Ötvenhárom éve, 1967. június 29-én halt meg Jayne Mansfield amerikai filmszínésznő, az ötvenes-hatvanas évek szexideálja. A szőkeség nemcsak szép volt és vonzó, hanem okos is: 163-as intelligenciahányadossal rendelkezett, öt nyelven beszélt, kiválóan hegedült, de legfőképp saját maga menedzselésében jeleskedett. Harmincnégy évet élt, 25 filmet forgatott, és az amerikai tömegkultúra ikonja lett. Életéről több film készült, rockdalokat, könyveket is ihletett.
Mansfield 1933. április 19-én született Pennsylvaniában Vera Jayne Palmer néven. Hároméves volt, amikor ügyvéd apja vezetés közben végzetes szívrohamot kapott, a tragédiát sohasem tudta feldolgozni. Anyja nem sokkal később újra férjhez ment, és Texasba költöztek. Tizenhárom évesen turistaként járt először Hollywoodban, és megesküdött, hogy egyszer az ő aláírásáért fognak tülekedni az emberek.
Ám erre még várnia kellett: tizenhat évesen férjhez ment egy Paul Mansfield nevű fiatalemberhez, akinek tizenhét évesen gyermeket szült. Álmairól nem tett le: színészetet tanult, és miután férje hazatért a koreai háborúból, Kaliforniába költöztek. A férfi csak négy hónapig bírta, aztán hazament Texasba, Jayne házasságából csak a nevét tartotta meg.
Jayne nemcsak szép volt és vonzó, hanem okos is: 163-as intelligenciahányadossal rendelkezett, öt nyelven beszélt, kiválóan hegedült, de legfőképp saját maga menedzselésében jeleskedett. A korántsem szégyenlős szőkeség kezdetben mozikban árult cukorkát, de nem sokáig. Egy médiaeseményen fürdőruhában ugrott a medencébe, és a férfiak legnagyobb örömére már felsőrész nélkül bukkant elő a habokból. Még aznap modellszerződést kapott, kisvártatva a Playboy címlapjára került.
Hasonló mutatványt vitt véghez 1957-ben, amikor a Paramount Stúdió Sophia Loren hivatalos bemutatására szervezett partijára utolsóként érkezett és az olasz szépség melletti székre huppant le merészen dekoltált ruhájában. Ezután az ünnepelt helyett mindenki a kikandikáló kebleket bámulta, a vetélytársára sandító Lorenről készült kép (legfelül) bejárta a világsajtót.
Mansfield úgy akart kiríni a többi szőkeség közül, hogy a rózsaszínt tette meg védjegyének: rózsaszín ruhákban járt, rózsaszín autót vezetett, még a házát is rózsaszínre festette. A filmvásznon először cigarettaárus lányként suhant át, a pályafutása kezdetén forgatott filmjeit csak néhány év múlva mutatták be, amikor már szupersztár volt. 1957-ben a The Burglar röpítette a népszerűség csúcsára, a következő néhány évben forgatta legsikeresebb filmjeit. A szeszélyes autóbusz című John Steinbeck-darabból készült filmben egy utcalányt alakított hitelesen, jutalma Golden Globe díj lett.
Mansfield és Barry Coe 1961-ben
A benne rejlő színészi tehetséget azonban nem sokszor mutathatta meg, mert színésznői ambícióit nem vették komolyan, valódi elmélyültséget kívánó szerepet alig kapott. A rendezők és a producerek könnyed komédiákban számítottak rá, a közönség pedig nem jellemformálására, hanem tökéletes idomaira volt kíváncsi. Beskatulyázták a buta szőke szerepkörébe, és ráragadt a szegény ember Marilyn Monroe-ja kifejezés. Ennek Monroe egyáltalán nem örült, úgy érezte, hogy Mansfield parodizálja őt, és komolyan fontolgatta, hogy pert indít ellene.
Még filmjeinél is többen látták fotóit, 1957-ben ő volt a legtöbbet fényképezett nő, a lapokban 2500 kép jelent meg róla. 1958-ban ismét róla cikkeztek, de ezúttal sem szakmai teljesítménye miatt, házasságot kötött ugyanis Mickey Hargitayval, a magyar születésű testépítő világbajnokkal. A két hírességnek három gyermeke született, közülük Mariska Hargitay szintén színésznő lett. (Mansfield első házasságából született lánya is örökölte vonzó vonásait, ő 1976-ban tárta bájait a nyilvánosság elé a Playboy hasábjain.)
A házasság gyorsan megromlott, Mansfield 1964-ben harmadszor is férjhez ment egy rendezőhöz, akitől egy fia született. A házasságkötésre Mexikóban került sor, mert a színésznő hivatalosan még nem számított elváltnak.
Marilyn Monroe halála után a közönség érdeklődése lanyhulni kezdett a szőke szexbombák iránt, Mansfield is egyre kevesebb szerepet kapott, azt is Európában. A filmtörténetbe mégis beírta magát: 1963-ban ő volt az első amerikai filmsztár, aki teljesen meztelenül mutatkozott a vásznon. A filmet Clevelandben be is tiltották, másutt azonban csak úgy csődültek rá a nézők.
A botrány viszont egyszer s mindenkorra lehetetlenné tette, hogy valaha is komoly szerepet kapjon. Anyagi csőd azonban nem fenyegette: lemezfelvételei is szépen fogytak, az éjszakai klubokat, színháztermeket még mindig megtöltötte, a hetente kasszírozott 20-25 ezer dollár tisztes gázsinak számított.
1967. június 29-én hajnalban ügyvéd vőlegényével és Hargitaytól született három gyermekével egy tévéshow felvételére igyekezett, amikor kocsijuk teljes sebességgel egy teherautó pótkocsijába rohant. A hátsó ülésen utazó gyerekek sértetlenek maradtak, anyjuk viszont azonnal meghalt. A baleset után rendelték el, hogy a teherautók végére egy keresztrudat kell felszerelni, amely megakadályozza, hogy a személyautók a jármű alá csússzanak; a köznyelv ezt Mansfieldnek nevezi.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
