A Pápai Életvédő Akadémia szervezésében február 12. és 13. között a római Augustinianum Konferenciaközpont adott helyet a Human – Meanings and challenges (Emberi – Jelentések és kihívások) című műhelynek. Rajka Mária beszámolóját olvashatják.
Az akadémiát 1994-ben II. János Pál pápa alapította. Céljaként kitűzve, hogy megvédje az emberiséget az abortusztól és eutanáziától.
Az akadémia szervezésében február 12–13-án Rómában tartott rendezvényen különböző országok képviseletében európai, amerikai és ázsiai előadók is jelen voltak, akik az emberi mivolt kérdését járták körül annak modern kontextusában, a mesterséges intelligencia, a gazdasági tényezők, a genetika és neurológia legújabb kutatásainak fényében.
Ferenc pápa fogadta az akadémia tagjait és a meghívott előadókat. Beszédében üdvözölte a műhely témáját, kiemelve annak fontosságát, és többek között felhívta a figyelmet arra, hogy az embernek felelősséggel kell gyakorolnia kreativitását, amelyben azt érezheti, hogy ő a főszereplője az istenihez hasonló teremtési folyamatnak.
A tudományos ülések nyitásaként Vincenzo Paglia, a Pápai Életvédő Akadémia elnöke mondott beszédet. Dávid Istenhez idézett kérdését tette fel: „Mi az ember?”, utalva ugyanakkor a Pápai Biblikus Bizottság által kiadott azonos című kiadványra is, és kiemelte, hogy a tudomány kihívás elé állította az eredeti emberi mivolt jelentését. Arról beszélt, hogy a témát csak interdiszciplinárisan lehet megközelíteni.
Őt követte William Desmond filozófus, aki kitért arra, hogy a világ objektivizálódásában az érték és az értelem szubjektívvé válik.
Három plenáris ülés következett, amelyek keretében a tudomány és kutatás elismert személyiségei fejtették ki nézőpontjaikat.
Február 12-én Az emberi lény a techno-tudományos korszakban. Multidiszciplináris forgatókönyvek című ülés keretében Jim Al-Khalili brit fizikus a mesterséges intelligenciáról beszélt, annak jelenlegi képességeiről (kreativitás, intuíció), ugyanakkor arról is, ami hiányzik belőle – ilyen az érték és az erkölcs. Fernando Chomali Garib chilei püspök saját evangelizációs munkáját mutatta be, amelynek részeként börtönben fogva tartott embereknek beszél a művészetről, vagy fiataloknak a szexuális felelősségről. Mariana Mazzucato közgazdász professzor előadásában kiemelte, hogy a közjó közgazdaságtanát annak érdekében kell irányítani, hogy a piaci tényezők kijavításával a kollektív célokat lehessen kialakítani. Zárszóként Cynthia Fleury francia filozófus a méltóságról beszélt, azokra a körülményekre is kitérve, amelyek révén a gondozók, a közkórházakban dolgozók munkájának módja méltatlanná válik.
A második plenáris ülést megelőzően, február 13-án reggel Karikó Katalin, az akadémia nemrég kinevezett tagjának online üdvözletét hallhatták a jelenlévők, majd Chris Gastmans belgiumi bioetika tanár vezette az Emberi felelősség című ülésszakot. Olaf Blanke svéd idegmérnök felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi neurotechnológiai kihívások tükrében az etikát, a kísérleti neuroetikát meg kell erősíteni. Carter Snead filozófus kiemelte, hogy objektív kritériumok szükségesek az egészség és betegség elkülönítéséhez, annak érdekében, hogy elválaszthassuk a kezelés, illetve az emberi feljavítás (transzhumanizmus) céljából végzett beavatkozásokat. Sigrid Müller teológus a keresztény nézőpontról, illetve az ember minden életkörülményben való holisztikus megközelítéséről beszélt. Folytatásként Interdiszciplináris megközelítés és a humáncentrikusság újragondolása címmel hallhatták a résztvevők Jacques Simpore és Celine Lafontaine genetikusok gondolatait. Telmo Pievani evolucionista filozófus elmondta, hogy az ember aktívan változtatja meg a világot, mi hozzuk létre a tudományt, ehhez pedig alkalmazkodnunk is kell. H. J. Schellnhuber német légkörfizikus, klimatológus kérdésként megfogalmazta, hogy túlélhetjük-e az emberközpontúságot. A délután folyamán Maria Clara Lucchetti Bingemer Rio de Janeiro-i teológiaprofesszor az emberi test teopoetikájáról tartott előadást. Richard M. Lerner pszichológus a fejlődést ápoló kapcsolatokról beszélt. Anthony Devasia delhi hindu filozófus kozmoteandrikus nézőpontból közelítette meg az „embernek lenni” spiritualitását.
A konferencia zárásaként a Zsoltárok könyvéből vett idézetből kiindulva, Mi az emberiség? címmel zenei reflexió hangzott el az olasz Pierangelo Sequeri szerzőtől.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
