Nyilvánosságra kerültek a Donald Trump környezetéből származó új ukrajnai béketerv részletei, amelyek alapjaiban rajzolnák át a kelet-európai erőviszonyokat. A The Telegraph és a Bloomberg információi szerint az Egyesült Államok egy 28 pontból álló javaslatcsomagot dolgozott ki. A tervet állítólag orosz tisztviselőkkel folytatott titkos tárgyalások során véglegesítették. Az elképzelés számos ponton teljesítené Moszkva követeléseit, miközben Kijevet jelentős engedményekre kényszerítené.
A kiszivárgott dokumentum egyik legmeglepőbb eleme a Donbasz régióra vonatkozó „bérleti” konstrukció. A javaslat szerint Ukrajna formálisan megtartaná a terület tulajdonjogát, de átadná annak ellenőrzését Oroszországnak. Cserébe Moszkva egy meghatározatlan összegű bérleti díjat fizetne a régió feletti kontrollért. Ez a megközelítés a lapok szerint illeszkedik Trump üzletemberi gondolkodásmódjához.
Területi engedmények és pénzügyi kompenzáció
A terv készítői úgy vélik, hogy a bérleti díj egyfajta földadóként működne. Ezzel kompenzálnák Ukrajnát az ásványkincsekben gazdag területek elvesztéséből fakadó pénzügyi károkért. Bár az ukrán alkotmány szerint a területátadáshoz népszavazásra lenne szükség, a bérleti konstrukcióval ezt a jogi akadályt próbálnák megkerülni. A javaslatcsomag azonban nem áll meg a területi kérdéseknél.
Súlyos feltételeket szabnának Ukrajna katonai képességeivel kapcsolatban is. A terv előírná az Ukrán Fegyveres Erők létszámának felére csökkentését. Emellett Kijevnek le kellene mondania a nagy hatótávolságú rakéták birtoklásáról is. A dokumentum kifejezetten tiltaná bizonyos nyugati fegyverek használatát.
Kulturális és politikai követelések
A kiszivárgott 28 pont a kulturális és vallási szférát is érinti. Az orosz nyelvet állami nyelvvé kellene nyilvánítani Ukrajnában. Továbbá hivatalos státuszt kellene biztosítani az Orosz Ortodox Egyháznak a megszállt területeken. Egyes források szerint a terv még Volodimir Zelenszkij elnök leváltását is felveti lehetőségként.
Oroszország mentesítése a szankciók alól
A Bloomberg információi szerint a terv jelentős engedményeket tenne Moszkvának a büntetőintézkedések terén. A javaslat tartalmazza az Oroszország elleni szankciók feloldását. Ezenfelül leállítanák az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos nemzetközi vizsgálatokat is. Az amerikaiak állítólag elvárnák, hogy Zelenszkij elfogadja ezeket a feltételeket.
Az orosz féllel való egyeztetésben részt vett Katar és Törökország is. A tervet Steve Witkoff amerikai különmeggbízott és Kirill Dmitrijev, az orosz állami vagyonalap vezetője dolgozta ki titkos találkozókon. Európai források ugyanakkor azt állítják, hogy ők nem ismerték a részleteket. Brüsszelben sokan úgy érzik, hogy az USA az európai szövetségesek háta mögött egyezkedik.
Kijev reakciója: elutasításból tárgyalás
Kezdetben az ukrán vezetés határozottan elutasította a tervezetet. Úgy vélték, hogy Oroszország soha nem fogadná el az ő feltételeiket, és a kiszivárgott terv elfogadhatatlan. A feszültség miatt Zelenszkij és Witkoff tervezett találkozója is meghiúsult. Azonban Dan Driscoll amerikai hadseregtitkár kijevi látogatása fordulatot hozott az ügyben.
Zelenszkij a Driscoll-lal való találkozó után jelezte, hajlandó tárgyalni a Trump-adminisztrációval. Az ukrán elnök nem utasította el egyből a tervet, hanem késznek mutatkozott a közös munkára. Az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint a cél a háború igazságos lezárása. Amerikai tisztviselők szerint egy agresszív ütemtervben állapodtak meg az aláírást illetően.
Belpolitikai nyomás Ukrajnában
Elemzők szerint Zelenszkij kompromisszumkészsége mögött súlyos belpolitikai gondok is állhatnak. Egy kiterjedt korrupciós botrány rázta meg az ukrán vezetést, amely az elnök környezetét is érinti. Az Energoatom-ügy kapcsán negyven kormányzati tisztviselő érintettsége merült fel. A botrány miatt az ellenzék akár új egységkormány megalakítását is követelheti.
Az amerikai fél úgy látja, hogy ez a belső nyomás engedékenyebbé teheti az ukrán elnököt. Más szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy Zelenszkij politikai jövője miatt nem engedheti meg magának a „behódolás” látszatát. Az ukrán hadsereg eközben ember- és lőszerhiánnyal küzd a fronton. A harcok különösen a stratégiai fontosságú Pokrovszk térségében hevesek.
Körkép-vélemény:
Hogy teljesen világos legyen: a nyugati sajtó valamint a nyugat-európai középhatalmak a háború folytatását erőltetik, miközben Ukrajna már nem bír harcolni, a front pedig összeomlás előtt állhat, de Trump ajánlatát nevezik árulásnak. A cinizmus tombolását éljük Európában…
Európai felháborodás és aggodalmak
Az európai szövetségesek körében a terv részleteinek megismerése komoly riadalmat keltett. Carlo Masala katonai szakértő egyenesen „kapitulációs tervnek” nevezte az elképzelést. Szerinte a feltételek megkönnyítenének egy jövőbeli orosz támadást (ebben van igazság, csak azt felejti el hozzátenni, hogy az ukrán hadsereg teljes összeomlása ugyanezzel a következménnyel járna – a szerk.). Nico Lange biztonságpolitikai szakértő szerint az USA az ukránok és európaiak kárára próbál megállapodni.
Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője hangsúlyozta, hogy minden béketervhez szükség van Ukrajna és Európa bevonására (ez jól hangzik, csak az EU-nak semmilyen súlya nincs ezt kierőszakolni, pontosan azok miatt, akik most ilyen kemény nyilatkozatokat tesznek – a szerk.). Az Európai Unió ezzel párhuzamosan saját stratégiát vázolt fel. Ez a terv Oroszország gyengítésére és Ukrajna megerősítésére összpontosít. Brüsszel újabb szankciókat készít elő az orosz árnyékflotta ellen. (Ezek üres szavak, a frontot a szankciók nem fogják megerősíteni – a szerk.)
Az amerikai diplomácia válasza
Marco Rubio amerikai külügyminiszter igyekezett tompítani a kiszivárgott információk élét. Közösségi oldalán azt írta, hogy a terv csupán „ötletek listája”, nem pedig végleges dokumentum. Hangsúlyozta, hogy a háború lezárásához mindkét fél részéről nehéz engedményekre van szükség. Steve Witkoff eközben az európai partnereket próbálta nyugtatni.
Witkoff a német külügyminiszterrel folytatott beszélgetésében azt állította, a terv csak egy keretrendszer. Ígéretet tett arra, hogy ha bizonyos részek nem tetszenek a partnereknek, keresnek kompromisszumos megoldást. Az Egyesült Államok szerint a cél az öldöklés megállítása és a tartós béke megteremtése. A Fehér Ház optimista, és akár a hónap végéig nyélbe ütné az egyezséget.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Julia Demaree Nikhinson
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
