„A magyar propaganda média ünnepel, mert Orbánt a konzervatív politikai akció konferenciáján látták vendégül. Ez a nyitánya annak – így a magyar agitátorok – hogy ő legyen a globális széljobb vezére.
Valójában a vesztesek és vesztésre állók veregetik egymás vállát és ünneplik a sosemvolt győzelmet. Világszerte azt látjuk, omlik a diktátorok és autokraták alatt a rezsim. Törökországban pokoli gazdasági válság, Oroszország háborúban, India a covid krízisből nem tud kijönni. Arcvesztés folyik.
És ebben a helyzetben lép fel Orbán Viktor, aki maga is izolálódással, marginalizálódással küzd. Úgy kell neki egy kis nemzetközi elismerés, vállveregetés, mint egy falat kenyér.
De valóban tud-e újat mondani az amerikai illiberálisoknak? Aligha, az ő bravúrja ugyanis az, hogy Magyarország kinn is van és benn is van a liberális demokráciák valamint az Európai Unió közösségében. Kiegyezik, megalkuszik, ha kell támad, ha kell kunyerál. És miért teheti ezt meg?
Mert profitál a posztrianoni helyzetből.
Abból, hogy Magyarországon az etnonacionalizmust különböző történelmi korokban, különböző renzsimeken immár majdnem kétszáz éve erősítik. Szinte mindenkit meg lehet ezzel szólítani: a liberálisoktól a nyilasokig. És, ami a legfontosabb: ma már fajelméletként is lehet vele házalni. Csakhogy, amit a kis, Közép-Európában megengedhet magának egy lejártszavatosságú autokrata, azt nem engedheti meg magának egy akkora ország politikusa, mint Trump. Aki hiába ejtette foglyul a saját pártját, a demográfiai folyamatok nem neki, és nem a fehér felsőbbrendűségi tanoknak dolgoznak.
Antiglobalistáknak tűnnek, valójában profitálnak a globalizmusból, Orbán is, autokrata, leszállóágon lévő példaképei is, ezért hallgatnak mélyen a valódi katasztrófákról, például a klímakatasztrófákról arról, hogy a világ éppen megég és megfullad.”
Parászka Boróka: Világszerte azt látjuk, omlik a diktátorok és autokraták alatt a rezsim
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
