Máig nem zárult le a 2006 őszén meghurcolt civilek jogi küzdelme, méltányos jóvátételért folytatott harca – derült ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) könyvbemutatóján a fővárosi Aranytíz Kulturházban. A szervezet mostani kiadványa a nemzeti jogvédők 2006 őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő küzdelmét mutatja be az elmúlt tíz esztendőben.
Egy nagy különbség biztosan volt az 1956-os és a 2006 őszi események között: ötvenhatban nem voltak jogvédők – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, az NJSZ ügyvezetője a könyvbemutatón. Szerinte nem túlzás azt mondani, hogy 2006 őszén népfelkelés volt. Szavai szerint a most megjelent, Varga Domokos György által szerkesztett könyv a lenyomata, egy szelete annak a sziszifuszi munkának, amit az elmúlt évtizedben végeztek a nemzeti jogvédők. A kötetet egyébként eljuttatják a miniszterelnöknek, az államfőnek, de azoknak is, akik a mai napig tagadni, bagatellizálni próbálják a 2006 őszi rendőri erőszakot – tette hozzá.
Mint Gaudi-Nagy Tamás rámutatott: ez a jogi küzdelem sok eredményt hozott, hiszen az általuk képviselt, bűncselekményekkel meggyanúsított, megvádolt mintegy száz embernek csaknem a 80 százalékánál megszüntették az eljárást, vagy végül felmentették őket. Szintén százas nagyságrendben képviseltek 2006 őszi jogsértetteket jóvátételi ügyekben, és ezek döntő többségét is sikerrel vívták meg – mutatott rá az ügyvéd. Gaudi-Nagy Tamás kiemelte: addig folytatják a küzdelmet, amíg Gyurcsány Ferenc nem kerül börtönbe, és a rendőrterror irányítóit, illetve a koncepciós büntetőeljárásokért felelős ügyészségi, bírósági vezetőket nem számoltatják el. Amíg ez nem történik meg, addig a jogállamiság sem áll helyre – fűzte hozzá. Majd arra figyelmeztetett: nehogy azt higgye bármelyik elkövető, hogy megúszhatja, amit tett, majd elfelejtik. Emlékeztetett: az 1972-es észak-írországi „véres vasárnap” kapcsán 43 év után, tavaly tartóztattak le egy egykori angol katonát, aki belelőtt a tömegbe.
Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, az NJSZ munkatársa arról beszélt: 2006-ban Gyurcsányék célja egy bolsevik diktatúra visszaállítása lett volna. Ennek érdekében totális hatalomkoncentráció történt, és mindenkit megpróbáltak eltaposni, „megsemmisíteni”, aki az útjukba állt. Az akkori kormány azt gondolta, a szabadságjogok addig tartanak, ameddig a hatalom érdekei engedik. Morvai arra is kitért: Gyurcsányék nemhogy bocsánatot kértek volna akkor rémtetteikért, azokra a jelek szerint ma is kifejezetten büszkék. Ezért aki Gyurcsánnyal ünnepel most október 23-án, az azt üzeni, hogy összetartozik vele. A politikus szerint a jelenlegi hatalomtól pedig azt kell megkérdezni, miért maradt el a teljes igazságtétel.
Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke fölidézte: ő volt a jogi képviselője Csorba Attilának, akinek 2006. október 23-án gumilövedékkel kilőtték a jobbik szemét, miközben a másikkal alapból is alig látott. Így gyakorlatilag megvakult. A fiatalember az őt ért trauma miatt súlyos depresszióba esett. Zétényi elmondta, hogy a kormányváltás után rábeszélte Attilát, hogy fogadja el az új kabinet jóvátételi ajánlatát. A fiatalember így is tett, ám a kormány képviselője váratlanul visszavonta ajánlatát. Ez is jelentősen rontott Csorba Attila állapotán, aki rövidesen öngyilkos lett – számolt be róla az ügyvéd.
Novozánszky Ilona, az NJSZ elnöke szerint felsőbb utasítás nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a közrendőrök olyan hatalmas gyűlölettel essenek neki az embereknek tíz évvel ezelőtt.
Grespik László ügyvéd arról adott hírt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága várhatóan még idén dönt majd Gonda László és 172 társa kártérítési ügyében, amelyet a 2006. október 23-ai törvénytelen tömegoszlatások miatt nyújtottak be.
Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke szerint úgy kellett volna a 2006 őszi terrorért felelős vezetőket fölkutatni, ahogyan most a körúti robbantót megtalálták. Csakhogy az előbbire nem volt meg a hatalom szándéka – fűzte hozzá.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
