Megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – jelentette be csütörtökön a londoni miniszterelnöki hivatal.
A hozzávetőleg kétezer oldalas megállapodás teljes szövegét várhatóan a következő napokban teszik közzé. A Downing Street csütörtöki tájékoztatása szerint az átfogó egyezményen belül vám-, illeték- és kvótamentességre épülő szabadkereskedelmi megállapodás is létrejött.
Boris Johnson miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: ez az első ilyen jellegű szabadkereskedelmi szerződés, amelyet EU külső országgal kötött, és mindkét fél számára ez az eddigi legnagyobb értékű kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás.
Az illetékes felidézte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezer milliárd forint) volt.
A szóvivő kiemelte azt is, hogy jövő péntektől – a brit EU-tagság januári megszűnése (Brexit) után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után – az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és mindenkire egyformán érvényes, pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.
A jövő héttől életbe lépő új brit bevándorlási szabályok alapján azok az EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen laknak az Egyesült Királyságban, továbbra is maradhatnak megszerzett összes jogosultságuk megtartásával. Ehhez meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért – hivatalos elnevezéssel letelepedett jogi státusért – kell folyamodniuk a brit hatóságokhoz; ennek benyújtási határideje 2021. június 30.
Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodás létrejöttének bejelentése után tartott csütörtök esti sajtótájékoztatóján külön kitért az Egyesült Királyságban élő EU-állampolgárokra.
Úgy fogalmazott: jóllehet az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és földrajzi értelemben változatlanul Európához kötődik, nem utolsósorban annak a négymillió EU-állampolgárnak is köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek, már benyújtották a letelepedett státusra szóló kérvényüket és hatalmas mértékű hozzájárulást nyújtanak az ország életéhez.
A jövő év első napjától azonban az EU-országokból és az unión kívülről újonnan érkezőkre egységes bevándorlási szabályozás lép életbe, amely – főleg a jelentkezők szakképzettsége és angol nyelvtudása alapján – pontozásos kritériumrendszert alkalmazva bírálja majd el a letelepedési kérelmeket.
Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó – vagyis éppen egy hét múlva lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
A korábbi tárgyalási fordulókon azonban nem sikerült megállapodást elérni. A leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt, valamint arról, hogy ha megállapodás születik, betartatására és az esetleges szerződésszegések szankcionálására milyen jogi eszközök használhatók.
Boris Johnson még a legutóbbi napokban is rendszeresen úgy nyilatkozott, hogy sokkal nagyobb a valószínűsége a megállapodás elmaradásának, mint annak, hogy sikerül egyezségre jutni a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről.
A brit miniszterelnök korábban október 15-ét jelölte ki a megállapodás határidejéül, azzal az érvvel, hogy annál későbbi időpontban nem lát esélyt a kétoldalú szabadkereskedelmi egyezmény létrejöttére.
E több mint két hónapja lejárt határidő után is azonban több tárgyalási fordulót tartott a brit és az uniós küldöttség Londonban és Brüsszelben. Emellett a brit kormányfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is többször tartott személyes egyeztetéseket telefonon és személyesen.
A tárgyalóküldöttségek környezetéből már csütörtökre virradó éjjel olyan hírek érkeztek, hogy a nap folyamán nagy valószínűséggel sikerül az utolsó akadályokat is elhárítani a megállapodás elől.
Az egyezmény elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme január 1-től, vagyis jövő péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kereskedelmi forgalomban.
Az áttörés nem kis részben a halászati vitában elért kompromisszum eredménye.
A Downing Streeten tartott csütörtök esti sajtóértekezletén Boris Johnson elmondta: a megállapodás alapján az Egyesült Királyságra jutó részarány a brit területi vizeken kifogható halmennyiségből a jelenlegi hozzávetőleg 50 százalékról öt és fél év alatt kétharmadhoz közeli szintre emelkedik, utána pedig a tudományos, környezetvédelmi és állománymegőrzési meggondolásokon túl megszűnnek az elvi mennyiségi korlátok.
A vitarendezési és jogalkotási mechanizmus ügyében a londoni tájékoztatás szerint sikerült érvényt szerezni annak a brit célkitűzésnek, hogy az Európai Unió bíróságának ne legyen ügydöntő hatásköre a brit törvényhozási folyamatra.
A megállapodást a brit parlamentnek és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.
A brit kormány csütörtök este bejelentette, hogy a londoni alsóház december 30-án soron kívüli ülésen vitatja meg az Európai Unióval elért egyezményt és szavaz is róla.
Von der Leyen: a megállapodás tisztességes, kiegyensúlyozott és igazságos
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről született megállapodás tisztességes, kiegyensúlyozott és igazságos – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben csütörtökön.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2020. december 24-én a brexit-megállapodásról szóló sajtótájékoztatón. EPA/FRANCISCO SECO
Ursula Von der Leyen Michel Barnier-vel, az EU főtárgyalójával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a nehéz, hónapokon át tartó tárgyalások után létrejött megállapodás biztosítani fogja, hogy az unióból kilépett Egyesült Királyság a jövőben is szoros partnere marad a huszonhét tagországból álló Európai Uniónak.
