A menekülthullám frontvonaláról, Máltáról úgy tűntek el a menekültek, hogy arról a világ mit sem tud – írja a Zsindex, a Fidesz mintaállamának nevezve a szigetecskét. Persze tipikus liberális torzítás, hiszen ha akarná, Orbán is pillanatokon belül hasonló helyzetet teremthetne itt, ahelyett, hogy szabadon grasszáló muszlimokkal terrorizáltatná a lakosságot.
Málta apró sziget a földközi-tengeri menekültútvonal kellős közepén, Lampedusa környékén. Érdekessége, hogy míg Lampedusára özönlenek az illegális bevándorlók, Máltán olyan csendes a helyzet, mintha még tartanának a kilencvenes évek, amikor nem a migráció volt Európa fő problémája (pontosabban az volt, csak akkor még nem ébredtek rá).
De ez persze nem véletlenül van így.
A szigeten nem bánnak kesztyűs kézzel a határsértőkkel. Aki megérkezik, azt rögtön zárt táborba rakják. Korábban akár nyolc, most három-négy hónapot kell lehúzniuk kemény börtönkörülmények közt.
Így tehát, míg a világ szemében Málta a menekültválság egyik szimbóluma, a szigetre évek óta nem érkeznek bevándorlók.
2013-ig ugyanakkora volt a nyomás az országon, mint a közeli Olaszországon. Egyedül 2013-ban kétezer menekült érkezett hajón Máltára, és előző évben is 1800 felett volt ez a szám. Az adatok értelmezéséhez fontos figyelembe venni, hogy a sziget lakossága csupán 400 ezer fő, területe pedig valamivel kisebb, mint Budapesté.
Málta a menekültáradat közepette segítséget követelt az EU-tól, miközben huzavonába kezdett Olaszországgal arról, hogy a tengeren kimentetteket melyik országba vigyék. Olyan is előfordult, hogy a menekültekkel megrakott mentőhajó egy ilyen alkudozás miatt addig vesztegelt a tengeren, amíg egy 18 éves állapotos lány meghalt.
Aztán Málta hirtelen eltűnt a hírekből.
Ettől függetlenül azért szerencsére ott is vannak "jogvédők", akik mindezt rettenetesen sajnálják. És, mily meglepő, egyiküket meg is találta a Zsindex, neki öntötte ki a szívét Neil Falzon, aki az Aditus jogvédő iroda vezetője:" Máltára másfél éve nem jönnek menekültek. 2015-ben csak 91 migráns érkezett hozzánk."
„Elindult az olaszok tengeri mentőmissziója, a Mare Nostrum, majd az EU finanszírozta Triton, és Máltára nem szállítottak több migránst. Mindenkit Olaszország fogadott be” – siránkozott.
„A zárt táborok jelenleg üresek. Összesen nyolc ember van abban a táborban, amelyet korábban a túlzsúfoltsága miatt kritizált az EU” – erősítette meg a "menekültekkel" foglalkozó jezsuita szervezet, a JRS munkatársa.
„A mentőhajók nem hozzánk, hanem Olaszországba viszik azokat, akiket kimentettek. Az idei 91 menekült is úgy kerülhetett ide, hogy útközben nem találkoztak mentőhajóval, és véletlenül eljutottak egészen Máltáig” – fedte fel a különös helyzet részleteit a jogvédő iroda vezetője.
De milyen nemzetközi egyezmény teszi lehetővé, hogy Málta teljesen kimaradjon a mizériából akkor, amikor az EU hivatalosan a tagországok szolidaritását propagálja?
„Hivatalosan semmilyen megállapodás nincs. Háttéralkuról lehet szó – adott újabb meglepő részleteket a képhez Falzon. – A szakértők csak következtettek erre, amikor feltűnt, hogy hirtelen drasztikusan csökkent a menekültek száma.” A jogász szerint a kormány szándékosan kerüli a témát. „Próbálnak úgy tenni, mintha mi sem történt volna. Talán azt remélik, ha nem beszélnek a témáról, akkor senkinek nem tűnik fel, hogy hozzánk már nem kerülnek menekültek.”
