Soros György a Market Watch és a Foreign Policy hírportálon, tehát két alkalommal is közzétette elképzeléseit, amelyeket ő maga nevez tervnek.
Ahogyan Könyves Kálmán mondotta volt „De strigis vero quae non sunt nulla questio fiat” – Boszorkányokról pedig, mert ilyenek nincsenek, több szó ne essék. Feltehetőleg ez a logika vezethette a legismertebb internetes lexikon, a Wikipédia szerkesztőit is, amikor úgy döntöttek, hogy törlik az oldalukról a Soros-terv szócikket, azon egyszerű oknál fogva, hogy ami nincs, arról szó ne essék.
Aztán kicsit később, nyilván sokféle véleményt meghallgatván, elolvasván, úgy döntöttek, hogy okulásul legalább a szócikk alatt elérhetővé teszik az erről zajló szerkesztőségi beszélgetéseket. E hosszú – több tízezer karakter terjedelmű – beszélgetésfolyam részletes elemzésére, bár nagyon tanulságos volna, itt most nincs lehetőség, de átolvasása után nagyon sok minden kavarodik fel az ember lelkében, én ezt próbálnám most összefoglalni.
Talán célszerűnek látszik abból kiindulni, hogy az embernek a világról való gondolkodását alapvetően az határozza meg, hogy mit gondol ténynek, igazságnak és valóságnak. Éppen ezért arra gondoltam, hogy megnézem ezeket a szócikkeket stílszerűen magán a Wikipédián. Ami a legmegrendítőbb az az, hogy miközben a hétköznapi gondolkodás abszolút egyértelműnek véli ezeket a fogalmakat (nota bene olyannak, amivel kapcsolatban semmiféle további magyarázatra nincs szükség, hisz e fogalmak „önmagukért beszélnek”), ezekből a szócikkekből éppen ennek az ellenkezője látszik kiderülni.
Nevezetesen az, hogy nincs nehezebben meghatározható és vitatottabb fogalom, mint a tény, az igazság és a valóság. Ráadásul hogy még nehezebb legyen a dolgunk, az egyes szócikkekben azt látjuk, hogy ezeket a fogalmakat nemcsak hogy szinonimaként kezelik, de sokszor egymással próbálják meghatározni őket. A tényt az igazsággal és a valósággal, és vice versa, az igazságot és a valóságot a tényszerűséggel.
Összefoglalva tehát az eddigieket, kiderül, hogy az elmúlt évszázadok, de talán évezredek során az emberiség ugyan meg-megújuló erőfeszítéseket tett arra, hogy közelebb jusson a tény, az igazság és a valóság mindenki által elfogadott meghatározásához, ám mindez nem sokat segít nekünk abban, hogy kezelni tudjuk azt a fokozódó globális szellemi káoszt, ami egyre vészjóslóbban uralkodik el világunkon. Ezen a ponton azért áll meg a tudományunk, a szó legszorosabb értelmében, mert Soros György először a Market Watch hírportálon 2015-ben, aztán a Foreign Policy hírportálon 2016-ban, tehát két alkalommal is közzétette elképzeléseit, amelyeket egyébként ő maga nevez tervnek. Ezeken a hírportálokon ma is megtekinthető mindkét nyilatkozata. Akik ezt nem létezőnek tekintik, azok talán egyfajta negatív hallucináció állapotában lehetnek, hisz aki hallucinál, az érzékel valamit, ami nincs, míg ők nem érzékelnek valamit, ami viszont van.
Végül szóljunk itt egy névtelen blogról, amelynek kezelője azon háborog, hogy a magyar kormány még mindig létezőnek tételez fel valamit, ami természetesen nem létezik. Az alábbiakat írja.
1. Soros György maga használja a terv szót. Igen, ez megesik mással is, például a magyar kormány is gyakran áll elő különböző akciótervekkel, mégsem állította róla senki, hogy végveszélybe szeretné sodorni az országot, Európát, vagy akár az egész univerzumot.
2. Soros György részletesen leírja, hogy migránsok millióit akarja behozni Európába, majd szétosztani. Hol írja le? Valami orosz trollgyár oldalán? A Facebookon egy kommentben? Azért kicsit fontosabb ügy ez annál, mint hogy internetes bejegyzésekre hivatkozva építsünk fel egy ellenségképet.
3. Soros György fel akarja számolni a nemzeti határokat. Ismét csak azt kérdezzük: miért lenne az neki jó? Vagy egyszerűen csak annyira gonosz ember, hogy csak az számít neki, hogy másokkal rosszat tegyen? Szóval ha valaki ilyen erős állításokkal operál, nem árt, ha azt meg is magyarázza, de legalábbis érvekkel próbálja alátámasztani ezeket.
4. Soros György szerint az Európai Uniónak jelentős összeggel kell támogatnia a migránsok betelepítését, és ezt a pénzt a tagállamoktól kell elvonni. A kérdések, amelyeket ez az állítás generál, megint csak nagyon elemiek: Soros Györgynek ebből mi haszna lenne? Ő az Európai Unió egyik vezető politikusa? Miért kellene pénzt elvonni a tagországoktól erre a célra?
A névtelen blogoló háborgása megrendítő és szimptóma értékű is egyben. Ha szépen sorjában végigvesszük „érveit”, kibontakozik előttünk az „alternatív valóságok” káoszának diszkrét bája. A terv szóval természetesen nem az a baj, hogy Soros György használta, hanem az, hogy a „másik oldal” kategorikusan azt állítja, hogy nincs semmiféle Soros-terv, ezért is törölte a szócikket a Wikipédia.
A „hol írta le kérdésre” szintén egyértelmű a válasz, hiszen bárki bármikor megtekintheti e két globális oldalt, a Market Watcht és a Foreign Policyt. Az orosz trollgyár említése önmagáért beszél, hisz ezzel csak egy tökéletesen hamis irányba, ráadásul ebben az esetben a semmibe nyílóan hamis irányba próbálja terelni a blog szerzője az amúgy elég egyszerűen megválaszolható kérdést. Mármint azt a kérdést, hogy van-e terv, s hogy hol jelent meg ez a szerinte nem is létező terv.
A harmadik és negyedik kérdés a legkézenfekvőbb csúsztatás, hiszen visszakérdez, holott éppen az volna a tisztázandó, hogy mindezt milyen indíttatásból teszi Soros György. Az önmagába visszahajló kérdésnek hamis drámaisággal való visszafordítása megint csak a helyzet teljes abszurditását jelzi.
Úgy tűnik, az egymással ütköző valóságok globális háborúja egyre brutálisabbá válik.
Bogár László – www.magyarhirlap.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »