A fülzúgás zavarhat minket a pihenésben és a hétköznapi tennivalókban is, bizonyos fajtái mögött ráadásul betegségek állhatnak.
Zúgás, csengés, ciripelés, duruzsolás – aki tapasztalta már ezeket a hangokat egy csendes szobában ülve, ahol a zajok nem külső forrásból eredtek, valószínűleg fülzúgásban szenved – magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A páciensek egy részénél a tünetek idővel az életminőséget is jelentősen rontják, zavarják a nyugodt pihenést, tanulást, munkavégzést, ezért jobb mielőbb orvoshoz fordulni és kezeltetni – írja a Házipatika.com.
A fülzúgást tartós zajterhelés – munkahelyen vagy szórakozóhelyen -, de hirtelen hanghatás is kiválthatja, például egy hangos durranás. Sokszor egy felső légúti betegség, esetleg egy gyógyszer vagy a közelmúltban elszenvedett baleset, fejet vagy nyakat ért ütés állhat a háttérben. Gyakran a kevés folyadékfogyasztás vagy a sok stressz is közrejátszhat a megjelenésében. Emellett ritkán előfordulnak komoly, műtétet is igénylő okok, amelyek miatt fülzúgás kialakulhat.
A hallóidegdaganat a VIII-as agyidegen kialakuló, jóindulatú daganat, mely fokozatosan, évek alatt növekedve először kitölti a belső hallójáratot (az itt futó ereket és idegrostokat nyomhatja), majd a kisagy felé türemkedik tovább. Idővel a környező ideggyökökre és agyterületekre is nyomást gyakorol, így előrehaladott esetben járásbizonytalanságot vagy nyelészavart okozhat. Dr. Fülöp Györgyi szerint az érintettek többsége már a betegséget elsőként jelző tünetekkel – egyoldali fülzúgás és halláscsökkenés, szédülés- orvoshoz fordul, ezért ritkán jutnak el a késői stádiumig. Kisebb daganatok esetén, illetve ha a beteg általános állapota, kora miatt nem javasolt a műtét, a tünetek megfigyelése és MR-rel végzett kontrollvizsgálatok is elegendőek lehetnek. Ha a daganat növekedni kezd, hagyományos idegsebészeti, illetve lehetőség szerint sugársebészeti (gammakéses) beavatkozást kell elvégezni. Bizonyos esetben pedig mindkét módszerre szükség lehet.
A betegség lényege, hogy a középfülben található, legbelső hallócsont, a kengyel talpa becsontosodik a csiga bejáratába, amely így nem tudja megfelelően továbbítani a rezgéseket a csiga folyadékterébe, emiatt halláscsökkenés jelentkezik, amihez társulhat fülzúgás is. A betegség első tünetei rendszerint a hallás romlása, fülzúgás és esetenként szédülés. Akár egy- vagy kétoldali halláscsökkenés is jelentkezhet, mely mivel fokozatosan, évek alatt alakul ki, nem feltétlenül tűnik fel rögtön a betegnek.
Az otoszklerózis által okozott halláscsökkenést műtéttel lehet kezelni. A finom mozdulatokat igénylő műtét során eltávolítják a rögzült kengyelt, és a hallócsont-láncolatot protézissel egészíthetik ki. Így ismét helyreáll a hangvezető rendszer működése.
A fülzúgás hátterében megbúvó komolyabb betegségek mellett egy viszonylag egyszerűen kezelhető probléma is okozhat ilyen panaszt: a fülzsírdugó. Alkati kérdés is lehet, van, akinél eleve több fülzsír termelődik, illetve számos egyéb tényező miatt is megnőhet a mennyisége. Emellett a helytelen fültisztítás miatt is lehet, hogy egyeseknél visszatérő panaszt okoz a fülzsír felhalmozódása, a fülzsírdugó kialakulása. Sokan erről már csak akkor szereznek tudomást, ha idővel felhalmozódik és kellemetlen viszketést, füldugulást, halláscsökkenést, hallójárati gyulladást vagy fülzúgást okoz.
Amennyiben például halláscsökkenést, füldugulást, fülzúgást tapasztal, ne próbálja meg egyedül, házi praktikával kezelni, mert ez gyakran csak tetézi a problémát! Fül-orr-gégészeti rendelőben pár perces, fájdalommentes beavatkozással, szakember segítségével szabadulhat meg a fülzsírdugótól.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
