Közösség tagja elleni erőszak miatt ítélt egy 7 évvel ezelőtti Becsület Napján történt eset miatt felfüggesztett börtönre egy személyt a Fővárosi Törvényszék.
Az ügyben pótmagánvádra járt el a bíróság, a vádindítvány 2021-ben érkezett a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságra. A pótmagánvádló két személlyel szemben kérte a bírósági eljárás lefolytatását: egyiküket közösség tagja elleni erőszakkal, a másikat mint e cselekmény bűnsegédjét vádolta meg.
Az eljárás adatai szerint a vádlottak társaságukkal 2019. február 9-én egy Becsület Napja elnevezésű rendezvény után felfigyeltek a sértetti – általuk „antifasisztának” nevezett – csoportra, akiknél zászlók, transzparensek, kitűzők voltak. Az elsőrendű vádlott két másik személlyel megtámadta a sértetti csoportot, zászlóikat elvette. A bántalmazás során az egyik megtámadott 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
Az eljárás során nem volt megállapítható, hogy másodrendű vádlott bármilyen módon bíztatta, bátorította, segítette volna a cselekmény elkövetését. A vádlottak és társaik a zászlókkal fényképet készítettek, azt pedig egy internetes oldalon közzétették.
A kerületi bíróság 2025-ben az elsőrendű vádlottat közösség tagja elleni erőszak miatt 1 év – 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönre ítélte, míg a másodrendűt az ellene emelt vád alól felmentette. Az ügy fellebbezések folytán került másodfokon a Fővárosi Törvényszékre, ahol június 19-én az elsőrendű vádlott büntetését és a másodrendű felmentését helybenhagyták, s így a döntés jogerőre emelkedett – közölte a törvényszék sajtóosztálya.
A Magyar Helsinki Bizottság az eset kapcsán szerdán arra hívta fel a figyelmet közleményében, hogy azért volt szükség pótmagánvádas eljárásra a Magyar Helsinki Bizottság segítségével, mert az ügyészség nem emelt vádat az ügyben.
„Az ügy jelentősége túlmutat önmagán: kiderül belőle, milyen súlyos következményekkel járhat, ha az állam nem lép fel kellő határozottsággal az előítéletes indítékú erőszakkal szemben”
– írták.
„Az ítélet komoly figyelemfelhívás a rendőrségnek és az ügyészségnek, hogy végezzen alapos munkát a nyomozások során, különösen az emberi méltóságot sértő bűncselekmények esetében, és védje meg a sértetteket” – mondta Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a szervezet közleménye szerint.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