„Érdemes volt küzdeni a megállapodásért, most ugyanis olyan egyezségünk van az Egyesült Királysággal, amely megvédi az európai érdekeket, szavatolja a tisztességes versenyt, és kiszámíthatóságot biztosít az emberek, köztük az európai halászok számára” – fogalmazott.
A bizottsági elnök egyebek mellett elmondta, a megállapodás nemcsak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére terjed ki, hanem az EU érdekeit szolgáló egyéb területek széles skálájára is. Ilyen a beruházások védelme, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az állami támogatások rendszere, az adók átláthatósága, a légi és közúti szállítás szabályozása, a halászati kérdések, az adatvédelem kölcsönös szavatolása és a társadalombiztosítás koordinációja. Fenntartja továbbá a vámmentességet, és nulla kvótát ír elő minden olyan árura vonatkozóan, amely megfelel a származási szabályoknak.
Mindkét fél elkötelezte magát a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, a szociális és munkavállalói jogok, illetve a kötelező érvényű vitarendezési mechanizmus biztosítása mellett – közölte.
Kiemelte, a felek megállapodtak az EU és az Egyesült Királyság vizeiben élő halállomány közös kezelésének új keretrendszerében. Az Egyesült Királyság a jövőben is fejleszteni tudja halászati tevékenységét, miközben védelemben részesül az európai halászok megélhetése és a természeti erőforrások egyaránt.
Arról is tájékoztatott, hogy a külpolitikára, a külső biztonságra és a védelmi együttműködésre nem terjed ki a megállapodás, mivel az Egyesült Királyság nem akart tárgyalni ezekről a területekről. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az Egyesült Királyság és az EU között nem lesz keret a külpolitikai kihívásokra adott közös válaszok kidolgozására és összehangolására, például szankciók bevezetésére unión kívüli országok állampolgáraival vagy gazdaságaival szemben – tette hozzá von der Leyen.
Michel Barnier kijelentette, a megállapodás a szabadkereskedelmi egyezmények új generációját jelenti, amely teljesen új partneri viszonyt és gazdasági kapcsolatokat alakít ki az Egyesült Királysággal. A „végtelenül összetett és mindezidáig példanélküli” megállapodás Nagy-Britanniának a független tengerparti állam státusát biztosítja, ugyanakkor megvédi az uniós halászok jogait is – közölte.
„Érdekeink védelme mindvégig a tárgyalások középpontjában állt, és örülök, hogy ezt elérni maradéktalanul sikerült” – fogalmazott.
Most az Európai Parlament és a Tanács feladata, hogy véleményt mondjanak a megállapodásról. Az Európai Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet (EP), hogy adja beleegyezését a megállapodáshoz, az uniós bizottság továbbá reményét fejezi ki, hogy az EP jóváhagyását követően a Tanács a lehető leghamarabb meghozza a megállapodás megkötéséről szóló döntését – tette hozzá az uniós főtárgyaló.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke közleményében hangsúlyozta: a mindkét fél érdekét szolgáló megállapodás, amelyet kézhez vételét követen az EP alaposan megvizsgál, alapot jelenthet egy új partnerség megteremtéséhez az Egyesült Királysággal.
Sajnálatát fejezte ki, hogy a tárgyalások elhúzódása és a késői megállapodás nem teszi lehetővé az EP számára az egyezség megfelelő ellenőrzését az év végéig tartó határidő előtt. Kijelentette: az Európai Parlament készen áll arra, hogy felelősségteljesen cselekedjen az állampolgárokat és a vállalkozásokat érő zavarok minimalizálása, valamint a megállapodás nélküli időszak negatív következményeinek megelőzése érdekében. Az EP illetékes szakbizottságai a jövő év elején vizsgálják meg a megállapodás szövegét, mielőtt az EP plenáris ülésén döntene arról, hogy hozzájárulását adja-e az aláírásához – közölte az EP elnöke.
Charles Michel, az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke közleményében jelentős lépésnek nevezte a megállapodás létrejöttét a jövőbeli kapcsolatok kialakítása szempontjából.
„Polgáraink és vállalkozásaink számára a legjobb hír a szomszédunkkal, barátunkkal és szövetségesünkkel megkötni tervezett átfogó megállapodás születése” – fogalmazott.
A kihívást jelentő tárgyalások lezárásával a folyamatnak még nincs vége, itt az ideje, hogy az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is elemezze a tárgyalók szintjén elért megállapodást, még mielőtt zöld jelzést adnának az aláíráshoz – tette hozzá Michel.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt.
Az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, majd a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia a megállapodás aláírásához ahhoz, hogy a szerződés életbe léphessen.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
