Az eklektikus stílusú építmény belső, állagmegóvást szolgáló struktúrája olyan rossz állapotban van, ami drasztikus beavatkozásokat tesz szükségessé.
Az eklektikus stílusú építmény belső, állagmegóvást szolgáló struktúrája olyan rossz állapotban van, ami drasztikus beavatkozásokat tesz szükségessé.
„Gerster Kálmán nagyon jó tervező volt, ám az építkezés óta eltelt több mint száz esztendő során többször hozzányúltak az épülethez, rendre csorbítva a nagyon alaposan megtervezett vízelvezetési és belső kiszellőző rendszerét.” – nyilatkozta a Műemlékem.hu-nak Mezős Tamás professzor, a Kossuth-mauzóleum felújításának tervezője. A szakember elmondta, hogy a Gerster által nagy szakértelemmel megálmodott rendszerek mára szinte teljesen működésképtelenné váltak, és nem tudják megfelelően ellátni feladatukat. Olyannyira, hogy egyes esetekben pont funkciójuknak ellentétesen működnek.
„Például a középső, részben a szellőzést kéményként elősegítő épületelem, a baldachin alatti kőszarkofág inkább kúttá vált, amely fentről a kriptatérbe engedte az esővizet, rendkívül átáztatva a téglákat. Szintén tönkrement a lábazatot óvó drénrendszer, így alulról, felülről ázott már az épület. Jelenleg a bontásnál tartunk, el kell jutnunk a szigetelés kritikus pontjaihoz, s majd amikor az új szigeteléseket beépítettük, elkezdődhet a helyreállítás. A kivitelező közben szárítja is gépi úton az épületet, hiszen már elkezdődött a kriptában a mozaikok restaurálása, s azok nedves, sókiválásos felületre nem helyezhetők vissza.” – számolt be a részletekről a BME Műemlékvédelmi Szakmérnöki Szakának vezetője.
Az 1909-re teljes pompájában elkészült mauzóleum alapvetően egy historikus, ám modern elemeket is magába foglaló építmény – mai napig Magyarország legnagyobb méretű síremléke – mely már korában sem minden elemében számított tökéletesnek: „A tetejére a szabadság szárnyas géniuszának alakja került, ami ekkor a legnagyobb köztéri bronzszobor volt Budapesten. Így a kivitelezése sem sikerült tökéletesen, most is helyreállításra szorul.” – emelte ki az egyik fő restaurátori feladatot Mezős Tamás. A kivitelezés problémáit vélhetőleg az okozhatta, hogy ez idő tájt Budapest kifejezetten rosszul állt a köztéri szobrok számát illetően, így az alkotómesterek még nem rendelkezhettek kellő jártassággal ilyen jellegű, és pláne ilyen méretű műtárgyak terén.
A másik kritikus pont a szellőzőrendszer helyreállítása, ami – míg el nem tömődött – külső energiaforrás nélkül távolította el a nedvességet a belső terekből, valamint a falakból. Ahhoz, hogy a restaurátorok hozzáférhessenek a rossz állapotban lévő részekhez, szükség van a mauzóleum egyes elemeinek ideiglenes elbontására. Többek között ezért került le helyéről például az építmény bejárata fölötti, gyászoló Hungáriát ábrázoló kőszobor is.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben idén április 27-e óta folynak a felújítási munkálatok, melyek végeztéig (becslések szerint 2015. novemberéig) elkerítették a Gerster Kálmán és Stróbl Alajos munkáját dicsérő, monumentális alkotást. A műemléki védelem alatt álló mauzóleum eredeti állapotának visszaállítását célzó munkát a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a REKO KONZULT Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. végzik.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
