látható bizonyítékát megsemmisítették, napjainkra nyoma sem maradt létezésüknek.”
Az azeri hatóságok elutasítják, hogy ne őriznék meg a történelmi jelentőségű helyeket; a helyi kulturális minisztérium kritizálta a „részrehajló külföldi médiát”, és hangsúlyozta, Azerbajdzsán mindig is „tisztelettel kezelte történelmi és kulturális örökségét, tekintet nélkül annak vallási vagy etnikai eredetére”.
Caroline Cox Twitter-oldalán tette közzé a fenti infografikát, mely a Cornell és a Purdue Egyetem régészeinek együttműködésében zajló kutatás eredményeit jeleníti meg. A Caucasus Heritage Watch (CHW) elnevezésű projekt műholdképek segítségével monitorozza és dokumentálja a veszélyeztetett műemlékeket, történelmi helyeket.
Forrás: Catholic News Agency
Fotó: Wikimedia Commons/CNA
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
