Bírják a hőséget a gólyák? A szakemberek szerint jobban, mint hinnénk Kuklis Katalin2026. 08. 02., v – 17:27
A tartós hőhullámok idején sokan attól tartanak, hogy a tűző napon fészkelő fehér gólyák nem tudják elviselni a forróságot. A természetvédők szerint azonban a madarak kiválóan alkalmazkodtak a meleghez, ezért a jó szándékú emberi segítség sokszor többet árthat, mint használ.
Az extrém nyári hőség nemcsak az embereket, hanem a szabadban élő állatokat is próbára teszi. Sokan ilyenkor aggódva figyelik a villanyoszlopok tetején vagy kéményeken álló fehér gólyákat, amelyek látszólag árnyék nélkül, a tűző napon töltik napjaikat. A Magyar Madártani Egyesület szakemberei szerint azonban nincs ok pánikra.
A fehér gólyák természetes élőhelyükön is gyakran élnek rendkívül meleg területeken: jelentős állományaik költenek Spanyolországban, Portugáliában és Észak-Afrikában, a telet pedig a trópusi Afrikában töltik. Bár nem tudnak izzadni, lihegéssel hűtik magukat, világos tollazatuk visszaveri a napsugarakat, ráadásul sajátos módszerrel, a lábukra ürítve is képesek csökkenteni testhőmérsékletüket.
Augusztus elejére a legtöbb fiatal gólya már elhagyta a fészket. A szülők akár 10–20 kilométerre is elrepülnek táplálékért, és kitágult nyelőcsövükben vizet is tudnak szállítani a fiókáknak. A nyár végi mezőgazdasági munkák után bőséges a táplálék: rágcsálók, sáskák és szöcskék is könnyen elérhetők, miközben a fiatal madarak a közelgő vonulásra készülve erősítik izmaikat.
Kapcsolódó cikkünk
A madármentés fontos természetvédelmi tevékenység, amelynek célja a sérült, legyengült vagy veszélybe került madarak megsegítése és – ha lehetséges – visszajuttatása a természetbe. Az urbanizáció, az élőhelyek csökkenése, az üvegfelületek és a háziállatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több madár szorul emberi segítségre.
A csallóközi Légen (Lehnice) a hét eleje áramkimaradással kezdődött. Ezúttal azonban nem a szél, vagy egyéb természeti jelenség volt a hibás, az áramkiesést egy gólya okozta. A gólyapár a falu központjában egy dupla betonoszlopon kezdett (volna) bele a fészeképítésbe, de egyiküknek beakadt a bal lába a két betonoszlop közé és a gólya tehetetlenül vergődött a veszélyes elektromos vezetékek között.
A légi lakosok kezdeményézésére a falu vezetősége értesítette a villamos művek dolgozóit, az állami környzetvédők szakembereit, és az állatorvosi szolgálatot is. A nap hőse Medvácz Erik, a közeli Malkia park munkatársa lett, aki hivatásos állatmentőként kiszabadította a megrémült gólyát. Az áramszolgáltatás hamarosan helyreállt, és a gólya pedig a szakemberek kezében lábadozik.
Ha sérült madarat találunk, a legjobb lépés, ha kapcsolatba lépünk egy szakértő szervezettel, amely megfelelő tapasztalattal és felszereléssel rendelkezik. Szlovákiában több szervezet is foglalkozik madármentéssel és természetvédelemmel – itt egy részletes lista hazai mentőállomásokról elérhetőségekkel.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Madártani Egyesület a túzokot jelölte meg az év madarának, ezzel hívja fel a figyelmet arra, hogy odafigyeléssel a nálunk kihalással fenyegetett fajok is megmenthetők.
A túzok Európa legnehezebb repülő madárfaja, s egyben az egészséges mezőgazdasági táj szimbóluma. Nemrég még közvetlenül a kihalás veszélye fenyegette, a célzott természetvédelmi tevékenységek azonban a túzok esetében megmutatták, hogy a kritikusan veszélyeztetett fajok is megmenthetők. Ezért joggal lett 2026 madara – írja a Szlovák Madártani Egyesület közleményében.
