Boldoggá avatták az orvost, aki a kivégzésére menet is receptet írt

Március 23-án avatták boldoggá a tarragonai székesegyházban Mariano Mullerat i Soldevilát, a vértanú spanyol (katalán) orvost, laikus családapát, akit 1936-ban, a spanyol polgárháború idején végeztek ki hit iránti gyűlöletből. Az új boldog emléknapját augusztus 13-án ünnepli az Egyház.

Mariano Mullerat i Soldevila 1897. március 24-én született egy, a katalóniai Tarragonához közeli faluban, Santa Coloma de Queraltban, egy hétgyerekes család hatodik gyermekeként. Szülei, Ramón és Bonaventura mélyen vallásos katolikusok voltak; édesanyját korán elveszítette. Mariano (Marià) 1914-ben lett orvostanhallgató a barcelonai egyetemen, 1921-ben kapta meg a diplomáját.

1922-ben feleségül vette iskolatársát, Dolors Sans i Bovét; Arbecában kötöttek házasságot, ahol letelepedtek, és a fiatal orvos praktizálni kezdett. Kezdettől járta a környék városait, és ingyenesen gondozta a szegényeket. A súlyos betegeket mindig buzdította, hogy gyakran vegyék magukhoz a szentségeket, és arról is gondoskodott, hogy a rászorulók élelemhez és orvossághoz jussanak.

Öt lányuk született, akik közül az első nem sokkal születése után, 1923 januárjában meghalt. Ugyanebben az évben alapította Mariano a L’Ecut című katalán újságot, amelyben saját hitvédő, a szekularizmus ellen megfogalmazott írásait is közzétette.

1924-ben Arbeca polgármesterévé választották, hat évig viselte ezt a tisztséget, de továbbra is törődött a szegény betegeivel és minden rászorulóval.

1931-ben kikiáltották a második spanyol köztársaságot, majd decemberben kihirdették az új alkotmányt, amelyet az Egyház nem támogatott. A köztársaságpártiak antiklerikalizmusa miatt a spanyol katolikusok az ellenzék oldalára álltak. Az egyre növekvő erőszak 1934-ben ért Tarragona közelébe, és Mullerat doktor tudta, hogy hamarosan Arbecát is eléri. A következő két évben barcelonai templomokat és más vallásos épületeket romboltak le; papokat, szerzeteseket és világi hívőket gyilkoltak meg Tarragonában és Liedában. 1936 augusztus elején érkeztek meg a kormány katonái Arbecába.

Mullerat barátai azt javasolták, hagyja el az országot; mások Zaragozába küldték, ahol biztonságban lett volna, de ő hajthatatlan volt: neki az a feladata, hogy folytassa orvosi misszióját a rászorulók mellett. Erős hittel nézett szembe a veszéllyel, és azt mondta, ott van rá szükség, ahol van.

1936. augusztus 13-án reggel milicisták álltak meg Mariano Mullerat otthona előtt. Elhurcolták az orvost, felhajították a teherautóra, ahol már volt öt másik „bűnös” katolikus, és elindultak az utolsó három mérföldes útra. Ahogy döcögött a teherautó a hepehupás úton, az egyik házból kiszaladt egy asszony, és megállította őket: kérte, hogy a beteg kisfiát vizsgálja meg az orvos. Odahozták a gyermeket, Mullerat doktor megvizsgálta, gyógyszert írt fel, és megnyugtatta az anyukát, hogy minden rendben lesz.

Hírdetés

Majd észrevette, hogy az egyik milicista megsebesült, és megkérdezte, megnézheti-e a sebet. A katona megmutatta a lábán lévő mély vágott sebet, az orvos bekötözte, és megmondta, hogyan kezelje a későbbiekben. Mariano Mullerat utolsó orvosi tevékenysége az volt, hogy segített egyik kivégzőjének.

Egy szemtanú azt mesélte Mullerat doktor feleségének, hogy utolsó szavai ezek voltak: „Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet.”

* * *

2019. március 23-i boldoggáavatási szertartásán, melyen a Szentatyát Angelo Becciu bíboros képviselte, jelen volt Mariano Mullerat i Soldevila három lánya és két unokája; Becciu bíboros mellett koncelebrált többek között Jaume Pujol tarragonai érsek. Megemlékeztek arról az öt emberről is, akiket az orvossal együtt végeztek ki. Ferenc pápa így fogalmazott másnap, az Angelus után:

„Tegnap a spanyolországi Tarragonában boldoggá avatták Mariano Mullerat i Soldevilát, családapát és orvost – fiatalembert, 39 évesen halt meg –, aki az emberek testi-lelki szenvedéseit enyhítette, életével és a vértanúság vállalásával pedig mindenki előtt bizonyságot tett a szeretet és megbocsátás elsőségéről. Példakép ő számunkra, akik oly nehezen tudunk megbocsátani, valamennyien. Járjon közben értünk, és segítsen, hogy minden nehézség és megpróbáltatás ellenére a szeretet és a testvériesség útján járjunk.”

Boldog Mariano Mullerat i Soldevia, könyörögj érettünk!

Forrás: Aleteia.org

Fotó: Arquebisbat de Tarragona

Magyar Kurír
(vn)


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »