Célunk az Európai Unió védelmi és válságkezelő képességének erősítése, ez a migránshelyzet függvényében különösen fontos – mondta a magyar vezérkari főnök kedden Budapesten, az EU katonai bizottsága (EUMC) vezérkarfőnöki budapesti ülése után.
Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke az EU katonai bizottságának a magyar EU-elnökség keretében lezajlott vezérkarfőnöki ülése után tartott sajtótájékoztatón a budapesti Várkert Bazárban 2024. október 15-én. MTI/Balogh Zoltán
A magyar EU-elnökség keretében lezajlott eseményt követően Böröndi Gábor a sajtó előtt kiemelte: az EUMC mostani ülése mindössze a második, amelyet Brüsszelen kívül rendeztek.
„Magyarország elkötelezett az Európai Unió katonai műveletei iránt, és tovább kívánja erősíteni az EU katonai szerepét, különös tekintettel a közös katonai erő kiépítésére a külső fenyegetésekkel szemben. Közös célunk, hogy az unió vezető szerepet játsszon saját biztonsága ellátásában” – jelentette ki a Honvéd Vezérkar főnöke.
Böröndi Gábor úgy fogalmazott, hogy a nyugat-balkáni országok hozzájárulásukkal tovább erősítik az európai védelmet és békét. Kitért arra, hogy az EUFOR Althea, az EU bosznia-hercegovinai békefenntartó misszióját a magyar Stitz László vezérőrnagy vezetésével a legnagyobb szárazföldi misszió, és jól mutatja a magyar katonai szerep jelenlétét az Európai Unióban. Szólt arról is, hogy Magyarország is részt vesz az EU északnyugat-indiai óceáni katonai missziójában, amely a kereskedelmi útvonalak és a béke helyreállítását célozza.
Robert Brieger, az EU katonai bizottságának elnöke hangsúlyozta: az ülésen szó esett arról, hogy az EU miként tud segíteni az ukrán haderő felkészítésében, védelmi képessége erősítése érdekében. Ezzel kapcsolatban egy kérdésre válaszolva Böröndi Gábor elmondta: Magyarország nem támogatja az EU ezen misszióját, de nem is ellenzi, a magyar katonák ebben a kiképzésben nem vesznek részt.
Robert Brieger, az EU katonai bizottságának elnöke hangsúlyozta: arra törekednek, hogy Európa minél biztonságosabb hely legyen, és készen kell állnia arra, hogy megbirkózzon minden környező válsághelyzettel.
Beszámolt arról, hogy a kedden Budapesten érintett stratégiai kérdések között szerepelt az EU haditengerészeti katonai műveleteiről az Indiai-óceán észak-nyugati részén, szó volt a gyorsreagálású hadtestekről, az Ukrajnának nyújtott támogatásról és a nyugat-balkáni országok részvételéről a közös biztonság- és védelempolitikában.
„Az EU Vörös-tengeri Aspidus hadművelete a szabad hajózást, a helyi biztonság megteremtését célozza. A katonai bizottság szorgalmazza, hogy különösen a hosszú távú katonai képességek fejlesztésére van szükség, a lőszer és egyéb katonai felszerelések fokozásával, a csúcstechnológia, a minőségi és a mennyiségi fejlesztéssel igyekszünk egyensúlyt tartani a fegyverkezésben” – fejtette ki Robert Brieger.
Mint fogalmazott, az EU már csak egy lépésre van a teljes műveleti képesség elérésétől, ezáltal az unió képes lesz gyorsan reagálni a különböző krízishelyzetekre.
Az ülésen szó esett arról, hogy az EU miként tud segíteni az ukrán haderő felkészítésében védelmi képessége erősítése érdekében. „Az EU a háború kirobbanása óta óriási segítséget nyújt Ukrajnának, anyagi támogatással, képzéssel és katonai eszközök szállításával. Az új, Ukrajnát támogató misszió keretében folytatjuk ezt a támogatást, hiszen a kontinens békéje szempontjából kulcsfontosságú a régió stabilitása, Ukrajna mellett a Nyugat-Balkánon is”.
Ukrajnával kapcsolatban egy kérdésre válaszolva Böröndi Gábor elmondta: Magyarország nem támogatja az EU említett képzési misszióját, de nem is ellenzi, a magyar katonák ebben a kiképzésben nem vesznek részt.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
