Biztosítás nélkül rémálommá válhat a sítúra Kulcsár Péter2024. 01. 27., szo – 09:14
Van, aki már a téli szünetben elruccant néhány napra a hegyekbe, sokan azonban a tavaszi szünetre halogatják a síelést. Egyesek már hónapokkal ezelőtt megtervezték az év eleji sítúrát, mások a kedvezményes last minute utakat részesítik előnyben. Bármelyik kategóriába is tartozunk, a kockázatokról és a megfelelő biztosításról sem szabad megfeledkezni.
A téli sportok magasabb baleseti kockázattal járnak, és a hegyekben a legkisebb balesetből is, például a havas ösvényeken tett séta alatt kibicsaklott bokából vagy a síelés közben szerzett térdficamból, de még a látszólag egyszerű kimerültségből is nagy probléma kerekedhet, és előfordulhat, hogy a mentők segítsége nélkül nem boldogulunk. Ennek egyik legékesebb példája annak a három cseh turistának az esete, akik január első hetében az osztrák Alpokban túlbecsülték az erejüket. Nyolcórás éjjeli autóút után, rendes pihenő nélkül a rossz időjárás és a kedvezőtlen előrejelzés ellenére kora reggel elindultak meghódítani a Ködnitzkeest. Az időjárás persze napközben egyre romlott, erős szél fújt, a hőmérséklet mínusz 9 fok alá süllyedt, de ők csak másztak tovább. Amikor a kimerültségtől és az erősödő hóvihar miatt se előre, se vissza nem tudtak mozdulni, segítséget hívtak. A rossz időjárás miatt helikoptert nem lehetett bevetni. A hegyi mentők csaknem 15 órás mentőakció eredményeképpen végül lehozták őket a hegyről, amiért mintegy 21 500 eurós számlát állított ki az osztrák hegyi mentő szolgálat.
Nálunk sem ingyenes
A mentőszolgálat ugyanis nemcsak külföldön, hanem itthon sincs ingyen: 2006. július 1-je óta mindenkinek, akit a Hegyi Mentő Szolgálat megment, vagy aki után a hegyekben kutat, térítenie kell a költségeket. Ez alól csak a 18 évnél fiatalabbak és a jogi cselekvőképességükben korlátozott személyek képeznek kivételt.
Ugyanakkor a legtöbb turista alábecsüli a biztosítást: a statisztikák szerint minden harmadik megmentett személynek nincs biztosítása. A hazai Hegyi Mentő
Szolgálat egy-egy akciója – légi technika használata nélkül – legkevesebb 350 euróba kerül, légi technikával meghaladhatja a 4500 eurót, és a hegyi mentők az esetleges kiszállás után a megmentett személynek vagy a családjának kiszámlázzák a költségeket, sőt be is hajtják. Ha egy akció során helikoptert is igénybe vesznek, a költségek térítése komoly gondot okozhat. Már egyetlen nagyobb mentési akció, mely során helikoptert is igénybe vesznek, anyagilag tönkre tehet egy családot.
Tanácsos tájékozódni
Éppen ezért a téli sportok szerelmeseinek érdemes tájékozódniuk a biztosítás lehetőségeiről, de nem árt résen lenni: a különböző társaságok rengeteg ajánlattal kecsegtetnek, fölösleges dolgokat is ránk erőltethetnek. Mielőtt kiválasztjuk a megfelelő terméket, előbb végig kell gondolni, a hegyekben mit fogunk csinálni. Aki csak a kijelölt ösvényeken fog sétálni, a szálloda melletti dombon fog szánkózni, a hivatalos sípályát akarja használni, annak nem kell külön biztosítást kötnie, egészségügyi problémák esetén elég a rendes egészségbiztosítása, az fedi az összes baleset költségeit, melyek a hivatalos, kijelölt pályákon történnek. A síalpinistáknak és a különböző adrenalinsportok rajongóinak, akik az igényesebb terepeket részesítik előnyben, azonban tanácsos külön hegyi sportbiztosítást kötni, mely fedezi a Hegyi Mentő Szolgálat költségeit, beleértve a helikopteres szállítás árát.
Mikor nem kell biztosítás?
A hatályos törvény értelmében a síközpont és sípálya üzemeltetőjének a hivatalos pályán a saját költségére kell biztosítania az ügyfél megmentését. Ez kimondottan a sípályára vonatkozik. Ha valaki a parkoló és a sípálya közötti szakaszon lesz rosszul, vagy 100 méterre a sípályától, esetleg séta közben sérül meg, a Hegyi Mentő Szolgálat szolgáltatásaiért már fizetni kell. A mentőakció költségeit attól a helytől, ahová már eljut a mentőautó, az egészségbiztosító állja. Ha olyan helyen történik baleset, melyet nem a Hegyi Mentő Szolgálat felügyel, a mentési költségeket ugyancsak fedezi a rendes egészségbiztosítás. Ilyen esetben
a 112-es telefonszámon kell segítséget kérni, s a mozgósított mentőalakulat kiszállásáért nem kell fizetni.