Még száz évvel ezelőtt több mint 2000 egyed élt Szlovákia déli részén, állománya azonban a mezőgazdaság megerősödése, a mezsgyék és ugarok felszántása, az orvvadászat, valamint az elektromos vezetékek építése (és az ezeknek ütköző túzokok pusztulása) következtében annyira lecsökkent, hogy 2005–2013 között Szlovákiában csak rendszertelenül, nem minden évben költött. A Csallóközből a túzokok teljesen eltűntek, és az említett években már csak Ausztria–Szlovákia–Magyarország hármas határán maradtak fenn – az ún. Ürgemezőn (Sysľovské polia).
Ausztria példáját követve 2023-tól Szlovákiában is sikerül jelentős kiterjedésű túzokélőhelyeket helyreállítani. Ennek köszönhetően 2025-ben nálunk 10 tojó költött – ez a legtöbb az elmúlt negyedszázadban. A téli időszakban pedig, amikor az osztrák, nyugat-magyarországi és szlovákiai állományokból százszámra érkeznek túzokok az Ürgemezőre, a megfigyelt egyedszám meghaladta a 600-at, ami az elmúlt fél évszázad legmagasabb értéke.
Kapcsolódó cikkünk
A faj, amelyet a kipusztulás fenyegetett Szlovákiában, főnixmadárként tért vissza – olvasható a Szlovák Madártani Társaság (SOS/BirdLife Slovensko) közösségi oldalán.
A 2025-ös költési szezon eredményei minden várakozást felülmúltak: a természetvédők 38 territóriumot és 36 költőpárt regisztráltak, ami az elmúlt huszonöt év legmagasabb értéke. A szalakóta állománya immár ötödik éve folyamatosan növekszik, ami meglepő fordulat egy olyan faj esetében, amely évtizedeken át a kihalás szélén állt.
A mesterséges odúk szerepe a visszatelepülésben
A populáció növekedésének egyik kulcsfontosságú tényezője a mesterséges odúk kihelyezése. Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, Szlovákiában is célzottan telepítik ezeket a költőládákat olyan élőhelyekre, ahol a legeltetésnek köszönhetően bőséges a táplálék, ám hiányoznak a természetes költőhelyek.
Az utóbbi évtizedekben több száz odú került kihelyezésre a Kelet-szlovákiai-síkságon. Csak az elmúlt öt évben több mint 200 új odú készült el, és tavaly további 70-et helyeztek ki elektromos vezetékek oszlopaira. A friss megfigyelések szerint a szalakóták egyértelműen előnyben részesítik ezeket a magaslati költőhelyeket, mivel jobb kilátást és nagyobb védelmet biztosítanak a ragadozókkal szemben.
Északi terjeszkedés és új költőhelyek
A szalakóta állománya Délkelet-Szlovákiában már öt éve növekszik, de a költés eddig jellemzően a Latorcától délre koncentrálódott. 2025-ben azonban három új territórium is megjelent a folyótól északra, melyek közül kettőben sikeres költést is észleltek.
A szalakóta hosszú távú fennmaradása szorosan összefügg a mezőgazdasági területek kezelésével. A legeltetéses állattartás – bár gyakran nem a legjövedelmezőbb gazdálkodási forma – kiemelt jelentőségű a biodiverzitás megőrzésében. Jövője azonban nagymértékben függ az állami támogatásoktól és a földhasználati szabályozástól.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szalakótapárt figyeltek meg ornitológusok Bodrogköz sztyeppéin, a Tőketerebesi és Nagymihályi járások területén. A szalakóta azon kevés vonuló madárfajok egyike, amely csak április végén tér vissza afrikai telelőhelyéről Szlovákiába – számolt be róla a Szlovák Madártani Társaság (SOS) /BirdLife Slovensko a közösségi oldalán.
A szalakótát 2025-ben az év madarává választották. Több mint tíz éven át helyileg kihaltnak vélték, ám 2020-ban újra megjelent. Jellegzetesen élénk kék színű madár, méretre körülbelül varjú nagyságú, szárnyfesztávolsága 66–73 cm. Feje, nyaka és hasa ragyogó türkizkék, háta gesztenyebarna. Népies elnevezése „kék varjú” is volt, részben rikácsoló hangja miatt.
Bucz Veronika a komáromi Duna Menti Múzeum ornitológusá a regionális komaromedia.sk hírportálnak elárulta, hogy az utolsó pár 2010-ben a komáromi járásban, Gyalla környékén fészkelt. A következő évben ez a pár már nem jött vissza, érdekességük, hogy pár egyik tagja magyarországi volt, a másik szlovákiai. Az ornitológus elárulta azt is, hogy gömöri és kelet-szlovákiai területek kedvezőbbek szalakóták, s mivel ott újra van legeltetés.
A BirdLife szerint a szalakóta a szlovák sztyeppék természetvédelmének zászlóshajója. A madarat főként a legeltetés visszaszorulása és az intenzív mezőgazdasági művelés szorította ki az alföldekről. Délkelet-Szlovákiában az ornitológusok évek óta mesterséges odúkat helyeztek ki a madaraknak, a 2024-es szezonban 29 fészket foglaltak el. Szlovákia jelenleg az egyetlen európai ország, ahol a helyileg kihaltnak vélt szalakóta visszatért fészkelni a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. A 2025-ös költési szezonban 60 új odú áll majd a szalakóták rendelkezésére, a következő évben pedig további 50.
„A szalakóták természetes módon harkályok által vájt faodvakban fészkelnek, ezekből azonban egyre kevesebb van a mezőgazdasági területeken”
– közölte az SOS.
Bucz Veronika szerint várható, hogy komáromi járásban is újra megjelennek ezek a madarak. A Nagyléli szigeten kihelyezték a bódékat, a legeltetés folyamatos, így visszatérhetnek a madarak.
(TASR, komarnoviny.sk)
Ha szereted a Vasárnap történeteit, riportjait és életmód-cikkeit, iratkozz fel hírlevelünkre itt, és hetente elküldjük a legjobb olvasnivalókat.
A természetvédők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a gólyák etetése nem jó megoldás. Az emberhez szokott madarak később nagyobb veszélynek lehetnek kitéve, és a fölösleges súlygyarapodás a hosszú vonulás során is hátrányt jelenthet. A kisebb énekesmadarak számára nyáron kihelyezett itatók hasznosak lehetnek, a gólyák azonban általában önállóan is képesek megoldani víz- és táplálékszükségletüket.
Kivételt jelenthetnek azok a már régóta használt, rendszeresen feltöltött itatók, amelyekhez a gólyák hozzászoktak. Ezeknél fontos a víz gyakori cseréje, a tisztán tartás, valamint néhány ág elhelyezése a vízben, hogy a beleeső rovarok és kisebb madarak is biztonságosan kijuthassanak.
A szakemberek szerint a leghasznosabb segítség nem az etetés, hanem az, ha bejelentjük az újonnan épült fészkeket, illetve a sérült vagy áramütést szenvedett gólyákat a természetvédelmi szervezeteknek. A gólyák hosszú távú fennmaradását ugyanis elsősorban nem az alkalmi gondoskodás, hanem a megfelelő élőhelyek megőrzése biztosítja.
Kapcsolódó cikkünk
Az ausztriai Marchegg városában található gólyatelep Európa egyik legkülönlegesebb madárélőhelye, amely minden évben természetkedvelők és madármegfigyelők sokaságát vonzza.
A Pozsonytól alig félórányi távolságra a Morva folyó árterében elterülő ligeterdők ideális fészkelőhelyet biztosítanak a fehér gólyák számára, és ami igazán egyedivé teszi ezt a helyet: itt nemcsak a kastélytetőn vagy kéményeken, hanem fákon is tömegesen fészkelnek gólyák.
Ez a jelenség különösen ritka Közép-Európában, hiszen a fehér gólyák (fehér gólya) általában emberi építményekhez kötődnek. Marcheggben azonban a természetes ártéri erdő megőrzése lehetővé tette, hogy a madarak megtartsák eredeti fészkelési szokásaikat. A magas nyárfák koronájában akár több tucat fészek is sorakozik egymás közelében, különleges látványt nyújtva a látogatóknak.
A telep másik különlegessége, hogy modern technológia segítségével bárki bepillantást nyerhet a gólyák mindennapjaiba. Élő webkamerák közvetítik a fészkek életét, különösen a Marcheggi kastély kéményein található gólyafészkekből. Ezek a kamerák lehetővé teszik, hogy valós időben figyeljük meg a költést, a fiókák nevelését, vagy akár a szülők érkezését-távozását — mindezt anélkül, hogy megzavarnánk az állatokat. Egy bejelentkezéssel nagyjából 5 perc áll rendelkezésünkre, hogy bekukkantsunk a fészekbe, illetve megtekintsük a kilátást, amely a fészek környékéről befogadható. Májustól pedig különösen érdemes lesben állni, hiszen a hónap folyamán kelnek ki a kis utódok. Link a webkamerára itt elérhető.
