Botrány: a keleti fronton elesett keszthelyiekről megemlékezik a város honlapja, de a munkára fogott zsidókról nem

Botrány: a keleti fronton elesett keszthelyiekről megemlékezik a város honlapja, de a munkára fogott zsidókról nem

Botrány: a keleti fronton elesett keszthelyiekről megemlékezik a város honlapja, de a munkára fogott zsidókról nem

Legszívesebben elfelejtené Keszthely az Auschwitzban elgázosított 800 polgárát – írja a „Magyar” Narancs a keszthelyi polgármester és egy zsidó blogger vitájának összefoglalásként.
Egy volt keszthelyi lakos, „holokauszt-túlélők” leszármazottja saját blogot indított. Ott írta: „sem a város (hivatalos) oldalán, sem a – feltételezem, nagyrészt a város által szerkesztett – wikipedia.hu oldalán nem találtam nyomát annak, hogy 1944-ben történt Keszthelyen valami egészen durva”. A buzgó álbűntudatkeltő Keszthely város honlapján is szeretett volna változást elérni, mivel ott sem talált utalást a munkára elszállított zsidókra, ellenben bizonyára valami borzalmas fasiszta összeesküvésből kifolyólag a keleti fronton elesett városiakról, a visszaesett turizmusról, illetve a város öreg harangjának sérüléséről megemlékeznek ugyanitt.

A skandalumot feltáró blogger szerette volna, hogy az önkormányzat egészítse ki a honlapot az ún. vészkorszakra (az a néhány év, amikor futó kapcsolatba kerültek a fizikai munkával – a szerk.) vonatkozó információkkal, és ezt levélben kezdeményezte a polgármesternél. Azt is javasolta, hogy Keszthely is csatlakozzon a Csillagos házak programhoz, és jelölje meg a hajdani gettók helyét.
Válaszában a polgármester, Ruzsics Ferenc (Fidesz–KDNP) elzárkózott a honlapja módosítása elől, mondván, az a turistáknak készült. A „Magyar” Narancs érdeklődésére, hogy terveznek-e megemlékezést a holokauszt™ áldozatairól, illetve mi a véleményük a gettók helyének megjelöléséről, a polgármester azt válaszolta: „Keszthelyen a holokauszt-emlékévben az önkormányzat nem tervez külön megemlékezést a városból elhurcolt zsidókról”

Hírdetés

Hozzátette: minden évben megemlékeznek a doni áttörés évfordulóján és a hősök napján az első és a második világháború áldozatairól, ezért nem látja szükségesnek, hogy a zsidó áldozatokról külön megemlékezés legyen. „Kegyetlen tettnek, szégyennek tartom azt, ami a zsidókkal történt – próbált mentegetőzni a városvezető -, és mindent meg kell tenni, hogy ilyen még egyszer elő ne forduljon, de a zsidók között ugyanúgy volt jó ember és gazember, mint a magyarok között”.

A „Magyar” Narancs azon kérdésére, hogy milyen módon függ össze a zsidók elhurcolása és megölése azzal, hogy voltak-e köztük jó vagy rossz emberek, a polgármester azt kérte, ne forgassák ki a szavait. Ruzsics Ferenc azt mondta: csak arra gondolt, hogy a zsidók ugyanolyan emberek, mint a nem zsidók.

A polgármester elmondásából kiderült azt is, hogy a zsinagóga előtt egy fekete márványból készült obeliszk emlékeztet az ún. holokauszt áldozataira Keszthelyen. Két évvel ezelőtt a második világháborús emlékműre a város fel kívánta írni a zsidó áldozatok neveit is, azonban a főrabbi ezt nem engedélyezte, mondván, a kereszt jelképet megjelenítő alkotásra nem kerülhetnek fel zsidók nevei. A blog írójának az a kezdeményezése, hogy a gettó volt határát jelöljék meg emlékeztetőül, váratlanul érte őket, és átgondolják ennek lehetőségét – nyilatkozta Ruzsics Ferenc.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »