Rimaszombat személyiségeit bemutató sorozatunkban ezúttal a 70 éves Béres Bálinttal beszélgetünk, akit a Rimaszombati Villanytelep vezető dolgozójaként ismert meg nemcsak Rimaszombat, de a vidék lakossága is. Interjúalanyunk a Zsolnai Villanyelosztó Vállalat projekt menedzsereként, a déli szakasz vezetőjeként vonult nyugdíjba.
Vele beszélgetve kirajzolódik előttünk egy közép-osztálybeli, műszaki-értelmiségi ember pályája, aki fél életét a múlt rendszerben, másik felét már az új rendszerben élte le. Megtudjuk, hogy milyen a keleti végek népének élete, keresztmetszetet kapunk a villanyáram-szolgáltatás fejlesztéséről Közép-Szlovákia déli részén. Megismerhetünk egy mélyen vallásos embert, aki szereti a verseket, az életet, a jó bort, de mindenek előtt szereti a munkát.
Régebbről ismerjük egymást, tígy udom, hogy keletről, Abaráról származik. Mesélne nekünk arról, milyen volt az élet a Bodrogközben?
Szeretnék helyesbíteni, nem Bodrogköz, hanem az Ung–mente. Tudniillik, Bodrogköz a Latorcán és a Bodrogon túl van a magyar határ felé. Mi, akik ide estünk, néha hívnak minket „vízen túliaknak ” is. Születésem helye Abara, merem kijelenteni, hogy a település ősidők óta lakott. Sík vidék, csak a falu dombja és a szőlőhegy magasodik ki a tájból, az emberek úgy érzem nyíltabbak, segitőkészebbek. A 70-es években szinte az egész falu átépült, a hosszú parasztházak első részét átépítették úgynevezett Kádár-kockává. Nem volt sok pénze az embereknek , de kalákában megoldották a munkaerőt, az anyagot meg kölcsönből megvették.
Mivel a falu kimagaslik a környezetéből, az évente előforduló árvizek megkímélték magát a falut, egy nyúlvány ágról csak csónakkal közlekedtek a falu felé a lakosok. Ezt a részét a falunak Zöldág-nak nevezik ma is. A falu határában egyesül a Latrorca és a Laborc, majd kb. 5 km-re a falutól felveszi a Latorca az Ondava folyót és megszületik a Bodrog. Ez a sok víz meghatározta a falu lakosainak az életét, minden második ember konyított a halászathoz. Több halászcsapat is működött a faluban, és az általában éjszaka megfogott halat másnap már Ungváron, vagy Munkácson értékesítették az ott élő izrealita lakosok számára – így jutván egy kis készpénzhez. A víz közelsége és a vadregényes táj engem is megragadott, ma is szeretek horgászni, amennyiben jut rá időm.
Hogyan került villamosmérnöki pályára?
A szüleim falusi üzletet működtettek , nem volt agráriumi indíttatásom, így lett az irány a nagykaposi gimnázium. Majd a Vajáni Hőerőmű közelsége eldöntötte, hogy a Kassai Műszaki Főiskola elektroenergetikai szakán végeztem a tanulmányaimat, utána 5 évig itt dolgoztam Vajánban a hőerőműben.
A vizeken túli vidékről az erdős, dimbes-dombos Gömörbe került. Mi volt az oka?
Házasság volt az oka. Jött Ámor, akinek a nyilát egy csízi kislány lőtte ki, amiből házasság lett. A házasságkötés után követtem feleségemet Gömörbe.
A Rimaszombati Villanytelepen kaptam munkát. Fiatalok voltunk és szegények, így az apósoméknál laktunk Csízben 8 évig. Ezalatt született egy fiunk és leányunk, én meg segítettem a ház körül. Rövid időn belül a falusi vezetésben megtörtént a generacióváltás – az öregek átengedték a helyüket a fiataloknak, így lettem a szép gömöri fürdő-község alpogármestere. Ami azzal is járt, hogy 5 évig az anyakönyvvezető mellett én végeztem az esketési és keresztelési szertartásokat több falu számára magyar nyelven – Csíz, Lenártfalva , Hanva és Velkenye. Ez majdnem minden szombat és vasárnap délutánomat lefoglalta. Szlovák nyelven a polgármester végezte a szertartást, de ezekből évente csak 1-2 volt.
Tetszett Gömör?
Gömörbe költözve megragadott a táj változatossága , szinte karnyújtásnyira voltak az erdők és a dimbes-dombos lankák, ahol sokat bóklászom és igazi felüdülést nyújt egy kis séta. Nagyon tetszett a klenóci víztározó körüli fenyőerdő, sokat jártam arra a munkamból kifolyólag is. Többek között gyűjtöm a gyógynövényeket, hogy a zord téli estéken jókat tudjunk kortyolni a finom forró mézes gyógyteából.
Hogyan lett Batyi-lakos?
Mivel a gyerekek nőttek, úgy döntöttünk, hogy beköltözünk Rimaszombatba. Megüresedett egy szolgálati lakás az üzem melletti lakóházban, amit kiigényeltem. Így lettem 1992-től Batyi-lakos.
A feleségem unszolására 1995 ben egy félig kész házat vettünk a Tormás lakónegyedben – az apósomék hathatós segítségével – majd kiegészítve a lakásépítési fondból származó kölcsönnel, majd egy másik kölcsönnel, befejeztük, és 2000. október 1-én be is költöztünk.
A villanyáram-szolgáltatás ebben az időben már ki volt építve az országban, mi dolga akadt még egy villamosmérnöknek?