A Marcheggben található gólyatelep tehát egyszerre kínál autentikus természeti élményt és digitális betekintést egy különleges madárfaj életébe. Legyen szó személyes látogatásról vagy online megfigyelésről, ez a hely kivételes lehetőséget nyújt arra, hogy közelebb kerüljünk a gólyák világához.
Kapcsolódó cikkünk
A madármentés fontos természetvédelmi tevékenység, amelynek célja a sérült, legyengült vagy veszélybe került madarak megsegítése és – ha lehetséges – visszajuttatása a természetbe. Az urbanizáció, az élőhelyek csökkenése, az üvegfelületek és a háziállatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre több madár szorul emberi segítségre.
A csallóközi Légen (Lehnice) a hét eleje áramkimaradással kezdődött. Ezúttal azonban nem a szél, vagy egyéb természeti jelenség volt a hibás, az áramkiesést egy gólya okozta. A gólyapár a falu központjában egy dupla betonoszlopon kezdett (volna) bele a fészeképítésbe, de egyiküknek beakadt a bal lába a két betonoszlop közé és a gólya tehetetlenül vergődött a veszélyes elektromos vezetékek között.
A légi lakosok kezdeményézésére a falu vezetősége értesítette a villamos művek dolgozóit, az állami környzetvédők szakembereit, és az állatorvosi szolgálatot is. A nap hőse Medvácz Erik, a közeli Malkia park munkatársa lett, aki hivatásos állatmentőként kiszabadította a megrémült gólyát. Az áramszolgáltatás hamarosan helyreállt, és a gólya pedig a szakemberek kezében lábadozik.
Ha sérült madarat találunk, a legjobb lépés, ha kapcsolatba lépünk egy szakértő szervezettel, amely megfelelő tapasztalattal és felszereléssel rendelkezik. Szlovákiában több szervezet is foglalkozik madármentéssel és természetvédelemmel – itt egy részletes lista hazai mentőállomásokról elérhetőségekkel.
Kapcsolódó cikkünk
A Szlovák Madártani Egyesület a túzokot jelölte meg az év madarának, ezzel hívja fel a figyelmet arra, hogy odafigyeléssel a nálunk kihalással fenyegetett fajok is megmenthetők.
A túzok Európa legnehezebb repülő madárfaja, s egyben az egészséges mezőgazdasági táj szimbóluma. Nemrég még közvetlenül a kihalás veszélye fenyegette, a célzott természetvédelmi tevékenységek azonban a túzok esetében megmutatták, hogy a kritikusan veszélyeztetett fajok is megmenthetők. Ezért joggal lett 2026 madara – írja a Szlovák Madártani Egyesület közleményében.
Még száz évvel ezelőtt több mint 2000 egyed élt Szlovákia déli részén, állománya azonban a mezőgazdaság megerősödése, a mezsgyék és ugarok felszántása, az orvvadászat, valamint az elektromos vezetékek építése (és az ezeknek ütköző túzokok pusztulása) következtében annyira lecsökkent, hogy 2005–2013 között Szlovákiában csak rendszertelenül, nem minden évben költött. A Csallóközből a túzokok teljesen eltűntek, és az említett években már csak Ausztria–Szlovákia–Magyarország hármas határán maradtak fenn – az ún. Ürgemezőn (Sysľovské polia).
Ausztria példáját követve 2023-tól Szlovákiában is sikerül jelentős kiterjedésű túzokélőhelyeket helyreállítani. Ennek köszönhetően 2025-ben nálunk 10 tojó költött – ez a legtöbb az elmúlt negyedszázadban. A téli időszakban pedig, amikor az osztrák, nyugat-magyarországi és szlovákiai állományokból százszámra érkeznek túzokok az Ürgemezőre, a megfigyelt egyedszám meghaladta a 600-at, ami az elmúlt fél évszázad legmagasabb értéke.
Kapcsolódó cikkünk
A faj, amelyet a kipusztulás fenyegetett Szlovákiában, főnixmadárként tért vissza – olvasható a Szlovák Madártani Társaság (SOS/BirdLife Slovensko) közösségi oldalán.
A 2025-ös költési szezon eredményei minden várakozást felülmúltak: a természetvédők 38 territóriumot és 36 költőpárt regisztráltak, ami az elmúlt huszonöt év legmagasabb értéke. A szalakóta állománya immár ötödik éve folyamatosan növekszik, ami meglepő fordulat egy olyan faj esetében, amely évtizedeken át a kihalás szélén állt.
