Berlin le fogja inteni a kínai tőkét

Berlin le fogja inteni a kínai tőkét

A hőség ellenére folyik a munka a német kereskedelmi minisztériumban. Nem is akármilyen. Miközben közép-európai országok még naivan azon dolgoznak, hogy a kínai befektetéseket bármelyik ágazatukba akár porszívó, beszippantsák, Berlinben ez a szándék éppen megfordulni látszik.

A német kormányzat nem először döntött úgy, hogy megakadályozza, hogy a kínaiak bevásárolják magukat egy nemzetstratégiai és biztonsági szempontból kiemelt német vállalatba. Legutóbb a német áramellátásban szerepet játszó 50 Hertz cégbe léptek volna be kínai állami oldalról, ez ellen emelt vétót Berlin, pontosabban egy német állami bank vásárolta fel a részvényeket.

A befektetésvédelmi szándék idén tovább tisztult. Már tavaly törvényben fektették, hogy ha a befektető cég az Európai Unión kívülről érkezik és 25%-nál nagyobb részesedést szerezne a stratégiai iparágak bármely szereplőjénél, akkor ehhez előbb állami jóváhagyás szükséges egész Németországban. Ezt a szabályozást finomítanák tovább. A minisztériumban már 10%-os küszöbről kezdtek beszélni, ekkora részesedéstől kellene állami jóváhagyás. A több részletben végrehajtott bevásárlásnál is érvényes lenne a szabály, tehát ha először 9, majd 16 százalékot vesznek, akkor a második bevásárlást engedélyeztetni kell.

A kritikus infrastruktúra fogalma meglehetősen széles, hiszen a vízellátás, az informatika, a közlekedés, az egészségügy és természetesen az energiaellátás is beletartozik. Fontos, hogy megértsük: a 21. században ezekben a cégekben hihetetlen mennyiségű adat és információ keletkezik, és ezek felett rendelkezni már önmagában nemzetbiztonsági kérdés. Hogy a szolgáltatások leállítása, külföldi állami szereplőhöz való átjátszása milyen hihetetlenül nagy kockázatokat rejt, azt nem is szükséges taglalni.

Éppen ezért izgalmas, hogy a németek az unió legnagyobb gazdaságaként és a leginkább exportorientált országként mégis teljesen nyíltan elindultak ezen az úton, hiszen a várható hasonló válaszlépések, retorziók miatt bizony komoly kockázatot vállalnak.

Az üzenet az, hogy a kapitalista profitorientált befektetők és az államkapitalista cégek között van különbség. Az euroatlanti térség piaci szereplői és a tervgazdaságok szereplői között van különbség. A politikai üzletek és a kapitalista üzlet között van különbség.

Ez Pekingre, Moszkvára, Észak-Koreára és Iránra is vonatkozik, ahogy az arab térségben is számos országra.

Európában több gazdasági autonómiára, ennek kiépítéséhez és megvédéséhez pedig nagyobb bátorságra van szükség. Berlin végre ebben jó üzenetet küldött. Az pedig a közép-európai országok számára is támogatható lenne, hogy a kínai pénz helyett egy Európai Befektetési Alap legyen az, amely végső esetben biztosítja, hogy európai kézben maradjon a kritikus európai infrastruktúra. Ez pedig a német–orosz gázüzletekre is vonatkozhatna.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »