Borús jövőképet festett a migránsokról Spöttle

Borús jövőképet festett a migránsokról Spöttle

BUDAPEST. A németországi kis népszámlálás nemrég közzétett adataival kapcsolatban nyilatkozott a Kossuth Rádiónak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértõ. Aggódik a növekvõ bûnözés és a külföldrõl betelepülõk alacsony iskolázottsága miatt.

Iszonyatosan megemelkedett a bûncselekmények száma Németországban a migrációval összefüggésben. Nagyon sok szexuális bûncselekménnyel kapcsolatos feljelentés érkezik a német hatóságokhoz, akárcsak Svédországban – mondta Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértõ  a 180 percben.

Georg Spöttle annak kapcsán nyilatkozott, hogy tovább nõtt tavaly Németországban az úgynevezett migrációs hátterû lakosság aránya. 2016-ban 22,5 százalék tartozott ebbe a kategóriába a szövetségi statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint. Ez azt jelenti, 18,6 millió migrációs hátterû ember élt a 82,6 milliós lakosságú Németországban, ami új rekordnak számít.

A német statisztikai hivatal a tavaly végzett mikrocenzus – kis népszámlálás – eredményére hivatkozva azt is közölte, hogy a migrációs háttérrel rendelkezõ népesség több mint felének van német állampolgársága, ebbõl 42 százaléknak születése óta.

Hírdetés

Georg Spöttle szerint a bûnözés növekedésén kívül a Németországot célzó tömeges migráció jelentette további probléma, hogy az érkezõk rendkívül alacsony iskolázottságúak, fõként a szubszaharai térségbõl jött emberekre igaz ez, az õ nagy részük semmilyen iskolát nem végzett. Õket szinte lehetetlen bevinni a munkaerõpiacra, ezért elõfordulhat, hogy életük végéig szociális segélyen fognak élni – tette hozzá.

A németországi kis népszámlálás szerint a migrációs hátterû rétegben az átlagosnál magasabb azok száma, akiknek nincs iskolai végzettsége vagy szakmai képzettsége. A 25-35 éves korosztályban 9 százalék azok aránya, akik nem fejezték be az iskolát, és 32 százalék azoké, akiknek nincs szakmai végzettségük, míg ez az arány a nem migrációs hátterûek esetében 2, illetve 9 százalék.

Ezzel szemben viszont mindkét csoportban ugyanolyan arányban találni érettségizetteket (37 százalék) és felsõfokú végzettséggel rendelkezõket (27 százalék).


Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »