Bíró Lajos neve közismert a magyar őstörténet kutatók között. Könyvei nagy népszerűségnek örvendenek. Idén karácsonykor (2017) egy vadonatúj könyv érkezik, ami a magyar ősmese világát tárja fel.
Vámos Ferenc írta, hogy „a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.
Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, „szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, az ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs táltosainak túlvilági úti élményei szolgálhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek…
Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban lévő Fények – és lelkek – kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére.
Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé – a magyar a teljesség, az Egy nyelve.
„A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja – ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba…
*
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat… Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!”
*
TARTALOM:
ELŐSZÓ
• Az Örök Ifjúság vize;
• Köles;
• Kígyóbőrű Kámán Sára: Világszépasszonya;
• A táltos kanca és a libapásztorlány;
• Ambrus királyfi;
• A Zöld királyfi;
• A Nap fája;
• Az aranytollú madár;
• Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat;
• Lajos;
• Szépmező Szárnya;
• A háromágú tölgyfa tündére;
• Szép Miklós;
• Világszép Sárkány Rózsa;
• Hamupipőke királyfi;
• Világszép Nádszál kisasszony;
• Vas Laci;
• Fehérlófia;
• Szegfűhajú János;
• A repülő kastély;
• Az égig érő fa;
Rövid magyarázatok a mesékhez:
– Az örök Ifjúság vize: (Merényi László – Dunamelléki eredeti népmesék I.)
– Köles: (Kálmány Lajos – Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
– Kígyóbőrű Kámán Sára, Világszépasszonya: (Kálmány Lajos: Hagyományok I-II. Vác, 1914.)
– A táltos kanca és a libapásztorlány: (Csíkszentdomokosi Albert András meséje. Tőle gyűjtötte Belatini Braun Olga 1943-ban)
– Ambrus királyfi: (Erdélyi János… Átdolgozta Benedek Elek)
– A Zöld királyfi: (Pap Gyula… Átdolgozta Benedek Elek)
– A Nap fája: (A táltost segítik az állatok és ő segíti őket…)
– Az aranytollú madár: (Benedek Elek… Székelyföldi gyűjtés)
– Borsszemvitéz és Szép Júlia, ki erdőt zöldít és mezőt virágoztat: (A hős neve a rendkívüli mitikus erejére is utal…)
– Lajos (Udvarhelyi mese Kolumbán István gyűjtéséből)
– Szépmező Szárnya: (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
– A háromágú tölgyfa tündére (Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék)
– Szép Miklós: (Merényi László… Átdolgozta Benedek Elek)
– Világszép Sárkány Rózsa: (Merényi László nyomán… Benedek Elek gyűjteményéből)
– Hamupipőke királyfi: (Merényi László… Benedek Elek)
– Világszép Nádszál kisasszony: (Merényi László…)
– Vas Laci: (Majláth János, 1825 – Benedek Elek feldolgozásában)
– Fehérlófia: (Arany László gyűjtéséből)
– Szegfűhajú János: (Erdélyi magyar mese a Zöld Vitéz és a Virág Péter című kötetből, Bp. 1985.)
– A repülő kastély: (Tölgyfa vitéz. A Dél-Dunántúl népmeséi. Bp. 1989.)
– Az égig érő fa: (Benedek Elek: Székely mesemondó)
*
JEGYZETEK
*
RENDELHETŐ!
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