„Egy újságíró megkérdezte a miniszterelnököt, hogy mi áll a menekülthelyzet változása mögött. Azt a választ kapta, hogy az olaszok megértik Málta nehézségeit, és ezért fogadják be az összes kimentettet. Málta szerepéről pedig annyit mondott, hogy mi valamilyen más módokon segítünk. De azt senki nem tudja, mit is jelent ez a segítség, és meddig tart a titkos alku.” Ezt már a jezsuiták munkatársa, Mark Cachia szerzetes mesélte egy iskolában berendezett, puritán irodában.
A JRS nevű jezsuita szervezet egyébként humanitárius munkát végez. A fent említett Aditus mellett ők is dolgoznak az ország zord menekültügyi szabályozásának "humanizálásán". Részt vesznek a zárt táborokban élők egészségügyi ellátásában, pszichológiai és jogi segítséget nyújtanak, és támogatják a bevándorlók munkavállalását.
Munkájuk pedig a jelenlegi helyzetben is van: a 2013-ig érkezett több ezer menekültet ugyanis foglyul ejtette a sziget, de nem úgy, mint a romantikus naplementékbe szerelmesedett turistákat, hanem inkább mintha trükkös csapdába sétáltak volna be.
Málta már évekkel ezelőtt megvalósította azt, amit a magyar kormány csak nyilatkozatok szintjén emleget félszájjal: az emberi jogi macera, egyéni panaszokkal való szöszmötölés helyett minden menekültet bűnözőként kezelnek, és érkezés után menekültügyi őrizetbe helyeznek, és nem hagyják őket autókra támadni meg lányokat molesztálni.
A „menekültügyi őrizet” elnevezésről hamar kiderült, hogy erős eufemizmus. "Menekültügyi őrizetnek hívják, de az csak egy börtön volt" – mesélte a Hal Far melletti menekülttáborban a húszéves Mohamed. A szomáliai 17 éves volt, amikor Máltára szökött, de hamis útlevéllel (mert ők ennyire becsületesek és törvénytisztelők) sikerült egészen Svédországig jutnia.
„Svédország nagyon jó volt. Amíg a menekültkérelmem elbírálására vártam, tanulhattam, normális helyen laktam. Aztán Dublin miatt (a dublini rendeletet emlegetik így bosszús arccal a menekültek) visszaküldtek Máltára. akkor már 18 voltam, úgyhogy beraktak őrizetbe. Két hónapot voltam benn. Mintha bűnöző lennék, úgy bántak velem” – panaszkodott, de már két éve már egy nyitott táborban él, távol a lakott településektől, egy konténerben.
A zárt táborok egyébként nem mindenben olyanok, mint egy börtön. Mert amíg a börtönben tudható, meddig tart a rabság, az illegális bevándorlókat kiszámíthatatlan ideig tartják rács mögött. Az EU "keményebb" fellépéséig elfogadott volt, hogy aki menekültstátuszt kért, azt kérelme elbírálásáig rács mögött tartották. Mivel a törvények bizonytalanul fogalmaznak, akár évekig is élhettek börtönkörülmények közt olyanok, akik törvénytelenül léptek be az országba
A JRS jezsuita szervezet munkatársa sem látott sok különbséget a börtön és a menekültügyi őrizet közt: ha az őrizetben tartott bevándorlónak orvoshoz kell mennie, akkor megbilincselik, és láncon, két katona kíséretével vezetik a kórházba.
„Az ilyesmi csak növeli a máltaiak idegenellenességét, hiszen hogy találkoznak menekültekkel? Bilincsben, őrök kíséretében. Nem csoda, ha a migrációt a bűnözéssel társítják" – aggodalmaskodott Mark Cachia szerzetes is.
Neil Falzon adatai szerint a Máltán élő bevándorlók fele szomáliai, a többiek pedig főleg szírek, eritreaiak és líbiaiak.
A máltai kormány egyébként bevallottan is elrettentési céllal várja ilyen körülményekkel a betolakodókat. „Az a jó, ha a menekültjogokat kérelmezők majd hívják a rokonaikat, hogy elmondják, Málta szörnyű hely, ne gyertek ide" – nyilatkozta Tonio Borg máltai külügyminiszter 2009-ben.
(Index korrigálva)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
