Börtönné változtatott egy egész országot a luxusban élő diktátor

Börtönné változtatott egy egész országot a luxusban élő diktátor

Saját diktatúrát épített ki, majd megalomániás diktátorként folyamatosan önmagát ünnepeltette az egyszerű parasztemberek fiaként született Nicolae Ceausescu. A Kárpátok géniuszának neveztette magát, és látszólag Magyarországot tartotta legnagyobb ellenségének, olyannyira, hogy 1989-ben rakétákkal támadt volna az országra. Mélyszegénység, éhezés, cenzúra – ez a diktátor 23 éves pálya –, vagy éppen ámokfutásának mérlege. Száz éve született Románia eleinte rajongásig imádott, később pedig a legnagyobb gyűlölettel megvetett diktátora.

Éhezés, mélyszegénység, betegségek, cenzúra, személyi kultusz, és titkosszolgálati terror – dióhéjban így lehetne a Ceausescu uralma alatti Románia helyzetét jellemezni. A diktátor mintegy 23 évig élősködött Románia polgárain, azzal a nemes céllal, hogy csökkentse az államadósságot, közben azonban feleségével mintegy 80 helyiségből álló rezidenciában élt. Szabadidejét nagyrészt vadászattal szerette tölteni, és állítólag az italozást sem vetette meg.

Egy egész országot változtatott börtönné

Pászkán Zsolt Románia-szakértő rávilágított, a rendszer aljassága nem feltétlenül abban nyilvánult meg, hogy embereket zártak lágerekbe. Hozzátette, míg az előző rendszer fenntartott ilyen táborokat, Ceausescu megszüntette a munkatáborokat, viszont kiterjesztette azok jellegét az egész országra.

„Tulajdonképpen az egész országot börtönné változtatta. Az előtte levő rezsimek börtönöket hoztak létre politikai ellenfeleik számára, Ceausecu azonban az egész társadalmat ellenőrzés alatt kívánta tartani. Bizonyos mértékig ez sikerült is, a mai román társadalom még mindig ennek a nyomait és terhét viseli magán” – világított rá Pászkán Zsolt Románia szakértő.

Pályája kezdetén pedig Ceausescu egész népszerű politikusnak számított, nagyjából a ’70-es évek közepéig. Sokak szimpátiáját kivívta, amikor elítélte Csehszlovákia megszállását, diplomáciája miatt többek között Nixont is sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie, továbbá Románia részt vett az 1984-es Los Angeles-i, a Szovjetunió által bojkottált olimpián is.

„Ez aztán elbizakodottá tette, elhitte, hogy bármit csinál, a népszerűsége töretlen marad” – részletezte Pászkán Zsolt.

Éhezett a húszmilliós Románia, darabokra hullott egészségügy és oktatás

Népesedéspolitikája azonban nem vezetett sok jóra. A fogamzásgátlók használatát betiltotta, az 1966-ban meghozott abortuszellenes rendelet miatt robbanásszerűen nőtt az ország lakossága, így az árvaházak és az AIDS-es gyermekek száma is.

„Ez aztán oda vezetett, hogy nem tudjuk, hogy mennyire voltak megbízhatók a statisztikák, de Románia 1987-re elérte a húszmilliós lakosságot, aminek az volt az ára, hogy gyakorlatilag rengeteg tiltott abortuszt végeztek, ami sok esetben katasztrófát okozott” – magyarázta a szakértő. „Teljesen illegális módon folytak a műtétek, amelyeknek egészségügyi következményei és halálos áldozatai is voltak. A rosszul felszerelt, rosszul ellátott kórházakban olyan gyógyszereket kaptak az emberek, amelyek nem tartalmaztak megfelelő hatóanyagokat. A gyógyulás esélye rettenetesen alacsony volt akkoriban.”

A Primaverii-palota, a néhai román kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu és családja egykori bukaresti otthona 2016. március 20-án. Az 1960-as években épült és az 1970-es években felújított, egyemeletes, 80 helyiséges villát márciusban nyitották meg a nagyközönség előtt először Ceausescu és felesége, Elena 1989-es kivégzése óta (MTII/EPA/Robert Ghement)

De nem csak az egészségügy, az oktatás, nevelés is háttérbe szorult. Ahogy a szakértő fogalmazott, mindennapos látvány volt „gyerekek árvaházban, állati sorban, ágyhoz láncolva, minimális étellel életben tartva”. Ezek az ágazatok ugyanis Ceausescu szerint nem termeltek pénzt, ezért minden forrást és támogatást kivontak, még a gyárak fejlesztését is leállították, hogy mindent az adósság-visszafizetésnek rendeljenek alá.

Nem tett jót a személyi kultusz

1974 környékén Észak-Koreában tett látogatást a diktátor, ami vitathatatlanul nagy hatással volt rá, Pászkán Zsolt úgy látja, Ceausescu akkoriban kezdett elszakadni a nyugati világtól, szigorított a cenzúrán, erősebb lett a titkosszolgálati terror, és ekkor kezdte kiépíteni a személyi kultuszát is, születésnapja például nemzeti ünnepnek számított.

Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testülete ülésén Bukaresten 1989 július 8-án
(MTI-fotó: Manek Attila)

Hírdetés

„Az addig eléggé nyitott ország vezetője tartva attól, hogy az ország pénzügyi függősége politikai függőséget hoz létre, egy őrült adósságcsökkentési programba kezdett, és habár 1989-re törlesztette az adósságot, de közben a gyárak, az üzemek elavultak lettek a mezőgazdasági termékek pedig nyomott áron kerültek piacra” – hangsúlyozta a szakértő.

