Voltak idők, amikor a könnyű múzsa, vagyis Thália magas megbecsülésnek örvendett, s nem volt áthatolhatatlan szakadék az ún. komoly művészet és a könnyedebb szórakozást nyújtó műfajok között még akkor sem, ha egy-egy tragédiát vagy gyászéneket mindig nagyobb dicsőség volt megírni, mint egy jól sikerült vérbő komédiát. Sikeresebb persze mindig ez utóbbi volt, de szerzőnek neve többnyire gyorsan feledésbe is merült. A XIX. század második felében a könnyedebb szórakozás jegyében született meg az operett műfaja is, amely ugyan francia nyelvterületről indult el, de pár évtized elteltével igazi hungarikum lett olyan zseniális alkotóknak köszönhetően mint Lehár Ferenc, Kálmán Imre és Ábrahám Pál. Azt viszont kevesen tudják, hogy Felvidéken látta meg a napvilágot az egyik legismertebb, világsikert aratott osztrák operett, a Három a kislány szerzője, Berté Henrik is, aki Galgócon született zsidó családban, de Bécs városában jutott fel a csúcsra egy olyan áléletrajzi operettel, amelynek végső zenéjét nem is ő maga írta, s amelyet többnyire nem is operett-társulatok, hanem operaházak mutatnak be.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
