Galambos Lajos, a már megszűnt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatóját hivatali visszaélés és szigorúan titkos minősített adattal való visszaélés miatt ítélték el jogerősen. Az ítélőtábla szerint a nyugalmazott vezérőrnagy bűnszövetségben és üzletszerűen követte el a bűncselekményt.
Jogerős ítéletet hirdetett ma a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa Galambos Lajos, a már megszűnt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója és társainak perében.
Gyurcsány Ferenc egykori kémfőnökét – megváltozatva az első fokú minősítést – a táblabíróság folytatólagosan, vezető beosztású személy által, az előnyért hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében valamint szigorúan titkos minősített adattal visszaélés bűntettében mondta ki bűnösnek és négy év szabadságvesztésre ítélte.
Az első rendű vádlott Jakubinyi György hivatali visszaélés miatt három év, míg Gyarmati György nyugállományú alezredes két és fél év szabadságvesztést kapott.
Titkosszolgálati szál
A régóta húzódó ügy minősített adatok miatt végig zárt ajtók mögött zajlott, sajtóhírek szerint azonban az Egymásért Egy-Másért Alapítvány 2000-es évekbeli tevékenységével van összefüggésben.
A Gyurcsány kormány idején aktív Földesi-Szabó László egykori rendőr ezredes által irányított alapítvány milliárdos adócsalási ügybe keveredett, az ügyben indult büntetőeljárásban 2012-ben Földesit hat év börtönre ítélték. A tényállás szerint az alapítvány 2005-2006-ban milliárdos értékű árut hozott be az országba adományként, ám azt végül értékesítette.
A titkosszolgálati szál már akkor felmerült, főleg mikor Földesi-Szabó „beszélni kezdett”.
Így került a képbe üzlettársa, az Egymásért alapítója Jakubiny Róbert, valamint az NBH-t 2004- és 2007 között irányító Galambos Lajos, és a hivatal volt műveleti osztályvezetője, Gyarmati György, akik egyébként mindketten az alapítvány kuratóriumának is tagjai voltak.
Mindez alátámasztotta a gyanút, hogy az alapítvány és az NBH között szoros a kapcsolat, az Egymásért nem tevékenykedhetett volna a titkosszolgálatok tudta nélkül.
A hírek szerint a hivatal vezetői több száz milliós kenőpénzeket kaptak, hogy Jakubinyiék háborítatlanul folytathassák üzleteiket.
Az ügyben még parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amelynek jelentése is alátámasztott a kapcsolatot.
Masszív korrupciós történet
Galambosék peréről ugyanakkor a titkosítás miatt keveset lehetett tudni, Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője korábban az ügyről a Magyar Hírlapnak korábban úgy nyilatkozott, hogy az ország egyik nemzetbiztonsági szolgálatának első számú irányítója egy „nagyon masszív korrupciós történetbe” folyt bele.
Az ügyben először 2017-ben hozott ítéletet a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa. Galambos folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés miatt öt év börtönt kapott, Jakubinyi négyet, míg Gyarmati hármat – szintén vesztegetés miatt. A Fővárosi Ítélőtábla 2018 júniusában azonban hatályon kívül helyezte az első fokú döntést és új eljárás lefolytatására kötelezte a Kaposvári Törvényszéket.
Jogerős ítélet
A megismételt elsőfokú eljárásban a megint elmarasztalták a vádlottakat.
A törvényszék Jakubinyit kétrendbeli, folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt három év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra, Galambos Lajost folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette és államtitoksértés bűntette miatt négy év börtönbüntetésre és hat év közügyektől eltiltásra, míg Gyarmatit vesztegetés bűntette miatt két és fél év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az ítélet ellen azonban a vádlottak és védőik is fellebbeztek, így került az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára, amely mai jogerős ítéletében az első fokon kiszabott büntetéseket helyben hagyta, a bűncselekmények minősítéseit viszont megváltoztatta. A vádlottak legkorábban büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak feltételesen.
Baranya Róbert
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
