Nem kizárható, hogy bizonyos esetekben bioaeroszol részecskékkel, tehát kilégzéssel és beszéddel is terjedhet az új típusú koronavírus, azonban ez semmiképp sem tekinthető a vírusterjedés jelentős módjának – mondta az InfoRádiónak az ELTE TTK elméleti biológusa. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a bioaeroszolok révén történő fertőzést eddig csak kevés adat támasztja alá.
Egyértelműnek tűnik, hogy a koronavírus-megbetegedés legfőbb terjedési módja a tüsszentés, illetve köhögés alkalmával felszabaduló nagyobb légzőcseppek. Ezek viszonylag kis távolságba jutnak csak ki a szervezetből, ugyanakkor méretüknél fogva hamar, néhány másodperc elteltével kiülepednek a levegőből – ismertette Müller Viktor elméleti biológus. Ezzel magyarázható, hogy
az ismert átterjedési esetek zöme, amit a részletes hatósági „visszanyomozások” is alátámasztanak, közeli kontaktussal történt.
Ezzel szemben a kisebb méretű cseppecskék, az úgynevezett bioaeroszolok, amelyek már a beszéd során is kijuthatnak a tüdőből, illetve a légutaktól, hosszabb ideig is a levegőben maradhatnak, és bár vannak olyan ismert vírusok, amelyek ezáltal képesek terjedni – egy légúti vírus esetében ezt nehéz is teljes bizonyossággal kizárni –, azonban az új típusú koronavírus esetében biztos, hogy nem jelentős módja ez a terjedésnek – hangsúlyozta a szakember. Ugyanis, ha hosszú ideig a levegőben maradó, messzire eljutó apró cseppecskékkel terjedne a koronavírus, akkor most nem arról beszélnénk, hogy milyen szintű karanténintézkedés a hatásos, hanem
már rég lezajlott volna a járvány az egész világon, és mindenki megfertőződött volna.
Most azért került újra szóba ez a kérdés, mert az Egyesült Államok akadémiája megfogalmazott egy ajánlást, miszerint figyelni kell az aeroszolos terjedésre is, ami nem kizárható. Néhány esetnél felmerült, például egy müncheni tanulmányban, miután nem tudtak más kockázati tényezőt felderíteni, mintsem, hogy a fertőzöttel a később megbetegedett ember egy légtérben tartózkodott. Egymásnak háttal ültek, a fertőzött nem köhögött, csupán pár szót váltottak. Tehát egy-egy eset előfordulhat, amikor aeroszolos, köhögés nélküli átadódás történik, de az említett eset alkalmával is közel voltak egymáshoz – jegyezte meg az ELTE TTK elméleti biológusa, megismételve, de arra
egyértelműen nincsen jel, hogy messzire terjedve, hosszan a környezetben maradva ez egy jelentős útvonal lenne.
Müller Viktor szerint ettől függetlenül mindent meg kell tenni, hogy a kisebb kockázatokat is kiküszöböljük, ezért is ajánlott a rendszeres szellőztetés.
A szakember kérdésre válaszolva kitért rá: azt, hogy a koronavírus különböző törzsei eltérő módon terjedhetnek, illetve másképp hathatnak az emberi szervezetre, csak hosszabb távon lehet biztosan megállapítani. Jelenleg viszont nincs arra bizonyíték, hogy lényeges különbség lenne közöttük. Hogy a vírusok genetikája folyamatosan változik, és
hogy egy növekvő járvány során egyre többféle változata megjelenik, az törvényszerű, de ebből nem következik az, hogy klinikai szempontból jelentős különbségek lennének közöttük
– fogalmazott. Szakemberek szerint viszont eltérés az átvitel módjában nagyon ritkán fordul elő, miután ez egy alapvető tulajdonsága a vírusnak, ami pedig nem szokott megváltozni.
Müller Viktor a koronavírus magyarországi terjedésével és annak ütemével kapcsolatban azt monda, „nagyon nehéz távolabbi jóslásokat tenni”. Folyamatosan monitorozni kell a helyzetet, hogy annak megfelelően lehessen rugalmasan alakítani az intézkedési szintet, megakadályozva azt, hogy a járványgörbe túl gyorsan csengjen le. A véletlenszerű, széles körű tesztelés nélkül azonban az újonnan megismert esetek száma nem megbízható mértéke annak, hogy valójában hány fertőzött van, amit a hivatalos tájékoztatókon is teljesen transzparensen közölnek – tette hozzá. A biológus szerint így inkább
a halálozások száma az, ami jobban leköveti a járvány tényleges alakulását, de ez a fertőzéstől számítva csak körülbelül három hét késleltetéssel érezteti a hatását.
Ha nem lenne semmilyen karanténintézkedés, akkor megbízhatóan meg lehetne jósolni, hogy 2-3 hónap alatt lezajlana a járvány, ebben az esetben azonban
a lakosság zöme megfertőződne, arányaiban kevesen, de szám szerint sokan meghalnának, utána pedig vélhetően a járvány is véget érne,
hiszen az immunitás tekintetében – az egyéb koronavírusokra alapozva – elmondható, hogy aki egyszer átesett raja, az néhány évre védettséget élvez. Egy ilyen forgatókönyv esetében azonban nem lenne elkerülhető az egészségügyi rendszer túlterhelődése, ami szintén hozzájárulna a halálesetek számának emelkedéséhez – fűzte hozzá.
Ám, ha intézkedéseket hoznak a döntéshozók, akkor a járvány hatását menet közben lehet monitorozni, megfigyelni, és annak fényében, ha nem sikerült kellőképp lassítani, további szigorítások léphetek életbe – természetesen figyelembe véve azt is, hogy mi a társadalom tűrőképessége, miután ez nemcsak egy járványtani kérdés – vélekedett.
Védőoltás azonban bizonyos, hogy még legalább egy évig nem lesz
– mondta Müller Viktor, aki szerint minimum ennyi időre lesz szükség, hogy a legkorábbi és leggyorsabb fejlesztések eljussanak oda, ha működni fognak, hogy kiderüljön: hasznosak és hatékonyak. De miután rengeteg szálon folynak a kutatások, joggal bízhatunk abban, hogy ez nem fog jelentősen kitolódni, és valamelyik működni fog – tette hozzá az elméleti biológus.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
