Egymásnak ellentmondó számokat közölt Berlin balliberális városvezetése, amikor a német fővárosba érkező migránsoknak készülő lakótelepek költségeiről kérdezte a képviselőket a Focus hírportál. Kiderült, hogy az építkezésekre megszavazott, becsült összegek 14 és 21 millió euró között váltakoznak, de a vállalkozókkal kötött szerződések szerint gyakran ennek csak a felét vagy annyit se kapnak meg az építő cégek.
Ködbe burkolózik a balliberális többségű berlini városvezetés, ha a menekültek moduláris elhelyezésének (MUF) építési programjának számairól kérdezik – összegzett csütörtökön megjelent cikkében a német Focus Online.
A német fővárosba évente több ezer migráns érkezik, egy részük a német állam – vagyis az adófizetők – pénzén repülőgéppel a migrációs szempontból legrosszabb helyzetben lévő Görögországból és Ciprusról. Az Angela Merkel vezette német kormány ezért 2016-ban úgy döntött, hogy úgynevezett MUF-lakótelepeket épít nekik, a tervek szerint összesen 48-at. Csakhogy a szociáldemokrata, zöld- és szocialista többségű berlini városvezetők maguk sem tudják (vagy nem akarják) közzétenni az építkezések pontos költségét, pedig erre a közpénzek felhasználására és az átláthatóságra vonatkozó német törvények kötelezik őket – derül ki a Focus oknyomozó riportjából.
A német hírportál „hosszas kutatómunkával összegyűjtött információi” alapján Matthias Kollatz, a berlini szenátus szociáldemokrata gazdasági vezetője szerint 2018 elején körülbelül 16 millió euróba került egy migránsszálló megépítése. A tervezett 48 esetében ez összesen 768 millió eurót jelent. Hogy ezek tisztán az építési költségek-e, vagy tartalmaznak esetleg más költségeket is, arra a szenátor nem tért ki.
A migránsok integrációjáért felelős berlini testület 2021 februári adatai szerint egy migránsszálló felépítése átlagosan 17,3 millió euróba kerül. A berlini városfejlesztési tanács április elején már azt közölte, hogy egy-egy költsége mintegy 20 millió euró.
A teljes program tehát nem 750 millióba, hanem több mint egymilliárd eurójába kerül a német adófizetőknek.
A lap szerint az eltérést a városvezetők az euró–dollár árfolyamának ingadozásával magyarázzák, ami azért elgondolkodtató, mert az euró nem volt még olyan erős az amerikai fizetőeszközzel szemben, mint az elmúlt három évben.
A német főváros önkormányzata 18 migránsszálló felépítését tervezi, és a költségbecslésük a DIN-276-os szabványon alapul. Ez a rendszer az építési költségeket kilenc költségcsoportra bontja. Az építési terület előkészítése és az építkezés a projekt összköltségének a 70–80 százalékát teszi ki. A német építészkamarától (BKI) származó adatok szerint azonban a migránsszállók költségtervezetében óriási, 40 százalékos ingadozás tapasztalható – írja a Focus.
A cikkben konkrét példákat is felsorolnak. Az egyik berlini képviselő kérdésére 2019. májusában 14,1 millió eurós összeget adtak meg az Osteweg 63. szám alatti telekre tervezett szálló építésére. 2021 februárjában a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik politikusának ugyanerre vonatkozó kérdésére már 11,3 millió eurót mondott a berlini szenátus illetékese.
A Focus birtokába került építési szerződésben azonban már csupán 7,4 millió euró szerepel, ami csaknem a fele az eredeti összegnek.
Ugyanabban a kerületben, a Leonorenstrassén egy ilyen szálló felépítése 18,9 millió euróba került a 2016-os költségterv szerint, de 2021 elején már ugyanennek az épületnek a költségvetése 21,8 millió euró volt – ez közel hárommillió eurós különbség.
Joggal vetődik fel tehát a kérdés a németekben: vajon mire mennek el az épületek átadásának idejére megnövekedett összegek, vagyis az adófizetők pénze?
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
