Bizalom és bizonytalanság: meglepően alacsony számokkal indul a kassai magyar elsősök tanéve Németi Róbert2025. 07. 14., h – 01:51 Kassa/Sátoraljaújhely |
A beíratott elsősök jelenlegi száma szerint szokatlanul csendesen indul az elkövetkezendő tanév a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola alsó tagozatán. Az előző évekhez képest drámai visszaesés tapasztalható. Míg korábban 33–36 kisdiák kezdte meg tanulmányait, idén csupán 14-et írattak be, s közülük is ketten halasztanak.
A számok mögött nem pusztán egy demográfiai hullámvölgy húzódik, hanem komoly bizalmi válság is. A Szakkay József Szakközépiskola, ismertebb nevén az Ipari, illetve a Márai összevonásának folyamata a magyar intézményrendszer jövőjét övező bizonytalanság, valamint a szülők szorongása a szlovák nyelvi integráció kapcsán érezhetően rányomta bélyegét a beiratkozási kedvre.
A helyzet világos jelzése annak, hogy a kassai magyar közösségnek most minden eddiginél nagyobb szüksége van összefogásra, bizalomépítésre és a jövőkép megerősítésére
– nyilatkozta az Új Szónak Csurkó Éva, a Márai igazgatója, aki szerint a változás nem egyik napról a másikra állt elő, de a hatásai most robbantak be igazán.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke lapunknak elmondta, hogy a probléma eredete többrétű. Egyrészt a koronavírus-járvány óta megfigyelhető demográfiai törések csökkentették a beiskolázásra alkalmas gyermekek számát, másrészt Kassa magyar oktatási intézményei között kialakult konfliktusok rontották a szülők bizalmát. Mindezek tetejébe a magyar, vagy a vegyes szlovák-magyar házasságokból származó szülők egy részében továbbra is ott bolyong a félelem, hogy a magyar iskolák hátrányt jelenthetnek a szlovák nyelvű környezetben való boldogulásban – noha ezt erősen cáfolják az eddigi tapasztalatok és a statisztikák.
Kapcsolódó cikkünk Kassa |
A Kassa Megyei Önkormányzat (KSK) ma reggel kezdődött közgyűlésének tizedik pontja ismét az ország második legnagyobb városának két magyar iskolája, vagyis az Ipari és a Márai összevonásáról szólt. A programpont napirendről való levételét végül Pandy Péter (Magyar Szövetség) megyei képviselő kérte, javaslatát 40 képviselő támogatta.
A kassai Szakkay József Szakközépiskola, illetve a Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium és Alapiskola összevonásáról szóló programpont törlését Pandy Péter az iskolaügyet érintő, folyamatban lévő törvénymódosításokkal, illetve Tomáš Drucker (Hlas) iskolaügyi miniszterrel napokkal ezelőtt történt egyeztetésével magyarázta.
Folyamatban van egy új törvénymódosítás, amely lehetővé tenné a „cluster” rendszerű összevonást, ami azt jelenti, hogy a különböző iskolák jogalanyisága megmaradna egy közös iskolaközponton belül. Ez fontos, mert mindkét iskola hosszú történelmi múltra tekint vissza, és a nagyobb függetlenség melletti egyesülés biztosíthatná a hosszú távú együttműködést
– nyilatkozta az Új Szónak Pandy Péter azzal, hogy július közepén terveznek egy kerekasztal beszélgetést az összevonásokat érintően. Ez a megbeszélés Pandy szerint lehetőséget ad arra, hogy az érintett felek a törvényi változásokra és a megbeszélések eredményeire is figyelemmel lehessenek.
Pandy szerint nem ők hibáztak
Talán nem meglepő, hogy az összevonás körüli vita jelentős hatással volt a beiratkozási számokra a Máraiban. A helyi közéletben kialakult feszültségek és a médiában zajló viták a szülők és diákok bizalmát is csökkenthették az intézmény iránt, ami az igazgatónő szerint részben hozzájárult a beiratkozási számok csökkenéséhez. Bár az Ipari és a Márai összevonását legelőször Pataky Károly megyei alelnök, a Magyar Szövetség megyei képviselője terjesztette be a tanácsnak, Pandy meglátása szerint ezért ők nem vonhatóak felelősségre.
Mi úgy véljük, hogy a közösségi médiában és az egyéb nyilvános felületeken indított viták, illetve a minket célzó online hadjáratok túl voltak méretezve. Nem szeretnék senkit sem értékelni, de ezt a fajta megnyilvánulást nem tartom helyesnek
– tette hozzá Pandy Péter. Nem érez személyes felelősséget azért, mert a Máraiban az előző évekhez képest nagyjából a felére csökkent a beíratandó elsősök száma. Úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre elsősorban azoknál kell keresni a válaszokat, akik agresszív kommunikációt folytattak.
