Érdekes és politikailag beszédes felmérést közölt a 360tka: a Agentúra FOCUS 2026. február 3–9. között, 1014 fős mintán azt vizsgálta, mi történne, ha a jelenlegi kormányerők – Robert Fico pártja, a Smer – sociálna demokracia, valamint a Hlas – sociálna demokracia és a Slovenská národná strana – közös listán indulnának.
Az eredmény kijózanító: a közös lista 25,6 százalékot érne el. Miközben a legerősebb ellenzéki párt, a Progresívne Slovensko önállóan 19,4 százalékon állna.
Fico nem először dobja be a „nagy blokkok” gondolatát. A logika egyszerű:
az 5 százalékos parlamenti küszöb, a fragmentált politikai tér, és a „nemzeti–szuverenista” tábor koncentrálása mind azt sugallják, hogy az összefogás hatékonyabb lehet. A számok azonban mást mutatnak.
Ha a Smer–Hlas–SNS külön-külön indul, a szavazóik nem automatikusan adódnak össze. A közös lista nem hoz áttörést, sőt: a kutatás szerint bizonyos ellenzéki pártok – a Slovensko, a Kresťanskodemokratické hnutie (KDH) és a Sloboda a Solidarita (SaS) – még profitálnának is a kormányoldali tömbösödésből, nagyjából 1 százalékponttal erősödve.
Ez politikai pszichológiát jelez: a választók egy része nem szereti a „túl nagyra nőtt hatalmi tömböket”.
A Focus megmérte azt is, mit jelentene a kormányoldali blokk összeredményére nézve, ha a Republika is közös listán szerepelne velük. Egy ilyen felállás 31,9 százalékot eredményezne, miközben tovább mobilizálná az ellenzéki oldal pártjait is.
A valódi kérdés azonban nem a hárompárti blokk, hanem a negyedik szereplő: a Republika.
Ha a „szuverenista” térfél teljes egésze – Smer, Hlas, SNS és Republika – közös listára lépne, az már matematikailag más dimenzió. A Republika radikálisabb, protesthangulatot megszólító bázisa azonban nem biztos, hogy fegyelmezetten követné Ficót egy közös listára. A párt identitása éppen a „nem vagyunk a rendszer részei” narratívára épül.
Egy közös lista tehát kétélű fegyver:
Mit üzen a 25,6 százalék?
A 25,6 százalék három fontos következtetésre ad alapot:
A Smer–Hlas–SNS blokk nem tűnik mobilizációs erőközpontnak. Inkább stabil, de korlátozott bázissal rendelkezik.
A Progresszív Szlovákia stabilan 20 százalék körül áll. Egy „nagy Fico-blokk” könnyen kampánytémává válhat: „mindenki Fico ellen”.
A Republika szavazói nem feltétlenül kompatibilisek a Hlas mérsékeltebb közönségével. Egy közös lista identitásválságot is okozhatna.
Politikai paradoxon
Fico javaslata racionálisnak tűnik egy arányos választási rendszerben. Mégis, a felmérés alapján a blokkosodás nem hoz áttörést, inkább stabilizál egy 25–30 százalékos sávot. A kérdés tehát nem az, hogy érdemes-e összefogni. Hanem az, hogy van-e még bővíthető társadalmi tartalék a szuverenista oldalon.
Ha nincs, akkor a blokk csak formai megoldás. Ha van, akkor nem technikai, hanem politikai ajánlat kell hozzá: gazdasági biztonság, kulturális identitás, EU-politikai alternatíva.
Konklúzió
A Focus-felmérés legfontosabb üzenete nem az, hogy a Smer–Hlas–SNS együtt 25,6 százalékon áll. Hanem az, hogy a szlovák politika jelenleg két nagy, közel azonos súlyú pólus köré rendeződik, és egyik sem képes domináns többséget felmutatni. A blokkosodás tehát nem csodaszer.
A választások nem matematikai egyenletek, hanem érzelmi és identitásbeli döntések. Fico stratégiája rövid távon stabilizálhat, de önmagában nem garantál többséget.
A valódi kérdés 2026-ra nem az lesz, hogy ki kivel indul közös listán, hanem hogy ki tud új szavazókat megszólítani – a bizonytalanokat. És ebben a játékban a számok most nem a nagy tömbnek kedveznek.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »


