Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn a Európai Parlament ülésén elmondta védőbeszédét, miután számos frakció által támogatott bizalmatlansági indítványt terjesztettek be ellene. Az indítvány szerint a túlárazott Pfizer-vakcinák, a NGO-knak juttatott politikai célú támogatások és a tagállamok választásába való beavatkozás miatt kellene távoznia. Az aláírók között nem csak jobboldali és konzervatív, de baloldali és progresszív képviselők is vannak. Ennek ellenére kicsi az esély arra, hogy sikerül leváltani a visszaélésekkel joggal vádolt bizottsági elnököt. Védőbeszéde azonban rendkívül árulkodó, nem csak amiatt, amit von der Leyen mondott, hanem ahogy torzította a valóságot és amit elhallgatott.
Von der Leyen egyetlen egyszer sem mondta ki a Pfizer vállalat nevét. És nem véletlenül. A Pfizergate-ként is emlegetett ügy lényege, hogy a Bizottság elnöke túlárazott vakcinákat szerződött le a nagy nyugati gyógyszergyártókkal a Covid idején. A szerződéseket hiába titkosították, gyorsan kiderült, hogy rendkívül előnytelen feltételekkel írták meg Brüsszel közbenjárására.
Von der Leyen ráadásul SMS-ekben, teljesen átláthatatlanul kötötte meg az ügyletet, majd mikor a sajtó kutakodni kezdett, az SMS-ek hirtelen elvesztek. Igen, arról a von der Leyenről van szó, aki folyamatosan jogállamiságról és átláthatóságról papol.
Nemrég aztán újabb botrány robbant ki, miután többen elkezdték firtatni azoknak az NGO-knak a finanszírozását, amelyeken keresztül a Bizottság politikai nyomást fejtett ki bizonyos gazdasági érdekkörök javára a mezőgazdaságban és a tagállamok belpolitikájában egyaránt. A romániai és más országok választásaiba való beavatkozás már csak hab volt a tortán.
Mivel védte magát von der Leyen?
Von der Leyen a progresszív mainstream narratíváját mondta vissza, hogy így az EP-ben dominána néppárti-baloldali-progresszív többséget maga mellé állítsa. És természetesen szót sem ejtett a tényekről. Arról beszélt, hogy azok, akik őt támadják, azok az EU egységét támadják, orosz felbujtásra.
Hogy kedvére tegyen a mainstream pártoknak, élesen bírálta az „illiberális és populista” pártokat. Von der Leyen szerint az ellene indítványozott bizalmi szavazás célja „a társadalom polarizálása, a demokráciába vetett bizalom eróziója és a történelem újraírása”.
Az titok maradt, honnan veszi a bátországot a Bizottság elnöke, akit nem közvetlenül választanak az európai szavazók, hogy önmagát a demokráciával és a teljesen európai lakossággal azonosítsa…
„Orosz bábmesterek”
Von der Leyen kiemelte, a populista, illiberális pártok „összeesküvés-elméleteket táplálnak”, Putyin propagandáját tolják, és hogy ezeket a pártokat „ellenségeink bábmesterei, Oroszroszágban és máshol” támogatják. Majd felszólított mindenkit, hogy lépjen fel az illiberális és populista erők ellen.
És persze, hogyan máshogyan léphetne bárki a populista erők ellen, mint úgy, hogy nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt, és megmenti von der Leyen pozícióját…
A Pfizert véletlenül sem
Érdekes volt, hogy von der Leyen egyetlen egyszer sem említette a Pfizert, az egész bizalmi szavazás központi elemét. Helyette rendkívül átlátszóan, de végeredményben rendkívül ügyesen mellébeszélt, azzal a céllal, hogy összemossa az ellene hozott vádakat az „oltástagadó dezinformációkkal”. Ezzel azt a hatást keltette, hogy aki hitelt ad az egyébként teljesen jogos vádaknak, az oltástagadó. Pedig ez nem igaz, nem az oltások vásárlása miatt kellene von der Leyennek felelnie, hanem azért, mert minden demokratikus és átláthatósági szabályt meggyalázva visszaélést követett el, cserébe férje jólfizető állást kapott a Pfizer egyik leányvállalatánál.
Von der Leyen arról beszélt, hogy a vakcinavásárlás sikeres volt, hogy minden tagállam azonos eséllyel jutott vakcinákhoz (magyarul: ugyanúgy meglopta őt a Bizottság).
A bizottság elnöke azzal magyarázkodott, hogy a vakcinákról Brüsszel és a tagállamok közösen tárgyaltak. Csakhogy nem a Brüsszel és tagállamok közti tárgyalás az indítvány alapja, hanem Brüsszel és a gyártók közti korrupciógyanús ügylet, amire azonban von der Leyen nem tért ki beszédében.
Von der Leyen állítása szerint minden szerződést külön egyeztettek a tagállamokkal, és nem volt semmi sem eltitkolva. Ha ez igaz lenne, akkor felmerül a kérdés, miért „vesztek el” von der Leyen és Pfizer közötti üzenetváltások, és miért nem hozta Brüsszel nyilvánosságra a szerződések teljes változatát?
Manfred Weber: ez időpazarlás
Az Európai Néppárt (ennek a pártcsaládnak tagja a Magyar Szövetség is) elnöke, Manfred Weber szerint az egész bizalmi szavazás időpocsékolás, és a Néppárt egyhangúlag el fogja azt utasítani. Weber méltatta von der Leyen döntéseit a koronavírusjárvány kapcsán. Röviden Donald Trumpot is bírálta, amolyan ellenségképként mutatva be őt, aki ellen mintha csak von der Leyen vezethetné az EU-t…
Patrióták és jobboldaliak
Susanna Ceccardi, a Patrióták Európáért frakció olasz EP-képviselője szerint épp az Európai Bizottság jelenlegi vezetése erodálja a demokráciát a döntéseivel. Ceccardi szerint épp Von der Leyen az, aki elvesztette a választók bizalmát:
„Micsoda szemtelenség, Ursula! Volt bátorságod azzal vádolni az indítvány beterjesztőit, hogy összeesküvést szőnek? (…) Ha valaki elvesztette a választók bizalmát, az te vagy”
fogalmazott, majd azt üzente von der Leyennek:
„Te és a Bizottságod felülről kényszerítettétek ki a Green Deal-t, a vakcinákat, a fegyverszállításokat, a nemzetközi szerződéseket, anélkül, hogy valaha is beavattátok volna a népeket vagy az európai parlamenti képviselőiket”
Sarah Knafo, a Szuverén Nemzetek Európája frakció képviselője szerint Ursula von der Leyen a „rideg és számító technokráciát” képviseli, ami a jólét és demokrácia ellensége. Azzal vádolja von der Leyent, hogy „államcsínyt követ el, minden nap még több hatalmat akar kisajátítani magának”.
„Von der Leyen háborúról és békéről beszél a nemzetek helyett. Olyan kötelezettségeket vállal, olyan megállapodásokat ír alá, olyan szerződésekről tárgyal, gyakran a hátunk mögött, (…) amelyek azt sugallják, hogy a Bizottság elnöke túllépi a hatáskörét és beavatkozik a tagállamok bel- és külpolitikájába. (…) Saját külpolitikát folytatott, holott senki sem választott meg. A Bizottságnak csak egy egyszerű titkárságnak kellene lennie, amely a tagállamok döntéseinek végrehajtásáért felelős. (…) Ehelyett annyira a törvények felett állónak hiszi magát, hogy megtagadja annak a bírósági ítéletnek a teljesítését, ami kötelezi, hogy hozza nyilvánosságra, milyen feltételekkel tárgyal le egy 14 milliárd eurós szerződést a COVID-válság idején”
fogalmazott Knafo.
A vita kedden és szerdán is folytatódik, szavazás csütörtökön lesz.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: X
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