Síelés külföldön
Aki külföldre készül síelni, annak mindenképpen ajánlott biztosítást kötni. Érdemes olyan hegyi sportbiztosítást választani, mely az esetleges gyógykezelések költségeinek a térítését és a felelősségbiztosítást is magába foglalja. Bár uniós állampolgárként az összes tagállamban jogosultak vagyunk egészségügyi ellátásra, s elméletileg elég felmutatni az európai biztosítási kártyát, a gyakorlatban nem biztos, hogy ez elég. Tény, hogy az egészségügyi szolgáltatást ugyanolyan feltételekkel vehetjük igénybe, mint a szóban forgó uniós ország lakosai, a szlovák biztosító mindig az ott érvényes szabályok szerint téríti a költségeket, ám mivel az egészségügyi ellátás szabályozása és a társadalombiztosítási rendszer minden uniós országban más és más, egy-egy kezelés ára között óriási különbségek lehetnek. A szlovák egészségügyi rendszer szolgáltatásai általában olcsóbbak a legtöbb európai országéinál, s előfordulhat, hogy valahol a költségek negyedét–harmadát a betegnek kell önrész címén fizetnie, ami egy kisebb műtét esetében is drága mulatság lehet, egy komolyabb síbaleset után pedig a helikopteres mentés akár milliós költséget jelenthet. Megfelelő utasbiztosítás esetén azonban semmit nem kell fizetnünk, vagy ha mégis, a számlát benyújthatjuk a szlovákiai biztosítónál, és a költségeket utólag térítik.
Éves biztosítás
Ha a sítúrát utazási iroda közvetítésével szervezzük, s van lehetőség ott utasbiztosítást is kötni, rá kell kérdezni, hogy az síelésre és egyéb téli sportokra vonatkozik-e, a külföldi síelés kockázatait fedezi-e. Vannak, akiknek egész évre szóló utasbiztosításuk van, de nem biztosak benne, hogy az a téli sportokra, egy esetleges síelés alatti lábtörésre vonatkozik-e – ilyenkor érdemes a sítúra előtt felhívni a biztosítót és rákérdezni, hogy ha eltörik a lábunk, nekimegyünk egy másik síelőnek, illetve más baleset esetén a biztosító teljesít-e, vagy szükségünk
van-e valamilyen kiegészítő biztosításra. A legtöbb társaság által kínált alap biztosítások nem fedik a síelés közbeni baleseteket.
A klasszikus papír vagy online nyomtatvány kitöltésekor ne felejtsük el ellenőrizni, hogy az adott biztosító legfeljebb milyen összegig teljesít, főleg ha drága felszerelést, például exkluzív fényképezőgépet is viszünk magunkkal. Ilyen esetben érdemes elgondolkodni valamilyen kiegészítő biztosításon. Szakemberek szerint főleg külföldi sítúra esetén tanácsos olyan terméket választani, mely fedezi az összes kockázatot: a külföldi gyógykezelés költségeit, a helyi hegyi mentő szolgálat bevetését, tartalmaz poggyász- és felelősségbiztosítást, illetve kiegészítő biztosítást halállal vagy tartós egészségkárosodással végződő baleset esetére. A biztosítóban külön fel kell hívni a figyelmet, hogy a kiránduláson síelni is fogunk.
Felelősségbiztosítás
Külföldi síelés esetén a felelősségbiztosítás kimondottan ajánlott. Nem szabad összetéveszteni a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításával: ez nem járművekre, hanem emberekre vonatkozik. Olyan esetben nyújt védelmet, amikor valaki figyelmetlenség következtében kárt okoz egy harmadik személynek, intézménynek, múzeumnak. A felelősségbiztosítás keretében tanácsadást és asszisztenciaszolgálatot is igénybe lehet vehet, hogy könnyebben tájékozódhasson az adott állam törvényeiben, ha pedig a rendőrség letartóztatja, jogsegélyt, tolmácsot, ügyvédet biztosítanak, kifizetik a kauciót stb. Ezt a biztosítást a legtöbben figyelmen kívül hagyják, alábecsülik, de gyermekes családoknak különösen ajánlott. Külföldön ugyanis bevett szokás, hogy mindent bírósági úton próbálnak intézni. Az sem ritka, hogy ha a helyi síelőnek nincs felelősségbiztosítása, akkor a „legjobb védekezés a támadás” stratégiát választják, azaz felveszik az áldozat szerepét, hogy ne nekik kelljen kártérítést fizetni, hanem a külföldi turistának, miközben arra számítanak, hogy a külföldiek nem beszélik jól a nyelvet, s nem ismerik jól a helyi viszonyokat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
