A reformációra emlékezve a megújító igyekezetet ünnepeljük – fogalmazott Bogárdi Szabó István. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy a kereszténységnek a 16. században vissza kellett térnie a lényeghez. A püspök arról is beszélt, szerinte, ha egy politikus keresztyénnek vallja magát, akkor számon is lehet ezt kérni rajta.
Kevesebb mint egy hét múlva, október 31-én tarják a reformáció emléknapját. Ilyenkor a visszatalálást ünneplik a protestánsok, vagyis azt, hogy a 16. század kezdetén lehetőség nyílott a kereszténység koncentrációjára – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Bogárdi Szabó István református püspök.
„Koncentráció volt a reformáció a kereszténység lényegére. Azt találták ugyanis a XVI. századiak, a kor legjava, ahogy a történészek megjegyzik, hogy annyi minden rárakódott a kereszténységre, az egyház életére, a vallásos magatartás annyi elemmel egészült ki, annyi mindent púpoztak a szekérre, hogy már elindulni sem tudott – fogalmazott a református püspök. – Valami ilyesmi volt a reformáció, hogy
a lényegtelennek ítélt, vagy a kevésbé fontos dolgokat tegyük félre.
Nem vetjük meg őket, de tegyük félre. Nem fontosak, nem döntőek, koncentráljuk a lényegre, és ezt a mozzanatot ünnepeljük mindig.”
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy Krisztus feltámadása az a lényeg, amelyre a korabeli gondolkodók ismét felhívták a figyelmet.
„A jó hír tehát az, hogy a teremtő Isten az ember kedvéért Krisztus halála és feltámadása által
legyőzte a halált, és legyőzte a halál lényegi okait is.
Ezen alapozódik a keresztyénség. Ebben koncentrálódik minden, ebből aztán minden következik. Ez egy életváltoztató üzenet. Ha van feltámadás, ha boldogan hiszünk ebben, akkor – és ezt már Kálvin mondja – elkezdjük az életünket aszerint berendezni” – foglalta össze.
Bogárdi Szabó István hozzátette, hogy reformációra emlékezve mások mellett Luther Mártont, Kálvin Jánost, Heinrich Bullingert, és a magyar reformátorokat is ünneplik.
Hamis álszemérem
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke arról is beszélt az Arénában, hogy szerinte nem baj az, ha egy politikus nyíltan vállalja, hogy valamelyik vallási felekezethez tartozik. Bogárdi Szabó István azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy
aki viszont keresztyénként nyilvánul meg, azon ezt például az egyháza számon kérheti.
„Ítél fölötte az isteni szó, generálisan. Ítél fölötte a saját lelkiismerete. Ha vallásgyakorló és van lelki gondozója, akkor ítél fölötte az, és természetesen ítél fölötte az a sokszor meg nem fogható elvárásegyüttes is, ami leginkább egy választáskor mutatkozik meg, amikor elmennek az emberek és húzhatnak egy X-et, és azt mondják, hogy »neked nem húzok egy X-et«” – vélekedett.
A református püspök a kommunizmusból örökölt hamis álszeméremnek tartotta azt a vélekedést, hogy egy politikus nem beszélhet arról, milyen vallású.
„Nevezze csak meg nyugodtan, hogy római katolikus, vagy református, vagy evangélikus, vagy unitárius, vagy éppen a zsidó hitközösséghez tartozó valaki. Ugyanis, sosem jár jól az, aki a saját személyiségét meghatározó identitástényezőt eltitkolja.
Mi van azon titkolnivaló, vagy szégyellnivaló? És miért nem lehet erről beszélni?
30 éve le vagyunk maradva, későn kezdtük ezt kibeszélni. Valószínűleg az utánunk következő generációra marad, de ne essünk ettől már kétségbe” – húzta alá.
Bogárdi Szabó István az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy nem szükséges a vallást teljes mértékben elkülöníteni a politikától, hiszen – mint fogalmazott –:
minden politika, de a politika nem minden.
„Minden politika, mert mindenből politikai kérdés lehet és időnként szükséges is csinálni, ha poliszban élünk, a szó eredeti értelmében: egy emberi közösségben. De a politika nem minden – szögezte le. – Van a politikát meghaladó valóság.”
A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke szerint a politikának megvannak a korlátjai, mivel meghaladja az isteni, vagy az, amire a vallás irányul.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