Turbulens időszak
A megyei közgyűlésen a Márai képviselői és nagyjából egy tucatnyi szülő is részt vett. A programpont törlése után Csurkó Éva igazgató magabiztosan elmondta, továbbra sem adják fel a harcot, és ezentúl is azon fognak dolgozni, hogy az iskola jövőjét biztosítsák.
Sajnos, ahogy ezt már többször is elmondtuk, az Ipari összevonásával nem oldódna meg a helyzet, a költségvetésünk nem engedné, hogy velünk együtt az ő jövőjüket is biztosítsuk. Számunkra továbbra is az a legfontosabb, hogy az iskolák jogalanyisága, tehát az Ipari, illetve a Márai önállósága a gimnáziumunk és alapiskolánkkal együttesen továbbra is sértetlen formában megmaradjon
– nyilatkozta lapunknak Csurkó Éva, a Márai igazgatója. A Máraiban idén szeptemberben nagy valószínűséggel csak egy alapiskolai elsős osztályt indítanak, ami Csurkó szerint is részben az iskolát ért turbulens híreknek köszönhető.
Azt természetesen még mi sem tudjuk, hogy pontosan minek köszönhető a kiselsősök számának rohamos csökkenése, de már most azon dolgozunk a szülőkkel együtt, hogy az elkövetkezendő években ismét felfelé íveljenek a számok
– tette hozzá Csurkó Éva. Az előző évek szinte folyamatosan nőtt a gyerekek létszáma.
Váratlan változás
Rigó Gyula, az Ipari igazgatója meglepődve értesült a megyei tanács döntéséről, elmondása szerint pár nappal ezelőtt még azt hitte, ma már mindent véglegesen eldöntenek.
Azt az ígéretet kaptam telefonon a megye alelnökétől, Pataky Károlytól, hogy a mára betervezett programpontot a két iskola összevonásáról jóváhagyják, de nagy meglepetésünkre ez végül mégsem történt meg. Számunkra továbbra is az a cél, hogy a két iskola egyesüljön, mert minket csak ez tud majd megmenteni, hisz a 150-es létszámunkkal nem tudnánk új szakokat indítani
– mondta szerkesztőségünknek Rigó Gyula. A szakokat illetően arról is említést tett, hogy bár az Ipariban a 2026/27-es tanévre tervezett szakok indításának számáról, beleértve a kereskedelmi szak végleges eltörléséről még jelenleg is zajlanak az egyeztetések, nagy meglepetés érte őket, ugyanis erre a konkrét szakra a jövő tanévre túljelentkezést regisztráltak.
Ez egy hatalmas paradox, hiszen a megye pontosan azt a szakot szeretné leállítani, amelyre a 2025/26-os tanévre sokkal többen jelentkeztek, mint ahány helyet tudunk biztosítani. A jelentkezők összességét tekintve jól állunk, idén 40 végzős diákunk van, a jövő tanévet pedig 39 új elsőssel indítjuk
– tette hozzá Rigó Gyula.
A két iskolát mindenképpen összevonják
A Márai és az Ipari összevonásáról már hónapokkal ezelőtt felröppentek a hírek, azonban a megyei képviselőknek a mai napig nem sikerült döntést hozniuk az ügyben. A Márai vezetése már február óta azt hangoztatja, hogy nem kér az összevonásból, a tervezetet elhamarkodottnak és a jelenleg érvényben lévő törvények értelmében értelmetlennek és jogtalannak tartja, ugyanakkor az Ipari nem bánná, ha a jövőt a szóban forgó Máraival alapozhatnák meg. A Magyar Szövetség képviselői szerint bár a ma ismét elnapolták a döntésre vonatkozó programpontot, ez nem jelenti azt, hogy a 2026/27-es tanévre ne vonnák össze a két iskolát.
Az egyetlen működőképes modellt csakis a két iskola összevonásában látjuk. Az, hogy a programpontot ma töröltük, pusztán azért van, mert az egészet át kell beszélni, és meg kell találni a közös utat. Hogy erre hogyan, milyen formában kerítünk sort, per pillanat még biztosan nem tudjuk, de amint ezt közösen megtaláljuk, a jövő szeptemberben életbe lépő összevonást annak megfelelően, még az idei megyei közgyűlések során meg fogjuk szavazni
– zárta Pandy Péter.
