Az új választóvonal a legnagyobb bolgár templom neve. A kérdés már korábban is felmerült, de most ismét előkerült.
Ez a templom a szófiai Alekszandar Nevszki Székesegyház, ez a bolgár pátriárka főtemploma. Bulgária török uralom alól való felszabadulása (1878) után jött az ötlet a felépítésére, közadakozásból lett a pénz, s az eredeti terv az volt, hogy emlék legyen a Bulgária felszabadulását is eredményező XI. orosz-török háború orosz hősi halottainak (egyesek forrásokban más a számozás: ott ez a X. orosz-török háború, de a lényeg, hogy ez az 1877-1878-as háború).
Azaz ezért lett az a döntés, hogy bár ez lesz a bolgár egyházfő temploma, ne bolgár, hanem orosz neve legyen. Így lett elnevezve egy orosz szentről, Alekszandr Nyevszkij orosz hercegről, aki a XIII. században tevékenykedett, fő tette a svédek és a németek megverése, kiszorítása az országból. Az orosz nemzettudatban Nyevszkij szerepe rendkívül fontos: amikor az orosz földek egyszerre álltak nyugatról és keletről is támadás alatt (nyugatról főleg a svédek, keletről a mongolok), Nyevszkij egyértelműen a nyugatot tekintette fő ellenségnek, hiszen a mongolokkal kiegyezett, miközben a svédek ellen háborút vívott.
(Nyelvészet: Nyevszkij = Nevszki, az egyik orosz, a másik bolgár. A szláv nyelvek között nem szokás a pontos átírás, hanem alkalmazzák a neveket a célnyelv szerint. Szóval amikor magyarul a bolgár templomról van szó, akkor „Nevszki”, míg amikor az orosz szentről, akkor „Nyevszkij”.)
Szerepe azért is fontos, mert egyértelműen jelzi a XII. században három fő részre és több kisebb részre szakadt orosz állam újraegyesülési folyamatát. A XII. században Oroszország 3 fő részre szakadt: északon Novgorod központtal, nyugaton Kijev központtal, keleten pedig Vlagyimir központtal. Élete utolsó éveiben Nyevszkij egyszerre volt Novgorod fejedelme, Kijev nagyfejedelme, s Vlagyimir nagyfejedelme.
Jogilag egyébként Novgorod csak a XV. században szűnt meg, de ténylegesen már a XIII. sz. közepe óta a Vlagyimiri Nagyfejedelmeség alá tartozik, II. Jaroszlav vlagyimiri nagyfejedelem – Nyevszkij apja – hódította meg.
Ami pedig a Kijevi Nagyfejedelemséget illeti – ezt mai ukrán történelmszemlélet azonosítja a mai Ukrajnával -, az sokáig részekre oszlott, egy keleti részre, a vlagyimiri nagyfejedelem uralma alatt, s egy nyugatira, litván uralom alatt. Maga Kijev város 1654-ben került litván – akkor már lengyel-litván – fennhatóség alól orosz fennhatóság alá.
Az orosz nemzettudatban a Vlagymiri Nagyfejedelemség az, mely „összeszedte” az orosz földeket a XII. században kezdődött szétesés után. Moszkva úgy lett a központ, hogy 1389-ben a vlagyimiri nagyfejedelem áthelyezte székhelyét Vlagyimirból Moszkvába, miután már 1331-ben perszonálunió jött létre az akkor jóval kisebb Moszkvai Fejedelemség és az erősebb Vlagyimiri Nagyfejedelemség között. Innentől az új név: Moszkvai Nagyfejedelemség, mely 1547-ben át lett nevezve Orosz Cárság névre, majd pedig 1721-ben Oroszországi Birodalom névre.
Amikor megépült 1912-ben a szófia templom, úgy lett tervezve, hogy a második legnagyobb legyen a Balkánon, csak a tiszteletbeli főtemplomot, az mai isztanbuli Szent Szófia templomot ne előzze meg. Ma már azonban a később – 2004-ben – megépült belgrádi Szent Száva nagyobb. Ha pedig Romániát is a Balkánhoz számítjuk, akkor a 2010-ben elkészült bukaresti Nemzet megváltása székesegyház mindent felülmúl, az isztanbuli Szent Szófiánál is nagyobb – a román megalománia jele: a bukaresti székesegyház ma a világ legnagyobb ortodox temploma.
De a szófiai templom így is hatalmas, ma is benne van a világ 10 legnagyobb ortodox temploma között.
A legnyugatosabb bolgár értelmiségiek szemét mindig szúrta, hogy a templomnak orosz neve van. 1916-ban sikeresen el is érték, hogy legyen átnevezve Cirill és Metód névre, arra hivatkozva, hogy az I. világháborúban Bulgária és Oroszország ellenségek. Azonban a háború után a templom eredeti neve vissza lett állítva.
Azóta ez a neve. Természetesen a kommunizmus bukása után mindig előkerült újra a kérdés. A nyugatpártiak nagyobb része se akarta a név eltörlését.
Most eljött újra az alkalom: az orosz-ukrán háború. Hogy az orosz „agresszor” támogatása ez a név, meg kell változtatni. Szerencsére a kérdés már kizárólag egyházi hatáskör, a pátriárka pedig szokatlanul keményen fogalmazott, „hazátlanoknak” nevezte azokat, akik a nevet meg akarják változtatni.
Erre az egyik legfőbb nyugatos civil szervezet, a Bolgár Atlanti Tanács – a Soros Alapítvány pénzéből műkődik – hatalmas nyilatkozatot adott ki, immár bocsánatkérést is követelve a pátriárkától.
Ami jó dolog. A legkeményebb atlantista szervezet durva kiállása csak nekünk segít. Ez még sok olyan embert is elriaszt, aki egyébként nem ért egyet velünk.
A Bolgár Atlanti Tanácsot egy ismert bolgár jobboldali politikus, volt külügyminiszter alapította, még mielőtt miniszter lett. Egyszer felvették egy mondását, óvatlanul beszélt ugyanis. Azt mondta „legyőztük a kommunizmust, most már csak egy nagy ellenségünk maradt, az ortodoxia” – ez bizony olyan mondás, amit sok egyébként nyugatos értelmiségi se fogad el.
Beírtam kommentként hozzájuk: „javaslom, a templom új neve legyen Szent Soros Euroatlanti Igazság Temploma” – annyira ostobák Atlantisz kitartottjai, hogy nem vették észre, hogy ez gúny.
Forrás:bircahang.org
Tovább a cikkre »