Virágzott a feketepiac

Mindez ellátási zavarokat okozott Romániában, ezért bevezették az 1980-as évek elején a jegyrendszert, ami azt jelenti, hogy a lakosság csak korlátozott mennyiségben juthatott hozzá az alapvető élelmiszerekhez. A tejért például hajnali négykor kellett sorba állni, a feketepiac virágzott.

„Az üzletben névlegesen egy lejbe kerülő tej literje a feketepiacon tíz lej volt. A kávé, a nyugati cigaretta gyakorlatilag korrupciós eszköz volt. Mindent egy doboz kávéval vagy egy doboz Kenttel lehetett elintézni. Magunk között azon humorizáltunk, hogy ugyanaz a doboz kávé vagy Kent jár kézről kézre, és azzal vásárolnak szívességet az emberek. Nyilván, az állt a társadalmi ranglétra tetején, aki elfogyaszthatta ezeket a termékeket” – emlékezett vissza Pászkán Zsolt.

Közben a titkosszolgálat jelentős nyomást gyakorolt a társdalomra, ezt pedig a propagandával tartották fenn. Felelevenítette, ehhez hozzátartozott, hogy akkoriban az a nézet uralkodott Romániában, hogy Magyarország a Szovjetunió csatlósaként Románia egységére tör.

Magyarország, az ideális ellenség

„Elhintették az emberekkel, hogy Magyarország alig várja, hogy a Szovjetunió intésére megtámadhassa Romániát. Én magam is ezt tapasztaltam sorkatonaként. A tisztjeim iszonyatosan rondán készítették a hadműveleti térképeket, és kivétel nélkül mindegyik arról szólt, hogy hogyan támadja meg Magyarország Romániát” – merült újra emlékeibe a szakértő.

Továbbá Ceausescu 1988-ban bejelentette a település-szisztematizálási tervét, amely érintett volna magyarlakta falvakat is. A terv nemhogy nem lelt lelkes fogadtatásra, Budapesten nagyjából százezer ember tiltakozott a Hősök terén a falvak lerombolása ellen. A diktátor válaszul másnap bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. Augusztus 28-án találkozott Grósz Károllyal, de tárgyalásaik nem vezettek eredményre.

Transzparensekkel áll a romániai falvak felszámolása ellen tiltakozók tömege a Hősök terén Budapesten 1988 június 27-én. Háttérben a Szépművészeti Múzeum és a milleniumi emlékmű
(MTI-fotó: Wéber Lajos)

Ezzel kapcsolatosan a szakértő úgy vélekedett, „külső, és mindenki számára érthető ellenségre volt szüksége Romániának, ami azonban nem lehetett túl nagy. Magyarország méretét tekintve pont alkalmas volt erre a szerepre. Nem is túl nagy, nem is túl erős, de mindenki által behelyettesíthető ellenségkép volt”.

A szakértő megjegyezte, a diktátor ugyanis attól tartott, hogy a magyarországi reformok Romániába is eljutnak, és őt is elsodorják. A szakértő kifejtette, hogy a település-szisztematizálási terv lényege az lett volna, hogy a falvak és községek helyett településközpontokat hoztak volna létre, és a falvakból a lakosságot, a magánházakból lakótelepekre telepítették volna az embereket, mert a parasztság szerencsésebb része megőrizhetett egyfajta gazdasági önállóságot. A cél az lett volna, hogy a kisebb magyar közösségeket tulajdonképpen szétrobbantsák, és feloldódjon a kisközösség egy nagyobban.

„A tolvaj rossz lelkiismerete”

A Magyarország elleni uszítást így kommentálta Pászkán Zsolt: „a tolvaj rossz lelkiismerete”. Trianonra utalva elmondta, hogy Románia soha nem tudta nyugodt szívvel belakni Erdélyt.

„A részben szerencsével, részben ügyeskedéssel megszerzett máshoz tartozó területek féltése miatt is jó ellenségnek számított Magyarország. Románia annektálta Erdélyt, nem Erdély csatlakozott Romániához, ezt ne felejtsük el” – fejtette ki.

Pár éve egyébként felröppent a hír, hogy a diktátor rakétákkal támadt volna Magyarországra. Egy, a romániai diktatúra bukását kutató újságíró a budapesti történeti levéltárban bukkant 2013 novemberében egy olyan magyar hírszerzői jelentésre, amelynek lényege, hogy Nicolae Ceausescu 1989 nyarán hét rakétát telepített a Kolozsvár melletti szászfenesi (Floresti) katonai egységbe, amelyeket a paksi atomerőműre állíttatott rá.

Ha egy ország összefog…

Valószínűleg a település-szisztematizálási terv lehetett az utolsó cseppek egyike a románok poharában, de az 1989-ben történt rendszerváltozások is komoly nyomást helyezhettek a társadalomra. Ceausescu hatalma hanyatlott. Az év végén forradalom tört ki Temesváron Tőkés László vezetésével. A diktátor megpróbálta megszilárdítani hatalmát, de akkor már késő volt.

Tízezrek ünnepelnek 1989. december 22-én a Bukarest utcáin annak hírére, hogy Nicolae Ceauescu és felesége elmenekült a A Román Kommunista Párt KB székházából
(MTI/ ROM)

Ceausescu tömeggyűlést szervezett támogatói számára, azonban az esemény lázadásba csapott át. Az addig teljhatalmú diktátor helikopterrel próbált menekülni az országból, de azt nem tudta elhagyni, a pilóta légtérzárra hivatkozva letette a gépet, és a román hadsereg kezére adta Ceausescut és feleségét. December 25-én rögtönítélő katonai bíróságot állítottak fel, és még aznap kivégezték őket.

forrás: Hirado.hu, MTI, Rubicon.hu, Szatmar.ro

The post Börtönné változtatott egy egész országot a luxusban élő diktátor appeared first on PolgárPortál.


Forrás:polgarportal.hu
Tovább a cikkre »