Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn, a külügyminiszterek szokásos havi ülését követő sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a döntést „szimbolikus következménynek” szánja amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről.
Úgy fogalmazott: az Európai Unió minden tagországának joga van megválasztani külpolitikáját, azonban „lojálisan igazodnia kell a közös külpolitikai állásponthoz”.
Josep Borrell leszögezte: az unió békét akar Ukrajnában, a tartós és igazságos békéhez azonban garantálni kell Ukrajna szuverenitását, és felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit
Kijelentette: az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórház elleni támadás azt bizonyítja, hogy Ukrajna légvédelmét meg kell erősíteni.
Hozzátette, hogy az EU-tagországok többsége fontolgatja az Ukrajnának küldendő támogatások növelését e támadások visszaverése érdekében.
Kiemelte az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, aláhúzva, hogy télen a helyzet vélhetően súlyosabbá válik, „ezért nem szabad addig várni”.
Leszögezte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által ismertetett béketerv „az egyetlen béketerv, amelyet Brüsszelben elfogadnak”,
„Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, amely megvédi magát” – fogalmazott az uniós főképviselő, hozzátéve: „nem az EU, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök folytat háborúpárti politikát”.
Hangoztatta azt is: az olyan béketerv, amely nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását, „csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét”.
Borrell kitért a Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktusra is, amellyel kapcsolatban elsősorban a humanitárius tragédiát emelte ki, és a tűzszünet fontosságát hangoztatta, továbbá síkraszállt a kétállami megoldás mellett.
Azt mondta, hogy a Gázai övezetben immár több mint 17 ezer gyermek maradt árván, és kiemelte, hogy míg a háború előtt több száz, humanitárius segélyekkel megpakolt teherautó jutott be az övezetbe, jelenleg ez a szám csupán 14, és „a Földközi-térség Mogadishujának” nevezte a térséget a kaotikus állapotú szomáliai fővárosban uralkodó helyzetre utalva.
„Mondjanak akármit, ez tragédia, ez tűrhetetlen, és mindent meg kell tenni, hogy véget vessünk ennek” – szögezte le, hozzátéve, hogy immár a gázaiak 96 százaléka él élelmiszer-bizonytalanságban.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának (ICJ) Izraellel kapcsolatos döntéseire kitérve leszögezte: a nemzetközi intézmények csupán kimondják a jogszabályokat, ajánlásokat adhatnak, de azoknak a politikusoknak kell érvényt szerezniük az adott helyszínen.
„A jogszabály és a valóság közötti szakadék pedig sosem volt ennyire széles” – jelentette ki.
A főképviselő emellett üdvözölte a miniszterek Örményországgal kapcsolatos döntését, amelyben jóváhagyták az örmény fegyveres erőknek nyújtandó, 10 millió euró (3,9 milliárd forint) értékű támogatást, valamint a vízumkönnyítéseket célzó egyeztetések megkezdését méltatta.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
