Az agresszió célja az, hogy Lengyelországot mintegy gyarmati országnak kezeljék, mely alkotmánya felett még magasabb rendű jogi aktusok állnak, ezeket pedig a lengyel állampolgárok által meg nem választott szervek hozták meg – érvelt Zbigniew Ziobro lengyel miniszter.
Zbigniew Ziobro.
Szembeszállt az uniós szervek fokozódó jogi agressziójával a lengyel alkotmánybíróság, amikor az uniós jog és a lengyel alkotmány viszonyáról megállapította, hogy az utóbbi a legmagasabb jogi aktus Lengyelországban – jelentette ki pénteken Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter.
Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártot képviseli a lengyel kormányban, a varsói alkotmánybíróság előző napi döntését kommentálta sajtóértekezletén. A taláros testület úgy találta: összeegyeztethetetlenek a lengyel alkotmánnyal az uniós alapszerződések egyes előírásai, illetve az, ahogyan ezeket az Európai Unió Bírósága értelmezi.
Az alkotmánybíróság „sem kevesebbet, sem többet nem állapított meg annál a ténynél, hogy az alkotmány – nem pedig a nemzetközi szerződések vagy alapszerződések – számít a legmagasabb rangú jogi aktusnak Lengyelországban” – értelmezte az ítéletet Ziobro.
A döntés szerinte nagyon fontos „a Berlin, valamint más európai fővárosok által támogatott uniós szervek növekedő jogi agressziója” fényében. Ezen agresszió célja az, hogy Lengyelországot mintegy gyarmati országnak kezeljék, mely alkotmánya felett még magasabb rendű jogi aktusok állnak, ezeket pedig a lengyel állampolgárok által meg nem választott szervek hozták meg – érvelt Ziobro.
Képmutatással és cinizmussal vádolta meg a lengyel ellenzéket, nevezetesen a fő ellenzéki pártot, a Polgári Platformot irányító Donald Tusk volt kormányfőt. Bírálta, hogy jelenleg az uniós alapszerződések elsőbbségét hangoztatják, miközben nemrégen még a kormányellenes tüntetések jelképeként éppen a lengyel alaptörvényt használták.
Az ellenzéki többségű lengyel parlamenti felsőház, a szenátus pénteken megszavazta a Lengyelország EU-tagságáról szóló határozatot, melyben a lengyel alkotmány alapelveit, valamint az állami érdeket sértőnek minősítették a csütörtöki alkotmánybírósági döntést. A szenátorok aggodalmukat fejezték ki, hogy az ítélet „jogi értelemben előrejelzi Lengyelország kilépését az EU-ból”.
A határozat mellett a száz fős szenátusban 51 honatya szavazott, 47-en ellenezték ezt, ketten nem voltak jelen.
Az alkotmánybíróság csütörtökön azt követően döntött, hogy Mateusz Morawiecki kormányfő márciusi indítványára megvizsgálta az uniós jog és a lengyel alkotmány elsőbbségének kérdését.
Morawiecki csütörtök éjjeli Facebook-bejegyzésében megírta: az ítélet megerősítette azt, ami „betű szerint levezethető a lengyel alkotmányból”. Rámutatott: hasonló következtetésre jutottak az utóbbi években több uniós tagállam alkotmánybíróságai is.
Aláhúzta: Lengyelország helye az európai nemzetek családjában van és lesz, de megengedhetetlen, hogy „másodrangú államként” kezeljék. „A tisztelet közösségét akarjuk, nem pedig az egyenlők és egyenlőbbek társaságát” – fogalmazott. „Ez a mi közösségünk, a mi uniónk is, az ilyen EU-t akarjuk, az ilyen EU-t fogjuk továbbá is formálni” – olvasható Morawiecki bejegyzésében.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