Istennek hála a Rimaszombati Villanytelep, ahol dolgoztam, lehet mondani, hogy kétnyelvű volt, a kollégák 80 százaléka beszélt szlovákul és magyarul is. Belevetettem magam a napi munkába, érdekelt a problémák megoldása, valamint az, hogy a kis- és nagyfogyasztók minél hamarabb minőségi villamosenergia-ellátásban részesüljenek. Lehet mondani , hogy a magasfeszültségi villanyoszlopok fa helyett betonra való cserélését én szerveztem, és már nemcsak a Rimaszombati járásban, hanem a Losonci, Poltári és a Nagykürtösi járásokban is, miután 1995-ben a centralizáció keretén belül összevonták a losonci és a rimaszombati áramszolgáltató-üzemeket.
2010-11 években előtérbe került a naperőművek építese, ahol kb. 60 erőmű indítását szerveztem meg. Időközben újabb átszervezés keretén belül projekt menedzserek lettünk több kollégával egyetemben, aminek eredményeként a zsolnai villanyelosztó vállalat területének csaknem a felét mi láttuk el (8 menedzser).
Mivel a cég vezetése Zsolnán székelt, így meg kellett harcolnunk itt is a magyar regiók azonos mértékű fejlesztéséért. Néhány modern megoldást azonban sikerült átültetni, többek között a Medvesalja táplálásának a megjavítását, valamint Csíz falu villanyhálózatának európai szintű átépítését. Továbbá Ipolynyék és környéke táplálási stabilitásának megoldását, valamint Tornalja és vidéke feszültségi stabilizálását transformátorállomás építésével. Ezen akciók átültetése nem volt egyszerű feladat, de hálistennek megvalósultak.
Hogyan érintette a villamosművek tulajdonosváltása?
Megéltem a tulajdonosváltást is amikor a SSE 51 %-át megvásárolta a külföldi EDF vállalat, és ott is megálltam a helyem. A következő tulajdonosváltás után közvetlenül az EPH holding belépése után kihasználva a nyugdíjba vonulás kedvezményeit és a kollektív szerződés kedvezményeit, előnyugdíjba mentem 2014. december 31-ével.
Következett a jól megérdemelt pihenés?
Sajnos, vagy talán hálistennek nem az a fajta ember vagyok. Nem tudok én pihenni. Jelenlegi nyugdíjas tevékenységeim: van egy családi házam telekkel – akinek van családi háza az tudja, hogy ott mindig van mit tenni. Van egy szőlőskertem Serkében – itt is van mindig dolog. Ahogy az öregek mondták: „Augusztusig a szőlő fél magában, utána meg a borral kell foglalkozni úgy karácsonyig, aztán meg kezdődik minden elölről”. Van egy gyümölcsöskertem Csízben, ahol a konyhára való zöldséget termeljük a feleségemmel, és van egy családi ház telekkel az apósomék után, amit a többi 3 örökössel próbálunk megfelelően karban tartani. Itt néha igénybe veszünk egy kis idegen segitséget is.
További tevékenységeim: építési felügyelő vagyok egy volt kollégám cégénél, valamint egy vágbesztercei villamos építő cégnek vagyok időnként a szaktolmácsa Magyarországon. Ezen tevékenységek mellett nagyon szeretek gombászni és persze horgászni.
A feleségemmel, aki mindig támaszom volt, van egy fiunk, ő Budapesten él, van egy lányunk Emese, aki Pozsonyban lakik. És van két csodálatos unokánk, őket látni is sokszor vágyakozik az ember.
Beszélgetéseinkkor többször kerültek szóba a szép versek. Nem tudom nem megkérdezni, hogy került közelségbe a versekkel, a kultúrával?
A vers szeretete a nagykaposi gimnáziumból származik, nem annyira szerettem, de meg kellett tanulni, most meg olyan jó előszedni egy Adyt vagy Jozsef Attilát. Alapiskolás koromban minden télapós és más ünnepségen szavaltam. Gimnáziumi éveim alatt részt vettem egy esztrádműsorban ahol 3 különböző szerepet is vállaltam, majd később a falu fiataljai közreműködésével a tanítónk rendezésében Illyés Gyula: Bál a pusztán cimű színdarabját vittük színre, amivel a Thália szinházban is felléptünk egy verseny keretén belül. Ezekre szívesen emlékszem.
További kulturális tevékenységem a nagykaposi Komocsa táncegyüttesben teljesedett ki, amivel 3 évig meghatározó szerepet vállaltunk a környék (Ung megye) kultúrális rendezvenyein. Ennek a tevékenységemnek a házasság vetett véget.
Mekkora szerepet játszott életében a vallásosság?
Szülőfalum életében meghatározó szerepet játszott a reformátusság, a református tisztelendő, valamint a református iskola tanítója. Az iskolát ugyan elvették de a pap és a felesége folytatták a lakosok tanítását. Mondhatni, részt vettek a lakosság mindennapi életében, közvetlenül, magas felelősségtudattal. Vasárnapi iskola gyerekeknek, bibliaóra felnőtteknek, rendszeres kétszeri istentisztelet vasárnaponként, családi tanácsadás, varró- és főzőtanfolyam az asszonyok számára. Ezeknek a hatása még a később születettekben is megnyilvánult, így bennem is.
A rendszeresség és az alapos, kitartó munka eredménye az lett, hogy a falu református püspököt adott az országnak Erdélyi Géza személyében, valamint sok diplomást, akik többen Kassán kötöttek ki. Volt még miniszter és országgyűlési képviselő is a falunkból.
Ami a református vallás folytatását illeti, jelenleg a Rimaszombati Református Egyházközség presbitere vagyok már harmadik választási időszakban, ahol tudok segítek.
Köszönjük a beszélgetést, nagyon jó egészséget és szép nyugdíjas éveket kívánunk!
Mede Géza
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
