Szombaton, szokatlan időpontban – délben – ült össze a Robert Fico vezette kormány, nem természeti katasztrófa vagy sürgős közszolgáltatási probléma miatt, hanem azért, hogy elindítsa a whistleblowerek védelméért felelős állami hivatal megszüntetését. A lépés újabb láncszeme annak a kormányzati gyakorlatnak, amelyben a koalíció sorra számolja fel a független intézményeket.
A jelenlegi Bejelentő védelmét ellátó hivatal (Úrad na ochranu oznamovateľov) helyét egy új, a koalíció által kinevezett vezetővel működő szervezet venné át: A bűncselekmények áldozatainak és a társadalomellenes tevékenységet bejelentők védelmének hivatala, azaz „Úrad na ochranu obetí trestných činov a oznamovateľov protispoločenskej činnosti”.
A javaslatot a belügyminiszter, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) terjesztette a kabinet elé – az a miniszter, aki maga is perben áll az általa most felszámolni kívánt hivatallal.
Az ellenzéki Progresszív Szlovákia képviselője, Zuzana Števulová kemény szavakkal reagált:
„A belügyminiszter a független Szlovákia történetében bosszút akar állni egy hivatalon, mert képtelen volt megnyitni az elektronikus postafiókját és kiadni egy törvényes döntést, amely megállta volna a helyét a bíróságon.”
Števulová szerint nem csak Šutaj Eštokot vezérel bosszú: Robert Fico is a tüntetők ellen akarja kijátszani a kártyáit, mert képtelen megoldani a korrupciós ügyeket és a gazdaság gondjait.
„Fico minden problémáját újabb támadással próbálja elfedni: most egy újabb független intézményt akar elpusztítani.”
A politikus a lépést „szégyenteljesnek” nevezte.
A belügy által felszámolni kívánt hivatal jelenleg 114 ezer eurós bírsággal kapcsolatos jogvitában áll Šutaj Eštok minisztériumával. A bírságot a tárca már kifizette, de a per folytatódik.
A konfliktus gyökere a hírhedt čurilláék-ügy: a minisztérium úgy helyezte szolgálaton kívülre Ján Čurilla korábbi nyomozót és tagjait, hogy nem kérte ki a védett bejelentői státuszuk miatt illetékes hivatal álláspontját. A bíróság nemrég kimondta: a belügyminiszter törvényt sértett, amikor Pavol Ďurkát szolgálaton kívülre helyezte.
A döntést a rendőr jogi képviselője így kommentálta:
„A bíróság minden lényeges pontban nekünk adott igazat. A miniszter megsértette a bejelentők védelméről szóló törvényt és a rendőrségi szolgálati szabályokat egyaránt.”
Robert Fico maga is utalt arra, hogy a procedúrák túl „bonyolultak”, és akadályozzák a 2020–2023 közötti „visszaélések” feltárását.
A kormány sürgősségi eljárást kér a parlamenttől, így az intézmény akár már a novemberi ülésen megszűnhet. A törvény a kihirdetés napján hatályba lépne.
A módszer ismerős: a koalíció ugyanilyen gyorsasággal darálta be a közmédiát, amikor a RTVS helyére létrehozta az STVR-t.
Ki az a whistleblower A „whistleblower” kifejezés angol eredetű, szó szerint „sípoló embert” jelent, de a gyakorlatban egy belső informátorra vagy bejelentőre utal. Olyan személyről van szó, aki egy szervezeten belül tudomást szerez valamilyen törvénytelenségről, visszaélésről vagy etikátlan gyakorlatról, és ezt a nyilvánosság elé hozza, gyakran jogi vagy médián keresztül. Jellemzők: Lehet céges dolgozó, kormányzati alkalmazott, vagy bárki, aki belső információhoz jut. Célja a közérdek védelme, nem személyes bosszú. Gyakran védelmet élveznek bizonyos országokban (pl. USA-ban a Dodd-Frank törvény, EU-ban az ún. Whistleblower-irányelv). Példák: Edward Snowden, Frances Haugen (Facebook-belső információk nyilvánosságra hozása), Jeffrey Wigand (dohányipari visszaélések).
A belügy azzal érvel, hogy az áldozatvédelem és a whistleblower-védelem jelenleg több állami szerv között oszlik meg, ami szerinte csökkenti a hatékonyságot. Az új hivatal átvenné az áldozat-kártalanítási feladatokat is az igazságügyi tárcától.
A minisztérium továbbra is kritikával illeti a jelenlegi rendszert, amely „aránytalanul” védi a bejelentőt a munkáltatóval szemben – vagyis a kormány a munkáltatói jogokat erősítené a bejelentőkkel szemben.
Érdekesség, hogy a most megszüntetni tervezett hivatalt épp a Hlas akkori belügyminisztere, Denisa Saková hozta létre 2019-ben, még a Pellegrini-kormány alatt. A hivatal 2021-ben kezdte meg működését.
Amennyiben a parlament jóváhagyja a törvényt, az ÚOO lesz a következő intézmény, amelyet a kormány vagy megszüntet, vagy új struktúrába olvaszt. Korábban már felszámolták a NAKA-t és az Úrad špeciálnej prokuratúryt is, miközben több ügyész és nyomozó más szervezetekbe került át.
A whistleblowerek védelmének rendszere így alapjaiban változna meg – kritikusok szerint pedig jelentősen gyengülne.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