A mesterséges odúk szerepe a visszatelepülésben
A populáció növekedésének egyik kulcsfontosságú tényezője a mesterséges odúk kihelyezése. Hasonlóan a magyarországi gyakorlathoz, Szlovákiában is célzottan telepítik ezeket a költőládákat olyan élőhelyekre, ahol a legeltetésnek köszönhetően bőséges a táplálék, ám hiányoznak a természetes költőhelyek.
Az utóbbi évtizedekben több száz odú került kihelyezésre a Kelet-szlovákiai-síkságon. Csak az elmúlt öt évben több mint 200 új odú készült el, és tavaly további 70-et helyeztek ki elektromos vezetékek oszlopaira. A friss megfigyelések szerint a szalakóták egyértelműen előnyben részesítik ezeket a magaslati költőhelyeket, mivel jobb kilátást és nagyobb védelmet biztosítanak a ragadozókkal szemben.
Északi terjeszkedés és új költőhelyek
A szalakóta állománya Délkelet-Szlovákiában már öt éve növekszik, de a költés eddig jellemzően a Latorcától délre koncentrálódott. 2025-ben azonban három új territórium is megjelent a folyótól északra, melyek közül kettőben sikeres költést is észleltek.
A szalakóta hosszú távú fennmaradása szorosan összefügg a mezőgazdasági területek kezelésével. A legeltetéses állattartás – bár gyakran nem a legjövedelmezőbb gazdálkodási forma – kiemelt jelentőségű a biodiverzitás megőrzésében. Jövője azonban nagymértékben függ az állami támogatásoktól és a földhasználati szabályozástól.
Kapcsolódó cikkünk
Egy szalakótapárt figyeltek meg ornitológusok Bodrogköz sztyeppéin, a Tőketerebesi és Nagymihályi járások területén. A szalakóta azon kevés vonuló madárfajok egyike, amely csak április végén tér vissza afrikai telelőhelyéről Szlovákiába – számolt be róla a Szlovák Madártani Társaság (SOS) /BirdLife Slovensko a közösségi oldalán.
A szalakótát 2025-ben az év madarává választották. Több mint tíz éven át helyileg kihaltnak vélték, ám 2020-ban újra megjelent. Jellegzetesen élénk kék színű madár, méretre körülbelül varjú nagyságú, szárnyfesztávolsága 66–73 cm. Feje, nyaka és hasa ragyogó türkizkék, háta gesztenyebarna. Népies elnevezése „kék varjú” is volt, részben rikácsoló hangja miatt.
Bucz Veronika a komáromi Duna Menti Múzeum ornitológusá a regionális komaromedia.sk hírportálnak elárulta, hogy az utolsó pár 2010-ben a komáromi járásban, Gyalla környékén fészkelt. A következő évben ez a pár már nem jött vissza, érdekességük, hogy pár egyik tagja magyarországi volt, a másik szlovákiai. Az ornitológus elárulta azt is, hogy gömöri és kelet-szlovákiai területek kedvezőbbek szalakóták, s mivel ott újra van legeltetés.
A BirdLife szerint a szalakóta a szlovák sztyeppék természetvédelmének zászlóshajója. A madarat főként a legeltetés visszaszorulása és az intenzív mezőgazdasági művelés szorította ki az alföldekről. Délkelet-Szlovákiában az ornitológusok évek óta mesterséges odúkat helyeztek ki a madaraknak, a 2024-es szezonban 29 fészket foglaltak el. Szlovákia jelenleg az egyetlen európai ország, ahol a helyileg kihaltnak vélt szalakóta visszatért fészkelni a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően. A 2025-ös költési szezonban 60 új odú áll majd a szalakóták rendelkezésére, a következő évben pedig további 50.
„A szalakóták természetes módon harkályok által vájt faodvakban fészkelnek, ezekből azonban egyre kevesebb van a mezőgazdasági területeken”
– közölte az SOS.
Bucz Veronika szerint várható, hogy komáromi járásban is újra megjelennek ezek a madarak. A Nagyléli szigeten kihelyezték a bódékat, a legeltetés folyamatos, így visszatérhetnek a madarak.
(TASR, komarnoviny.sk)
Ha szereted a Vasárnap történeteit, riportjait és életmód-cikkeit, iratkozz fel hírlevelünkre itt, és hetente elküldjük a legjobb olvasnivalókat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
