A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAZ) nevű németországi lapban szólalt meg Brenner Koloman, az Országgyűlés jobbikos alelnöke, aki egyebek mellett azt mondta, pártjával csatlakoznának az EPP-hez. A téma azután merült fel hangsúlyosan, hogy a Fidesz márciusban távozott a Néppárt frakciójából.
A Jobbik EPP-hez való csatlakozási szándékára az európai pártcsalád per pillanat nem mutat nyitottságot, de Brenner kijelentette, hogy
pártját továbbra is érdekli az együttműködés, ám nem kérvényezőként.
A politikus azt is elmondta, hogy a politikai múltjuk miatt „átvilágítják” a közelgő választásokra a Jobbik jelöltjeit.
Emlékeztetnek, hogy az 52 éves Brenner a Jobbik egyik fontos stratégája, akinek a párt új Elvi Nyilatkozata is javarészt köszönhető. Az ellenzéki pártot „Magyarország egyetlen néppártjaként” definiálja.
Radikális pártból néppárt
A FAZ felidézi, hogy a Jobbik korábbi megjelenései és radikális megnyilatkozásai óta „egy elképesztő politikai változáson” ment keresztül a párt. Mint írják, a Magyar Gárda 2009-es betiltásáig tartó tevékenysége mellett nagy feltűnést keltett Gyöngyösi Márton jobbikos EP-képviselő egykori, az izraeli-magyar kettős állampolgárságra vonatkozó „elszólása” is. Erre reagálva Brenner leszögezte, hogy párttársa már „tisztázta kijelentéseit”.
A német lap arra is kíváncsi volt, miért végez a Jobbik széleskörű PR-tevékenységet Magyarország határain túl. Brenner Koloman ezt azzal magyarázta:
A külföldön alkotott kép rólunk nem egyezik a magyarországi képpel.
Jobbik pedig mára mérsékeltebbé vált, mint a Fidesz, amit „nagyon komolyan is vesznek” a Political Capital elemzője, Hunyadi Bulcsú szerint. Értékelése szerint az ellenzéki párt a 2018-as választások óta nem adott ki radikális nyilatkozatot.
Mint a lap írja, nem csupán a nemzetközi elismerés erős akarata az, amely a Jobbikot a politikai centrum felé tereli: A fő mozgatórugó ebben a magyar belpolitika.
2022 előszele
Az egy év múlva esedékes 2022-es parlamenti választásokra a kormánypártok módosították a választási törvényt, s ennek értelmében csak akkor lehetséges a pártoknak az országos listaállítás, ha egy párt a 106 választókerületből 71-ben indít egyéni jelöltet. A lap szerint ez is indokolta az ellenzéki együttműködés létrejöttét, ahogy az az összellenzéki célkitűzés is, hogy elérjék „Orbán uralkodásának befejezését”.
A Gyurcsánnyal való kooperációra Brenner azt mondta:
„Ez nem egyszerű”.
Hiszen a Jobbik tagjai számára az egykori miniszterelnök volt az ellenségkép kezdettől fogva, jelesül a 2006-os események miatt. Brenner ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez „nem egy természetes szövetségre lépés”. Érvelését úgy folytatta, hogy hasonlít a mostani, egypártrendszerre épülő politikai helyzet a rendszerváltás idejére. Úgy látja, olyan ez, mint a kerekasztal annak idején.
A cikkben arra is kitérnek, hogy a hatpárti ellenzék éppen megelőzi a kormánypártot a legújabb közvélemény-kutatások szerint. Hozzáfűzve, hogy
több mint 10 év után most először van kilátásban komoly esély kormányváltásra. Ehhez pedig szükség van a Jobbikra is, mivel a párt a vidéki szavazókat és a Fideszből kiábrándultakat is képes megszólítani.
Az azonban az előválasztás eredményéig kérdés marad, ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt, aki felveheti a versenyt Orbán Viktorral.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