Elegendő diák, kevés jelentkező
Miközben Kassa két magyar tanítási nyelvű óvodájában (A Zsizska utcai magyar óvoda, illetve a Tajovský utcai Fénysugár egyházi magyar óvoda – a szerk. megj.) 40-43 nagycsoportos gyerek várta a továbblépést, a Máraiba idén ezeknek a gyerekeknek csak egy töredéke érkezik. Éppen ezért tettük fel a kérdést a szóban forgó vezetőknek, hogy hol szakadhatott meg a lánc és hogy mi eredményezhette ezeket a meglepő eredményeket. Csurkó szerint a számok nem mindig reflektálják a teljes valóságot, az előző években a beíratott gyerekek számát tükröző görbe mindig máshogy alakult, annak viszont igazán örül, hogy a pozitív példákból is bőven akad. A vegyes házasságú családokban felnövő gyermekek szülei kifejezetten elégedettek a magyar iskola színvonalával, sőt, az elmúlt évek során egyre nőtt a trend, mely szerint a vegyes házasságú, néhány különleges esetben pedig a csak szlovákul beszélő családok is végül magyar iskolába adják a gyerekeiket.
Többen már a második vagy harmadik gyermeküket is beíratták hozzánk – ez azt mutatja, hogy a hosszú távú tapasztalatok pozitívak, és a gyerekek jól beilleszkednek az iskolai közösségbe
– mondta az intézményvezető.
Csurkó úgy véli, a szlovák nyelv elsajátítása sem jelent akadályt a náluk tanuló gyerekeknek: az elmúlt években számos volt márais diák folytatta tanulmányait szlovák egyetemeken, mindegyikük sikeresen le is diplomázott. Ez természetesen más hazai magyar középiskolára és gimnáziumra is érvényes, beleértve a kassai Iparit is, mely szintén évről évre olyan diákokat nevel, akik az eddig elért sikereiket a legismertebb szlovák egyetemeken kamatoztatják tovább.
A Márai iskola multikulturális közegben működik, ahol a nyelvi sokszínűség a mindennapok része. A tapasztalat szerint az integráció leginkább azoknak a gyerekeknek nehéz, akik vidéki környezetből, korlátozott nyelvi érintkezéssel érkeznek. Azt viszont fontos megemlíteni, hogy az otthon csak magyarul beszélő gyerekektől az első-második osztályban nem kell csodát várni. Hat évesen nem fognak, de igazából nem is kell tökéletesen szlovákul beszélniük, azonban azt látjuk, hogy ahogy haladnak az évek, úgy veszik fel a tempót, és mire igazából szükségük van rá, úgy beszélik a nyelvet, hogy bárhol megállják a helyüket
– tette hozzá Csurkó Éva.
Ösztönző tapasztalatcsere
A Rákóczi Szövetség az elmúlt hétvége során egy közösségépítő hétvégét is szervezett Sátoraljaújhelyen, amelyen a magyar óvodák gyermekei és szüleik közösen vehettek részt. A hétvégi rendezvény célját Csáky Csongor sem titkolta, elmondása szerint fontos, hogy már óvodás korban olyan közösségi élményeket nyújtsanak, amelyek erősítik a magyar identitást és csökkentik a szülőkben lévő szorongásokat.
A közösségi programoknak kulcsszerepe van abban, hogy a szülők ne érezzék magukat egyedül, és lássák, hogy még véletlenül sincs okuk az aggodalomra
– hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában Csáky.
A rendezvények nemcsak a résztvevő gyermekek számára nyújtanak feledhetetlen szünidei élményeket, hanem a szülőket is szükséges információkkal látja el a magyar oktatást illetően. Ezzel párhuzamosan lehetőséget nyitnak a pozitív tapasztalatok megosztására, amelyek hosszú távon visszahatnak az iskolaválasztási döntésekre is.
Az elmúlt évek statisztikái is arról árulkodnak, hogy a magyar iskolák iránti bizalom növekvő tendenciát mutat, ami összefügg a közösségépítő kezdeményezésekkel és a szülői aktív részvétellel. Ezek az elemek együtt segítenek abban, hogy a szülők pozitívan álljanak a magyar iskolákhoz, mely által nő a bizalom az ilyen intézmények iránt
– mondta Csáky.
A kassai magyar iskolák előtt most komoly kihívások állnak: az Ipari és a Márai közös jövője egyelőre még rendezetlen, azonban a közösség ereje, a szülők bevonása, az iskolák hiteles kommunikációja és a közös élmények megteremtése lehet a kulcs ahhoz, hogy jövőre ne 12, hanem ismét harminc feletti legyen az elsősök száma. De nem csak a kiselsősök száma fontos, hanem a gimnáziumba és a szakközépiskolába érkezőké is, ezért róluk sem szabad megfeledkezni.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
