Botrányba fulladt szerdán Pozsonyban az akcelerációs zónákról, vagyis a szélerőművek építésére kijelölt térségekről szóló nyilvános meghallgatás. A rendezvényre több száz elégedetlen ember érkezett, a 350 férőhelyes terembe azonban sokan be sem jutottak. A feszültség miatt a szervezők rendőri segítséget kértek, a minisztériumi tisztviselők pedig végül nem tudták megtartani prezentációjukat.
A nyilvános fórumot a „Szélenergia akcelerációs zónái a Szlovák Köztársaságban” című stratégiai dokumentum környezeti hatásvizsgálati eljárásának részeként hirdették meg. A tervezetet a Gazdasági Minisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium készítette elő,
a dokumentum pedig országos jelentőségű: kijelölné azokat a térségeket, ahol a jövőben gyorsított eljárásban engedélyezhetnék a szélerőműveket.
Helyszíni tudósítónk szerint a meghallgatást végül félbeszakították, miután a jelenlévők több mint egy órán át skandálással akadályozták a minisztériumi tisztviselőket abban, hogy ismertessék az anyagot. A tiltakozók elsősorban azt kifogásolták, hogy a terembe nem fértek be mindazok, akik részt akartak venni a nyilvános tárgyaláson. Több települési képviselő és polgármester is sérelmezte, hogy nem kaptak időben megfelelő tájékoztatást.
A helyszínen lapunknak nyilatkozó Nagy József, a Magyar Szövetség politikusa szerint „forradalmi hangulathoz” vezetett a szélerőműparkokról szóló közmeghallgatás. Úgy fogalmazott, a minisztériumok a rosszul előkészített rendezvénnyel kiszorították az érdeklődők jelentős részét, miközben olyan kérdésről van szó, amely több százezer embert érinthet.
Nagy József szerint a történtek után új nyilvános tárgyalásra van szükség, de csak akkor, ha az anyagot megfelelően előkészítik.
Kifogásolta, hogy a stratégiai dokumentum szerinte több ponton is törvényességi és szakmai aggályokat vet fel, és nem veszi kellő súllyal figyelembe az érintett térségek, az ott élők, valamint az önkormányzatok szempontjait.
A Magyar Szövetség részéről szintén a helyszínen volt Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke is, mivel a kijelölt zónák Nagyszombat megyét, azon belül Csallóközt is érintenék. Berényi szerint a szervezők egyértelműen alábecsülték az érdeklődést, és nem készültek fel a tömeg fogadására.
Mint mondta,
Nagyszombat megye jelenleg készíti saját álláspontját az ügyben.
Ebben kiemelt szerepet kap a talajvíz védelme, hiszen Csallóköz Európa egyik legjelentősebb ivóvízkészletével rendelkező térsége. Ugyancsak fontos szempontként említette a termőföld védelmét, mivel a tervezett szélerőművek több helyen értékes mezőgazdasági területeket érintenének.
Berényi József úgy fogalmazott, Nagyszombat megye már most is jelentős szerepet vállal az energiatermelésben: a megye területén található a bősi vízerőmű, és Jaslovské Bohunicében atomerőmű is működik.
Álláspontja szerint ezért nem indokolt újabb energetikai projektek koncentrálása a térségbe.
Nyitra megye részéről Pék Pál, a megyei környezetvédelmi bizottság tagja, a Magyar Szövetség érsekújvári járási megyei képviselőjelöltje (a párkányi szavazókerületben), szintén nyilatkozott lapunknak. Rámutatott,
Nyitra megye területrendezési dokumentációja egyértelműen tiltja a mezőgazdasági és szőlőművelési területek urbanizációját.
Szerinte ezért kérdéses, hogyan készülhetett olyan stratégiai dokumentum a gazdasági minisztériumban, amely nincs összhangban a megyei szabályozással.
Pék Pál emlékeztetett arra is, hogy a Nyitra Megyei Önkormányzat környezetvédelmi és energiaügyi bizottsága már 2025-ben elutasította a szélerőművek építését a megye területén. Úgy fogalmazott, ezek a projektek sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontból nem jelentenek valódi hasznot a Nyitra megyei lakosok számára. Hozzátette, ki fognak állni a megye, illetve Érsekújvár és környéke lakosainak jogaiért.
A tervezet szerint Szlovákiában nyolc akcelerációs zónát jelölnének ki szélerőművek számára, ezekben összesen 207 turbina épülhetne, 1449 megawatt teljesítménnyel.
Az érintett térségek között szerepel több dél-szlovákiai helyszín is: Nyékvárkony–Alistál, Ekecs–Nemesócsa, Tótmegyer–Érsekújvár, Komját–Özdöge, valamint Bellegszencse–Udvard térsége.
A dokumentum elfogadása önmagában még nem jelentené azt, hogy a kijelölt zónákban automatikusan megkezdődhetne az építkezés. Minden konkrét beruházásnak külön engedélyezési és környezeti hatásvizsgálati eljáráson kellene átmennie.
A kijelölt akcelerációs zónákban ugyanakkor a folyamat gyorsított lehetne, az engedélyezés akár 12 hónapon belül lezárulhatna.
A legnagyobb indulatokat azonban éppen az váltotta ki, hogy az érintettek szerint a minisztériumok nem biztosították a valódi társadalmi párbeszéd feltételeit. Többen azt sérelmezték, hogy a fórumot alig hirdették, az érintett települések vezetői is csak az utolsó pillanatban szereztek tudomást róla, a helyszín pedig alkalmatlan volt ekkora érdeklődés kezelésére.
A Magyar Szövetség képviselői szerint a történtek azt mutatják, hogy a lakosságot nem lehet megkerülni egy ilyen súlyú kérdésben.
A párt álláspontja szerint az érintett településeknek és lakosoknak joguk van beleszólni abba, mi épülhet a környezetükben, különösen akkor, ha a tervezett beruházások hosszú távon befolyásolhatják a tájat, a termőföldet, az ivóvízkészletet és az ott élők életminőségét.
A stratégiai dokumentumhoz július 1-jéig lehet írásos észrevételeket benyújtani a Környezetvédelmi Minisztériumhoz.
SZE/JP/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
