Felléphetünk-e a kínai totális ellenőrzés, a mesterséges intelligencia mélységesen antihumánus működése ellen úgy, hogy közben Európában és Amerikában kiszűrjük és ártalmatlanná tesszük a potenciális terroristákat, anélkül, hogy Mohamed követőit „kollektív megtorlás” sújtaná? Azonosíthatja-e a Big Data azokat, akik az iszlám nevében hadat üzennek kultúránknak, mindenekelőtt a vallásainknak és a civilizációnknak?
Felléphetünk-e a kínai totális ellenőrzés, a mesterséges intelligencia mélységesen antihumánus működése ellen úgy, hogy közben Európában és Amerikában kiszűrjük és ártalmatlanná tesszük a potenciális terroristákat, anélkül, hogy Mohamed követőit „kollektív megtorlás” sújtaná? Azonosíthatja-e a Big Data azokat, akik az iszlám nevében hadat üzennek kultúránknak, mindenekelőtt a vallásainknak és a civilizációnknak?
Csepeli György Ember 2.0. címmel figyelemre méltó könyvet írt a mesterséges intelligencia gazdasági és társadalmi hatásairól. A jeles szociálpszichológus munkája napjainkban két ok miatt is aktuális: mind a koronavírus járvány leküzdésében, mind pedig a nemzetközi terrorizmus elleni harcban kiemelt szerepe van vagy lehet az összekapcsolt számítógépes hálózatokra épülő mesterséges intelligenciának, amennyiben képesek vagyunk a felhalmozott, és állandóan gyarapodó információtömeg operatív alkalmazásának jogi és etikai feltételeit megteremteni.
A kiterjesztett mesterséges intelligencia máris nagy hatású eszközzé vált a politikai vezetők kezében, mely lehetővé teszi a társadalmak totális ellenőrzését. Ezt azonban a demokráciákban, különös tekintettel az egyének egészségügyi, igazságügyi és bankkártya-adatainak összekapcsolására és nyilvántartására, a törvényekre hivatkozó jogvédő szervezetek igyekeznek megakadályozni.
Kezdjük talán a koronavírus járvány első hullámával. Izraelben ekkor merült fel, hogy a CDC (Betegségellenőrző és Megelőző Központ) tartsa nyilván az igazoltan fertőzött polgárok adatait, mindenekelőtt a mobiltelefonok által szolgáltatott, ún. cella-adatokat, melyek tulajdonosuk mozgását rögzítik, és ezáltal ellenőrizze, betartják-e a kötelezően elrendelt karantént. Hasonló technikai megoldás Magyarországon is rendelkezésre áll.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) május elején bejelentette, hogy letölthető a VírusRadar nevű okostelefonos alkalmazás, amelynek tömeges használatát hasznos eszköznek tarják a járvány elleni védekezésben. A tájékoztatás szerint az alkalmazás használata kétszeresen is önkéntes alapú: már az applikáció letöltése is a felhasználó döntésén múlik, másrészt a fertőzött használó önként küldi el vonatkozó adatait a járványügyi hatóságnak.
A fő problémát itt az önkéntesség, illetve az emberi jogok védelme jelenti. Mérlegelni kell, mi a fontosabb: a járvány elleni harc, vagy a totális kontroll kiépítésének veszélye a társadalom fölött? Hiszen ha az informatikusok egyszer összekapcsolják az állampolgárokra vonatkozó adatbázisokat, a mesterséges intelligencia birtokosai, illetve az adataikat felhasználó politikusok szinte korlátlan hatalomra tehetnek szert. Mivel a vírus ellen előbb-utóbb, valószínűleg már a jövő év közepére meglesz a védőoltás, a járvány elleni védekezést kockázatos lenne a Big Datára alapozni.
Legalább ekkora a gond a terrorizmussal, pontosabban a magányos terroristákkal. Azokkal, akik „hirtelen dzsihádra” készülnek, hogy magányos és gyilkos ámokfutást hajtsanak végre. Úgy, mint az albán származású, de Ausztriában született, húsz éves Kujtim Fejzulai, aki most november negyedikén négy embert gyilkolt meg Bécsben. Meg lehetett volna-e előzni ezt a gyilkosságot a mesterséges intelligencia alkalmazásával?
Ezek között, akármennyire előítéletesnek is tűnik ez egyeseknek, első helyen az iszlámhoz való kötődés szerepel, ami Kujtim Fejzulainál adott volt, hiszen rendszeres látogatója volt két olyan, azóta bezáratott bécsi mecsetnek, ahol dzsihadista tanokat hirdettek. Figyelemre méltó még a potenciális terroristák életkora, iskolai pályafutása, társadalmi integrációjának foka, családi kapcsolatai.
Az „Iszlám Állam” bécsi harcosa, mint „Jungwiener”, havi kilencszáz euró segélyt, és kedvezményes lakást kapott Bécs városától. Nemcsak hogy nem dolgozott, de illegálisan ki akart jutni Szíriába is, hogy harcoljon a „kalifátusért”. Ezért börtönre ítélték, majd büntetésének teljes letöltése előtt szabadon engedték. Vagyis tömérdek adatbázisban szerepelt, ez mégsem bizonyult elegendő oknak ahhoz, hogy szorosan megfigyeljék, illetve felügyelet alá helyezzék.
Fejzulai tudatosan színlelt, elhitette rendőrségi pártfogójával, hogy a „deradikalizációs program” az ő esetében sikeres volt.
Hiába, óriási szakadék választja el a szándékot a gyilkosságtól, amit, legalábbis addig, míg el nem követik, csak valószínűsíteni lehet. Fejzulai esetében a keresőprogramok vészjelzéseinél erősebbnek bizonyult a ragaszkodás a jogállami eljáráshoz, illetve a „politikai korrektséghez”.
Terrorizmus gyanúja esetén úgy látszik, legalábbis Európában és Amerikában, nem alkalmazható az alapelv, amit Csepeli György megfogalmaz: „A legkülönbözőbb valós idejű valós viselkedések adatainak gyűjtése, tárolása, visszakereshetősége, Big Data-módszerek segítségével történő kategorizálása, egyes személyek biometrikus úton történő azonosíthatósága mélyen sérti a szabadsághoz és a méltósághoz való egyetemes jogokat, ami ellen jelenleg a sértettek igen kicsi eséllyel képesek fellépni.”
De azt sem állíthatjuk, hogy ha terrorizmusról van szó, „szabad kezet adhatunk” a mesterséges intelligenciának. Ott van Hszincsiang, a Kínai Népköztársaság ujgurok által lakott „autonóm területe”, ahol a hatóságok orwelli rémálmot valósítottak meg, az iszlám terrorizmusra való hivatkozással.
„A totális ellenőrzés kísérleti terepe Kínában a politikailag megbízhatatlannak tartott tízmilliós, iszlám hitű ujgur kisebbség, melynek tagjait már ma különleges intenzitással figyelik, adataikat QR-kóddal rögzítik, mozgásukat, arcukat, DNS-profiljukat valós időben, valós időben, valós adatok alapján nyilvántartják” — írja Csepeli.
Felléphetünk-e a kínai totális ellenőrzés, a mesterséges intelligencia mélységesen antihumánus működése ellen úgy, hogy közben Európában és Amerikában kiszűrjük és ártalmatlanná tesszük a potenciális terroristákat, anélkül, hogy Mohamed követőit „kollektív megtorlás” sújtaná? Azonosíthatja-e a Big Data azokat, akik az iszlám nevében hadat üzennek kultúránknak, mindenekelőtt a vallásainknak és a civilizációnknak? Ez a kérdés hatékony válaszra vár, amit már nem lehet tovább halogatni.
Pelle János – Neokohn
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
